2012. május 2., szerda

Búcsú a pulpitustól

Hat év telt el az óta, hogy megjelent riportkötetem: a Bírák könyve.


Többek között Magda Marinkó, Simek Kitty, Tánczos Gábor, a Fekete Angyal, a taxisgyilkos lányok, Soproni Ágnes gyilkosai és a rendőrgyilkos Sós Lajos ügyében ítélkező bírákat mutattam be ebben a könyvben.

Sokan elmondták, hogy a jog az életük, de egyben a hivatásuk is, hogy bírónak lenni "életforma".

Én magam is nyilatkoztam ebben a könyvben, na persze nem magamnak, hanem újságíró férjemnek, Láng Andrásnak. Abban az időben az ítélkezés mellett a bíróság szóvivője is voltam, így engem nem "ítélt hallgatásra" a törvény, mint kollégáimat. Néhányan már akkor is lázadoztunk, hogy miért nem beszélhet a bíró a nyilvánosság előtt, miért tesz a törvény lakatot a szájára.

Most már - többen e kötet szereplői közül - beszélhetünk. Már nem hallgatásra, hanem végleges kényszerpihenőre vagyunk ítélve. Két nap múlva kezünkbe nyomják a "felmentő ítéletet". Schmitt Pál köztársasági elnökségének utolsó napján még gyorsan aláírta a 62. évüket betöltött bírák felmentéséről szóló okiratot. Pénteken a Fővárosi Törvényszék (lánykori nevén a Fővárosi Bíróság) elnöke "ünnepélyes keretek között" adja át a "kényszer"-nyugdíjazásról szóló elbocsátó szép üzenetet.

Szerencsésnek érzem magam, mert éppen Londonban vagyok, így nem tudok jelen lenni az ünnepélyes átadáskor. Ez persze nem változtat azon, hogy ki vagyok rúgva.


A könyv megvásárolható a grando.hu-n.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése