2013. augusztus 5., hétfő

Pirézek



Pirézek pedig nincsenek. A Tárki közvéleménykutatói találták ki őket. Ennek ellenére 2006-ban a megkérdezettek 59, egy évvel később pedig már 68 százaléka állította, hogy a pirézeket nem kellene befogadni.
horvathdorka.blogspot.com
Vámosszabadi külterületén, a falu központjától három kilométerre lévő volt munkásszállót mintegy 200 fő befogadására alkalmas menekülttáborrá alakítják át. Az 1600 lakosú település hangadói fáklyás felvonulással tiltakoztak a terv ellen. „Én arra szavazok, aki a magyarokat védi a füstös seggű arabokkal szemben” nyilatkozott egy helybéli férfi, míg egy megkérdezett anya közölte, ha a menekültek gyerekei a helyi iskolába fognak járni, ő kiveszi onnan a fiát, de legalábbis megtiltja neki, hogy idegenekkel szóba álljon.
Tudják-e vajon ezek az oly hevesen tiltakozó emberek, hogy az ENSZ 1951-ben meghozott Menekültügyi Egyezménye akkor született, amikor a második világháború után Kelet-Európából menekülők tömege indult útnak nyugat felé? Emlékeznek-e vajon arra, hogy 1956-ban hány magyar menekülőt fogadtak be Ausztriába és más nyugati országokba? 
mult-kor.hu
Magyarország már 1989-ben a hazai jog részévé tette a menekültekről szóló Genfi Egyezményt, majd 1992-ben az emberi jogok európai egyezményeként ismert, úgynevezett Római egyezményt. Ezeknek az egyezményeknek a szövege tükröződik az Alaptörvényben: „Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban… faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek…”

Vámosszabadi csak egy éppen aktuális példa. De nem csak róluk van szó. Feltételezem, hogy azok, akiket elvakít az idegengyűlölet, nem tudják, hogy egy menekülttáborban nem bűnözők élnek. Köztörvényes bűnözők egyébként sem kaphatnak menedékjogot. Menekülttáborba csak olyan emberek, családok, gyerekek kerülnek, akik például a hazájukban dúló háború miatt voltak kénytelenek otthonaikat elhagyni. A magyar törvények gondoskodnak arról is, ha a menekültek megszegnék a rájuk kötelező magatartási szabályokat, vagy veszélyeztetnék a nemzetbiztonságot, illetve a közbiztonságot. Ilyen esetekben „menekültügyi őrizetbe” lehet venni őket.

en.wikipedia.org
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az 1950-ben alapított UNHCR védi és támogatja a menekülteket. A szervezet két alkalommal is elnyerte már a Nobel-békedíjat. Számos híresség az UNHCR Jószolgálati Nagykövete, jelenleg például Angelina Jolie, az Oscar- és Golden Globe díjas amerikai színésznő és fotómodell, vagy Giorgo Armani világhírű divattervező. A szervezetnek eddig a legtöbb támogatást Luciano Pavarotti olasz operaénekes nyújtotta, egészen a haláláig.
A menekültek élete nem csak hazájukban van veszélyben, de sokszor az életükkel fizetnek akkor is, miközben új otthont keresnek maguknak. Az észak-afrikai menekültek egyik fő tranzit állomása Lampedúza. Erre a délolasz szigetre vezetett július elején Ferenc pápa első apostoli útja. A pápa koszorút dobott a hullámokba, a tengerben életüket vesztett bevándorlók emlékére. „A mai világban az emberek nem törődnek a másikkal, a körülöttük levő világgal. Senki sem felelős fivéreink és nővéreink haláláért? Senki sem vállalja a felelősséget, mindenki a másikra mutat”– mondta Ferenc pápa, amikor üdvözölte az őt énekkel fogadó „kedves muzulmán testvéreket”.
metropol.hu
A már említett Tárki féle közvélemény-kutatás szerint a felnőtt népesség 32%-a „nyíltan idegenellenes” és nem engedne be egyetlen menedékkérőt sem az országba; 60% „látens idegenellenes”, vagyis bizonyos menedékkérőket beengedne, de másokat kizárna, és a népességnek csak 8%-a „idegenbarát”, azaz minden kérelmezőnek menedéket nyújtana.



Elkeserítőek ezek az adatok a XXI. századi, keresztény irgalomra hivatkozó Magyarországon.
hirado.hu