Az elsőfokú bírósági ítélet megállapítása szerint Raffael Sándor, az ügy I. r. vádlottja adott le halálos szúrást Marian Cozmára, Iván Pesicset Németh Győző szúrta vesén, és ugyancsak ő volt az, aki fejbe rúgta Zsarko Sesumot. Sztojka Iván társaival közös jelenlétével és a verekedésben való részvételével akadályozta meg, hogy Marian Cozma védekezni tudjon.
Az elsőfokú ítélet a tárgyaláson módosított ügyészi váddal egyezően a vádlottakat több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek és ezért az I. és II. r. vádlottat életfogytiglani fegyházbüntetésre, Sztojka Iván III. r. vádlottat pedig 20 évi fegyházbüntetésre ítélte.
Másodszor akkor tört ki az országos felháborodás, amikor a Győri Ítélőtábla megváltoztatta a Veszprémi Megyei Bíróság ítéletét. A vádlottak büntetését jelentősen enyhítette: az életfogytiglani fegyházbüntetések helyett 18 – 18 évi, a III. r. vádlottra kiszabott 20 évi fegyházbüntetés helyett pedig 8 évi börtönbüntetést szabott ki.
Mi okozta a két ítélet közötti lényeges különbséget?
A kiszabható büntetés mértéke elsősorban azon múlik, hogy a vádlottak cselekménye a Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint hogyan minősül.
Hogyan jut el a bíró a cselekmény minősítésének megállapításához, illetve ahhoz a döntéshez, hogy milyen büntetést kell kiszabnia?
Az elsőfokú bíróság legfontosabb feladata, hogy megállapítsa, pontosan mi történt, melyik vádlott mit követett el, hogyan vett részt a bűncselekményben. Ez az úgynevezett ítéleti tényállás, amelyhez, ha ez a tényállás megalapozott, a másodfokú bíróság is kötve van.
Amikor a bíró megállapította a tényállást, abból következtetéseket von le a vádlottak szándékára, nevezetesen arra, hogy melyiküknek volt ölésre irányuló szándéka, hogy vajon felmerült-e bennük, hogy több sértett is meghalhat, vajon ezt akarták-e, vagy ennek bekövetkeztébe legalábbis belenyugodtak-e. Tisztában voltak-e a társuk cselekményével, az ő magatartásuk kapcsolódott-e a többiekéhez, vagy nem lehet megállapítani, hogy több ember halálát akarták volna okozni.
A Veszprém Megyei Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottak több sértett életét akarták kioltani, de legalábbis ezzel a következménnyel számolniuk kellett. E következtetés alapján állapította meg a bíróság, hogy a vádlottak cselekménye több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletének minősül.
Egy rövid kitérőt kell tennem e minősítés kapcsán. Ha az elkövetők közösen és szándékosan egy embert megölnek és egy (vagy több) másik embert is meg akarnak ölni, akkor a cselekményük több emberen elkövetett emberölés kísérleteként minősül, méghozzá azért, mert e minősítésnek lényegesen magasabb a büntetési tétele, mint az emberölés úgynevezett alapesetének.
A több emberen elkövetett emberölést (vagy annak kísérletét) a Btk. 10 évtől 20 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti.
Ezt a minősítést állapította meg az elsőfokú bíróság és ennek megfelelő büntetéseket szabott ki.
A Győri Ítélőtábla megváltoztatta a cselekmények jogi minősítését.
Meggyőződése szerint nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak az általuk indulatból elkövetett verekedés, szurkálás során olyan akarategységben lettek volna, amelyből arra lehetne következtetni, hogy közösen, mindannyian több sértett halálát kívánták volna okozni.
A másodfokú bíróság Raffael Sándor bűnösségét egy rendbeli emberölés bűntettében (Marian Cozma sérelmére), továbbá két rendbeli testi sértés bűntettében állapította meg. A testi sértések közül az I. r. vádlott egyet társtettesként, egyet bűnsegédként követett el. Hasonlóan minősítette a bíróság Németh Győző cselekményeit is azzal, hogy ő egy emberölés kísérletét (Ivan Pesics sérelmére) és két testi sértést valósított meg, ezekből az egyiket társtettesként. Sztojka Iván pedig három rendbeli testi sértést követett el, kettőt társtettesként, egyet bűnsegédként.
Nézzük meg most e minősítések alapján a büntetési tételeket.
Az emberölés bűntettét (illetve annak kísérletét) 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel, a súlyos testi sértés bűntettének alapesetét 3 évig terjedő szabadságvesztéssel, legsúlyosabban minősülő esetét pedig (ha életveszélyt okozott a testi sértés) 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a Btk.
Ilyen minősítés mellett és az e minősítéshez rendelt büntetési kereteket alapul véve szabta ki a másodfokú bíróság az „országos felháborodást” okozó 18 és 8 éveket. Azért szabhatott ki egyáltalán az I. és a II. r. vádlottakkal szemben 15 évnél súlyosabb büntetést, mert több cselekményüket bírálta el, és ilyenkor a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határát – ami jelen esetben 15 év – fel lehet emelni.
Utószó: a táblabíróság ítéletével szemben fellángolt nagy felháborodás közepette mindenki, beleértve a miniszterelnököt és az igazságügyért felelős minisztert is, megfeledkezett arról, hogy az ügyészség ugyanilyen minősítés mellett emelt eredetileg vádat. Az ügyész csak az elsőfokú tárgyalás végéhez közeledve módosította a minősítést több emberen elkövetett emberölés kísérletére. A Győri Ítélőtábla tehát ugyanazt az ítéletet hozta meg, mint ami az eredeti vádban szerepelt.
Cozma per (Foto: MTI) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése