Álhumanizmus?

Nem először lángol fel itthon az eutanázia körüli szenvedélyes vita. Most éppen az váltotta ki, hogy az Országos Választási Bizottság hitelesítette azt a népi kezdeményezést, amely elvileg orvosi részvétellel megteremtené az eutanázia lehetőségét. Azért csak „elvileg”, mert egy népi kezdeményezés csak arra elegendő, hogy a parlament napirendre tűzze a témát, a kérdés eldöntése azonban az országgyűlés kezében van.

maszol.ro

A magyar büntetőjog történetében két olyan ügy volt, amely korábban is felszította az indulatokat. 1993-ban egy édesanya végzett nagyfokú fizikai fájdalommal járó, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő 11 éves gyermekével, a gyermek kérésére. Az eutanáziára hivatkozó anyát a Fővárosi Bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság azonban úgy döntött, hogy a szabadságvesztést az anyának le kell töltenie. Végül Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök az anyát kegyelemben részesítette: felfüggesztette a büntetés végrehajtását.

bezzeganya.postr.hu

A kegyes halál kérdése 2001-ben került újból az érdeklődés középpontjába, az úgynevezett fekete angyal-ügy kapcsán. A Nyírő Gyula kórház volt nővére saját elhatározása alapján „segített” a halálba gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, végstádiumban lévő betegeket. A Fővárosi Bíróság ítéletében kimondta, hogy a nővér tette akkor sem lenne eutanáziának tekinthető, ha azt a törvény lehetővé tenné. A „fekete angyal” jogerősen 11 évi fegyházbüntetést kapott.

A mostani népi kezdeményezés kapcsán a KDNP országgyűlési képviselője azonnal kijelentette: „a KDNP az eutanázia aktív és passzív formáját egyaránt elutasítja, törvényellenesnek tartja, és a parlamentben soha nem fog ilyen jogszabályt megszavazni.” Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke pedig sajtótájékoztatóján példátlannak minősítette a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy az orvos az élet védelmére esküszik fel, és minden ezzel ellentétes cselekedete súlyos etikai vétség.

A hirtelen felindulásból nyilatkozó urak azonban megfeledkeztek azokról a törvényi rendelkezésekről, amelyek Magyarországon is lehetővé teszik a passzív eutanáziát, noha álságosan nem használják ezt az elnevezést.

Az egészségügyről szóló törvény immáron 15 éve biztosítja az ellátás visszautasításának jogát. A jogszabály szerint a súlyos betegségben szenvedő, gyógyíthatatlan beteg – szigorú eljárási szabályok betartása mellett – visszautasíthatja az életmentő, vagy életfenntartó beavatkozást akkor, ha betegsége, megfelelő ellátás mellett is rövid időn belül halálhoz vezet. Ez pedig vitathatatlanul a passzív eutanázia engedélyezése.

index.hu

A Büntető Törvénykönyv is enyhébben ítéli meg a halálba segítés bizonyos eseteit az „átlagos” emberölésnél. A Btk. ezt öngyilkosságban közreműködésnek nevezi és 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, szemben az emberölés bűntettével, melynek büntetési tétele 5-15 évig terjed. Az aktív eutanáziát ugyancsak enyhébben ítélik meg – többek között – Németországban, Lengyelországban, Olaszországban, Dániában és Svájcban, ahol a törvény ismeri a „kívánságra ölést”.

Európában Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban és Svájcban a törvények – ugyancsak szigorúan megszabott feltételek mellett - lehetővé teszik az aktív-, Dániában és Angliában a passzív eutanáziát. Az USA-ban három államban legális az öngyilkossághoz nyújtott orvosi segítség.

Az a vélemény, amely szerint az eutanázia erkölcsi szempontból megengedhető, egészen Szókratészig, Platónig és a sztoikus filozófusokig vezethető vissza. A kegyes, vagy szép halál tiltása, vagy engedélyezése mindenekelőtt filozófiai, etikai, társadalmi kérdés. Az eutanázia hívei szerint az embernek nemcsak az életéhez, hanem a szenvedéstől való megszabaduláshoz, az emberhez méltó halálhoz is joga van.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága óvatosan foglalt állást a kérdésről: az államok nem kötelezhetők arra, hogy törvényben biztosítsanak büntetlenséget a gyógyíthatatlan beteg öngyilkosságában közreműködő személyeknek. Ugyanakkor a bíróság kifejtette, hogy a demokratikus államok jogfelfogása jelentős átalakuláson megy át, és egyre kiterjedtebben érvényesül a betegek önrendelkezési joga.

itthon.ma

Nem bölcs dolog tehát az első indulattól vezérelt kijelentések megtétele. Ki kellene már egyszer próbálni, milyen az, amikor hagyják, hogy a társadalom tagjai is megvitathassanak egy őket érintő témát.

Európa reszket

„A magyarok nyilaitól ments meg uram minket!” 

militia.hu

Mi, magyarok, már 899-ben is megfélemlítettük Európát.

Mi, magyarok, most is megregulázzuk Európát.

Mi, magyarok országgyűlési határozatot hoztunk az Európai Unió ellen. Tudjuk ugyan, hogy egy országgyűlési határozat még csak nem is jogszabály, de azért csak féljenek.

Mi, magyarok, ötször is beleírtuk az országgyűlési határozatba, hogy „mi, magyarok”.

„Mi, magyarok, nem akarunk többet olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, és nem kiteljesítik. Nem akarunk többet olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél a hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat.”

Mi, magyarok itt Magyarországon soha, senkinek a szabadságát nem korlátozzuk. Éppen hogy kiteljesítjük. Erre számtalan példánk is van. Meghallgatjuk az ellenzéki pártok javaslatait és mélyen elgondolkozunk rajtuk. Sokszor még 24 órát is biztosítunk számukra, hogy alaposan felkészülhessenek a parlamenti vitára. A mi magyar képviselőink rettentően aktívak, ezért van olyan sok egyéni képviselői indítvány. Akkor ugyanis nem kell vacakolni mindenféle ostoba egyeztetéssel. Ezt az országgyűlési határozati javaslatot is egy egyéni képviselő nyújtotta be. 

kanadaihirlap.com

Mi, magyarok a Fidesz-KDNP vagyunk. A Jobbik támogatásával. A többi párt nem szavazta meg. Ők tehát nyilván nem magyarok.

Mi, magyarok, soha nem élünk vissza a hatalmunkkal. Nem tűrjük a korrupciót, a klientúra-építést. Arról nem tehetünk, hogy csak a mi környezetünkben élnek azok a rátermett, tehetséges emberek, akik mindenhez a legjobban értenek. A földbirtokhoz, a dohány-kereskedéshez, a pályázat-íráshoz, a közbeszerzéshez…

Mi, magyarok nem engedjük, hogy a bankok rajtunk hízzanak. Viszont segítjük a saját kisbankjainkat. Hogy ők hízzanak. Nekünk. Ezért éppen most államosítottuk a takarékszövetkezeteket.

Mi, magyarok, nem szeretjük, hogy a bíróságok össze-vissza döntenek. Nagyon vigyázunk a függetlenségükre. Csak olyankor szidjuk le őket, ha nem tetszik az ítéletük. Levelezgetünk velük és jól megmondjuk a véleményünket. Meg közzétesszük a sajtóban is. Hadd lássák a zemberek, hogy kik az ellenségeik.

magyarinfo.blog.hu

Mi, magyarok, óvjuk a kisebbségeket, a másként gondolkodókat és tiszteljük a másságot. A rendőreink a Pride fesztiválon is e féltő gondoskodás jegyében igazoltatták azokat, akiket megvertek. A verekedők sajnos egy kicsit arrébb mentek, így szegény rendőreink nem is tudták, kik lehettek. Ja, meg azok elég sokan is voltak. Fekete ruhában. Talán gyászoltak valakit.

Mi, magyarok nagyon ügyelünk a sajtószabadságra. Minden olyan médiumot támogatunk, amelyik lojális hozzánk. A többit se bántjuk, legfeljebb nem adunk nekik frekvenciát és nem engedjük, hogy bárki csak úgy ötletszerűen hirdetésekkel árassza el őket. A legjobban azt szeretjük, ha minden médium a miénk. Hogy a magyarok minden adón ugyanazokat a híreket hallják. Mert akkor nem zavarodnak össze.

Mi, magyarok a szabad, független és titkos választások hívei vagyunk. Olyan választási rendszert dolgoztunk ki, ami hosszú időre biztosítja kormányunk folyamatos működését. Nem szeretnénk, ha bárkinek eszébe jutna választási csalásról beszélni. Ezért a választások tisztaságát is mi magunk ellenőrizzük.

Mi, magyarok nem csak tiszteljük, de mindenkinél jobban ismerjük az Európai Unió szabályait. Ezért hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a Tavares-jelentés elfogadása egyszerre jelent „durva hatáskörelvonást és hatáskör-túllépést”. Egy cseppet sem zavar minket, hogy a jogászok ezt a kijelentésünket abszurd marhaságnak tartják. Jogilag. Mi, magyarok, nem szeretjük ezt a jogászi kukacoskodást.

Mi, magyarok, megtanítjuk Európát kesztyűbe dudálni!

jozanparaszt.info