„Gyáva népnek nincs hazája”

Éppen egy hete mutatta be az MSZP azt a mintegy húsz perces kampányfilmjét, ami egész héten át tartó hatalmas vihart kavart. Vihart egy pohár vízben.
 

A „Magyarország ma” lényegében arról szól, hogy Orbán Viktor kormányzása tönkretette az országot és a kormány propagandája hazugságokra épül.

Lehetne persze vitatkozni a film „művészi értékén”, állításainak valóságán, szemléletén, mondanivalóján kinek-kinek meggyőződése, világnézete, politikai szimpátiája szerint.

Vita helyett azonban valóságos tiltakozási hullám indult meg, de látszólag nem a film tartalma miatt. Számosan felháborodtak azon, hogy kinek, minek a „művét” használták fel a kampányfilm elkészítéséhez. Az RTL Klub közölte, hogy levélben fordult az MSZP-hez egy híradó részletének bevágása miatt, ami szerinte szerzői jogsértés. Tiltakozott a Terrorelhárítási Központ, mondván, nem kértek engedélyt tőlük az általuk készített felvételek felhasználásához. Tiltakozott az egykori futball-sztár, Puskás Ferenc özvegye. 

Puskás Ferenc özvegye - Népszava.hu

Felháborodott Bartók Béla szerzői jogainak magyarországi örököse és „határozottan követelte, hogy azt a kampányfilmet, melyben Bartók Béla szerepel, azonnal vonják vissza a nyilvánosság elől!" 

kereso.nava.hu

A tiltakozók csapatához csatlakozott a Blikk, mert az MSZP engedélyük nélkül használt fel két, lapjuk által készített táblázatot, és hasonló okból háborodott fel Hír TV és az xnews.hu is. A KDNP nemes egyszerűséggel „hazug” és „tolvaj” módszernek és törvénytelen gyakorlatnak aposztrofálta az MSZP eljárását. A Magyar Nemzet szerint a Kossuth család is elítélte, hogy az MSZP Kossuth Lajost díszletként használta fel „alantas ösztönökre építő” kampányfilmjében.

forum.apatnet.hu

Mélyen Tisztelt Tiltakozók! Lenne egy politikai és egy jogi kérdésem önökhöz. A politikai kérdésem mindössze annyi, hogy ugyanilyen hévvel kiabáltak volna-e akkor is, ha történetesen a Fidesz használta volna fel ezeket a filmkockákat, fotókat a saját kampányfilmjében? Nem muszáj válaszolni, köszönöm.

Attól tartok, hogy a jogi kérdésemre önök mindnyájan ugyanolyan jól tudják a választ, mint én. Kezdjük talán a Kossuth, Puskás, Bartók fotókkal. Mi közük van ezeknek a fotóknak a szerzői joghoz? Milyen jogi alapon tiltakoznak az örökösök, a családok, az özvegy? Nem akarnék senkinek sem ötletet adni, de ha valaki tiltakozhatna, az legfeljebb a fényképek készítője lehetne, mert ez esetben csak neki lehetnének szerzői jogai.

Őszintén remélem, hogy minden újságnak, minden médiumnak a közelében található egy-egy jogász. De ha mégsem, én szívesen adok bármelyiküknek ingyenes jogi felvilágosítást. Arról a szerzői jogi törvényről, amely a szabad felhasználás jogáról is rendelkezik. Arról a jogról, amely a nyilvánosságra hozott művek díjtalan felhasználását úgy teszi lehetővé, hogy ehhez még a szerző engedélye sem szükséges. A törvény kimondja: „a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.” És ha ez még mindig kevés lenne önöknek, kedves és jóindulatú tiltakozók, akkor idézem tovább: „a napi eseményekhez kapcsolódó…politikai témákról megjelentetett cikkek, vagy e témákról sugárzott művek…a nyilvánossághoz szabadon közvetíthetők…”

mszp.hu

Mindezek után joggal kérdezhetik, miért választottam címnek egy Széchenyi idézetet. Hol itt a „gyáva nép” ennyi bátor tiltakozó között? A cím nem önökre, hanem azokra utal, akik az első hangos szóra összerezzennek, akik igazuk biztos tudatában is visszavonulnak, kampányfilmjüket jó néhány honlapról levetetik, és megígérik, hogy újravágják. A cikk címe tehát annak az MSZP-nek szól, amelyik még mindig berezel. 

Gyáva népnek ez esetben nem csak hazája nincs, de választási győzelme sem lesz.

Történt-e bűncselekmény az Arany Alkony idősotthonban?

Szándékos emberölés gyanújával tett feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a Célpont stábja az Arany Alkony idősotthonban történtek miatt. A Hír TV oknyomozó riportműsorának két egykori dolgozó is azt állította: több idős embert is a halálba segítettek. A BRFK az ügyben feljelentés-kiegészítést rendelt el.

Végighallgattam, elolvastam az idősotthon volt alkalmazottaival készült riportot. Kerestem az elhangzottakban azokat a konkrét tényeket, amelyek alátámaszthatják az emberölés megalapozott gyanúját. Ez a megalapozott gyanú kell ugyanis ahhoz, hogy nyomozást lehessen elrendelni egy feljelentés alapján.

Az egyik ilyen állítás az volt, hogy „átgyógyszerezték” az otthonba beköltöző idős embereket. Elvették tőlük az addig szedett gyógyszereiket, mondta az egyik riportalany, majd hozzátette, hogy hetekig utána rájuk sem néztek.

Felmerült bennem a kérdés, akkor most elvették a gyógyszereiket, vagy „átgyógyszerezték” őket. A kettő ugyanis távolról sem azonos. Az „átgyógyszerezésnek” számos oka lehet. Ebből a tényből, még ha igaz is, önmagában nem lehet arra következtetni, hogy e mögött az élet kioltásának, vagy megrövidítésének szándéka állna. „A pénz volt az elsődleges szempont, nem a lakó, nem a hozzátartozó, hanem az ölés, az ölés” mondta az egyik volt alkalmazott. Ez azonban az ő véleménye, feltételezése, de semmiképpen nem objektív tény.

A másik riportalany, szintén az intézet volt dolgozója, öt-hat olyan esetről „tud”, amikor szándékosan végeztek a bentlakóval. Említett egy konkrét esetet: egy 91 éves néni elesett, „becsukták az ajtót és 'hátha szerencsénk van, nem kel fel'.” Az idős asszony, állítása szerint, meg is halt.
Nem tudjuk meg azonban, hogy kik csukták be azt az ajtót, kik említették az idézett mondatot. Az orvos? A gondozó? A nővér? Ha így történt, nem tudjuk ebből, ki tehető felelőssé az idős asszony haláláért.

A riportban valaki említést tett arról is, hogy egy idős lakó hozzátartozói beperelték az otthont rokonuk halála miatt. „Ebben én is vádlott voltam”, mondta a riportalany. De mi volt a vád? Mi lett azzal az üggyel? Őt, mint vádlottat elítélték? Felmentették?

Túl sok a nyitott kérdés ahhoz, hogy ennek alapján el lehessen egy nyomozást rendelni.
A BRFK (Budapesti Rendőr -főkapitányság) életvédelmi alosztálya a feljelentés kiegészítését rendelte el.

A Büntetőeljárási törvény (Be.) úgy rendelkezik, hogy ha a feljelentés alapján a nyomozás elrendeléséről, illetőleg a feljelentés elutasításáról megnyugtatóan nem lehet állást foglalni, a feljelentés kiegészítésének van helye. A feljelentés kiegészítése során a hatóság adatokat szerezhet be, emellett meghallgathatja a feljelentőt is. Minderre 15 nap áll a rendelkezésére, illetve ha indokolt, a nyomozóhatóság vezetője a feljelentés kiegészítésének határidejét további tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

A BRFK életvédelmi alosztályának tehát ennyi idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy számos tisztázatlan kérdést megkíséreljen legalább olyannyira tisztázni, hogy eldönthesse, elrendeli-e a nyomozást az Arany Alkony idősotthonban történtek miatt, vagy elutasítsa-e a feljelentést.

http://mno.hu/ahirtvhirei/hullagyar-feljelentest-tett-a-celpont-video-1075446