Hajszál híján

Kezdjük az elején a történetet, hiszen a végét még úgysem tudjuk.

1998. február 11-én Budapesten, a II. kerületi Margit utcában meggyilkolták Fenyő Jánost az egyik legnagyobb magyarországi sajtóbirodalom, a VICO Rt. elnök-vezérigazgatóját. A birodalom méreteiről csak annyit, hogy a VICO lapok 12 milliós példányszámban jelentek meg. Fenyő Jánosnak nem csak milliárdjai, hanem befolyásos barátai és nem kevésbé befolyásos ellenségei voltak.

Hetek.hu

Fenyő Mercedesével megállt a piros lámpánál, amikor egy Mitsubishiből kiszállt a gyilkos, odalépett Fenyő kocsijához és leadott rá egy sorozatlövést, majd elmenekült. Menekülés közben elhajította a hangtompítós géppisztolyt, kesztyűjét, sapkáját és dzsekijét. A médiacézár azonnal meghalt.

A szemtanúk szerint a tettes, erősen kisportolt alkatú, 20-25 év körüli férfi volt, aki fejmagassággal emelkedett ki a járókelők közül.

Az ügyészség most, 15 év elteltével vádat emelt a kb. 160 cm magas - mondjuk ki nyíltan, a kifejezetten alacsony - vékony testalkatú, az elkövetés idején is már 42 éves és mindössze 56 kilós szlovákiai férfi, Jozef Rohac – alvilági nevén a Patkány - és két társa ellen, előre kitervelt módon elkövetett emberölés és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint Rohac egy máig ismeretlen személytől kapott megbízást Fenyő János megölésére. A gyilkosság megszervezésébe és előkészítésébe bevonta Ladislav Trnkát és Jozef Hamalat is.

www.mon.hu

Rohac távolról sem az első gyanúsítottja a Fenyő gyilkosságnak. A rendőrség 1998-ban a 27 éves Salihi Mead koszóvói állampolgárt próbálta összefüggésbe hozni a gyilkossággal, de a szakértők szerint az elhajított sapkában talált hajszál bizonyosan nem tőle származott. Még ugyanezen év májusában az albán nemzetiségű jugoszláv Acifi Nijazi vált gyanúsítottá, ám a DNS vizsgálat és egyéb objektív bizonyítékok igazolták, hogy nem tartózkodott a merénylet helyszínén.

Majd hosszú, méla csönd. A nyomozást hol megszüntették, hol újra indították, lefoglaltak egy videót, amely Fenyő pszichológusának, legfőbb tanácsadójának, mondjuk úgy inkább véleményét, mintsem vallomását rögzítette.

2007-ben – immár 9 évvel a tett elkövetése után – egy újabb albán férfi után nyomoznak, ám a nagy nehezen Szerbiából beszerzett DNS minta ezt a gyanút is megcáfolta.  

2011-ben sikerül eljutni Jozef Rohachoz, a Patkányhoz. Tőle korábban egy másik gyilkossági ügy – a Seres-ügy - kapcsán vettek DNS mintát és ez a minta – a szakértők szerint – megegyezik a Fenyő gyilkosság helyszínén talált sapkában lévő hajszál DNS-ével. Ez a bizonyíték alapozta meg azt, hogy Szlovákia kiadta Magyarországnak Rohacot, és ezen a hajszálon alapul a vád is.

Ki tudja, ez a hajszál elegendő lesz-e az ítélethez is? Hisz van baj itt még elég. A Seres ügy kapcsán már 2009-ben DNS mintát vettek Roháctól. Vajon mi lehet a magyarázata annak, hogy a sapkában talált hajszál és Rohács közötti DNS azonosságra csak két évvel később sikerült rájönnie a nyomozóknak? Aztán meg vajon miért nem sikerült 15 év alatt kideríteni, hogy ki bízta meg – ha megbízta - a Patkányt, hogy tegye el láb alól a médiacézárt. Nekem az is okoz némi fejtörést, hogy annak a Ladislav Trnkának, aki az akcióban állítólag a sofőr volt, nincs jogosítványa, sőt, egyesek szerint még vezetni sem tud.

Annak idején mindenki arról beszélt, hogy profi elkövető ölte meg Fenyő Jánost. Nem akarnám a Patkányt megfosztani ettől a kétes dicsőségtől, de biztos, hogy egy vérbeli profi a helyszínen hagyja a ruháját, amiből azután a szakértők mindenféle biológiai mintákat varázsolhatnak elő? Persze, magyarázatot mindenre lehet találni, de félek, túl sok lesz a magyarázat és túl kevés az igazi bizonyíték.

 

 

hvg.hu

 

 

Történt-e bűncselekmény az Arany Alkony idősotthonban?

Szándékos emberölés gyanújával tett feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a Célpont stábja az Arany Alkony idősotthonban történtek miatt. A Hír TV oknyomozó riportműsorának két egykori dolgozó is azt állította: több idős embert is a halálba segítettek. A BRFK az ügyben feljelentés-kiegészítést rendelt el.

Végighallgattam, elolvastam az idősotthon volt alkalmazottaival készült riportot. Kerestem az elhangzottakban azokat a konkrét tényeket, amelyek alátámaszthatják az emberölés megalapozott gyanúját. Ez a megalapozott gyanú kell ugyanis ahhoz, hogy nyomozást lehessen elrendelni egy feljelentés alapján.

Az egyik ilyen állítás az volt, hogy „átgyógyszerezték” az otthonba beköltöző idős embereket. Elvették tőlük az addig szedett gyógyszereiket, mondta az egyik riportalany, majd hozzátette, hogy hetekig utána rájuk sem néztek.

Felmerült bennem a kérdés, akkor most elvették a gyógyszereiket, vagy „átgyógyszerezték” őket. A kettő ugyanis távolról sem azonos. Az „átgyógyszerezésnek” számos oka lehet. Ebből a tényből, még ha igaz is, önmagában nem lehet arra következtetni, hogy e mögött az élet kioltásának, vagy megrövidítésének szándéka állna. „A pénz volt az elsődleges szempont, nem a lakó, nem a hozzátartozó, hanem az ölés, az ölés” mondta az egyik volt alkalmazott. Ez azonban az ő véleménye, feltételezése, de semmiképpen nem objektív tény.

A másik riportalany, szintén az intézet volt dolgozója, öt-hat olyan esetről „tud”, amikor szándékosan végeztek a bentlakóval. Említett egy konkrét esetet: egy 91 éves néni elesett, „becsukták az ajtót és 'hátha szerencsénk van, nem kel fel'.” Az idős asszony, állítása szerint, meg is halt.
Nem tudjuk meg azonban, hogy kik csukták be azt az ajtót, kik említették az idézett mondatot. Az orvos? A gondozó? A nővér? Ha így történt, nem tudjuk ebből, ki tehető felelőssé az idős asszony haláláért.

A riportban valaki említést tett arról is, hogy egy idős lakó hozzátartozói beperelték az otthont rokonuk halála miatt. „Ebben én is vádlott voltam”, mondta a riportalany. De mi volt a vád? Mi lett azzal az üggyel? Őt, mint vádlottat elítélték? Felmentették?

Túl sok a nyitott kérdés ahhoz, hogy ennek alapján el lehessen egy nyomozást rendelni.
A BRFK (Budapesti Rendőr -főkapitányság) életvédelmi alosztálya a feljelentés kiegészítését rendelte el.

A Büntetőeljárási törvény (Be.) úgy rendelkezik, hogy ha a feljelentés alapján a nyomozás elrendeléséről, illetőleg a feljelentés elutasításáról megnyugtatóan nem lehet állást foglalni, a feljelentés kiegészítésének van helye. A feljelentés kiegészítése során a hatóság adatokat szerezhet be, emellett meghallgathatja a feljelentőt is. Minderre 15 nap áll a rendelkezésére, illetve ha indokolt, a nyomozóhatóság vezetője a feljelentés kiegészítésének határidejét további tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

A BRFK életvédelmi alosztályának tehát ennyi idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy számos tisztázatlan kérdést megkíséreljen legalább olyannyira tisztázni, hogy eldönthesse, elrendeli-e a nyomozást az Arany Alkony idősotthonban történtek miatt, vagy elutasítsa-e a feljelentést.

http://mno.hu/ahirtvhirei/hullagyar-feljelentest-tett-a-celpont-video-1075446