Kíméletlenség

...Természetesen mindez nem gátolta meg a Fidesz uralta Parlamentet abban, hogy – semmibe véve az Alkotmánybíróság döntését – megalkossa azokat a szabályokat, amelyek alapján akár a szabadságától is meg lehet fosztani valakit pusztán azért, mert nincs hol laknia.

 A teljes cikket ide kattintva olvashatod.

Fotó: erdely.ma

Európa reszket

„A magyarok nyilaitól ments meg uram minket!” 

militia.hu

Mi, magyarok, már 899-ben is megfélemlítettük Európát.

Mi, magyarok, most is megregulázzuk Európát.

Mi, magyarok országgyűlési határozatot hoztunk az Európai Unió ellen. Tudjuk ugyan, hogy egy országgyűlési határozat még csak nem is jogszabály, de azért csak féljenek.

Mi, magyarok, ötször is beleírtuk az országgyűlési határozatba, hogy „mi, magyarok”.

„Mi, magyarok, nem akarunk többet olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, és nem kiteljesítik. Nem akarunk többet olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél a hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat.”

Mi, magyarok itt Magyarországon soha, senkinek a szabadságát nem korlátozzuk. Éppen hogy kiteljesítjük. Erre számtalan példánk is van. Meghallgatjuk az ellenzéki pártok javaslatait és mélyen elgondolkozunk rajtuk. Sokszor még 24 órát is biztosítunk számukra, hogy alaposan felkészülhessenek a parlamenti vitára. A mi magyar képviselőink rettentően aktívak, ezért van olyan sok egyéni képviselői indítvány. Akkor ugyanis nem kell vacakolni mindenféle ostoba egyeztetéssel. Ezt az országgyűlési határozati javaslatot is egy egyéni képviselő nyújtotta be. 

kanadaihirlap.com

Mi, magyarok a Fidesz-KDNP vagyunk. A Jobbik támogatásával. A többi párt nem szavazta meg. Ők tehát nyilván nem magyarok.

Mi, magyarok, soha nem élünk vissza a hatalmunkkal. Nem tűrjük a korrupciót, a klientúra-építést. Arról nem tehetünk, hogy csak a mi környezetünkben élnek azok a rátermett, tehetséges emberek, akik mindenhez a legjobban értenek. A földbirtokhoz, a dohány-kereskedéshez, a pályázat-íráshoz, a közbeszerzéshez…

Mi, magyarok nem engedjük, hogy a bankok rajtunk hízzanak. Viszont segítjük a saját kisbankjainkat. Hogy ők hízzanak. Nekünk. Ezért éppen most államosítottuk a takarékszövetkezeteket.

Mi, magyarok, nem szeretjük, hogy a bíróságok össze-vissza döntenek. Nagyon vigyázunk a függetlenségükre. Csak olyankor szidjuk le őket, ha nem tetszik az ítéletük. Levelezgetünk velük és jól megmondjuk a véleményünket. Meg közzétesszük a sajtóban is. Hadd lássák a zemberek, hogy kik az ellenségeik.

magyarinfo.blog.hu

Mi, magyarok, óvjuk a kisebbségeket, a másként gondolkodókat és tiszteljük a másságot. A rendőreink a Pride fesztiválon is e féltő gondoskodás jegyében igazoltatták azokat, akiket megvertek. A verekedők sajnos egy kicsit arrébb mentek, így szegény rendőreink nem is tudták, kik lehettek. Ja, meg azok elég sokan is voltak. Fekete ruhában. Talán gyászoltak valakit.

Mi, magyarok nagyon ügyelünk a sajtószabadságra. Minden olyan médiumot támogatunk, amelyik lojális hozzánk. A többit se bántjuk, legfeljebb nem adunk nekik frekvenciát és nem engedjük, hogy bárki csak úgy ötletszerűen hirdetésekkel árassza el őket. A legjobban azt szeretjük, ha minden médium a miénk. Hogy a magyarok minden adón ugyanazokat a híreket hallják. Mert akkor nem zavarodnak össze.

Mi, magyarok a szabad, független és titkos választások hívei vagyunk. Olyan választási rendszert dolgoztunk ki, ami hosszú időre biztosítja kormányunk folyamatos működését. Nem szeretnénk, ha bárkinek eszébe jutna választási csalásról beszélni. Ezért a választások tisztaságát is mi magunk ellenőrizzük.

Mi, magyarok nem csak tiszteljük, de mindenkinél jobban ismerjük az Európai Unió szabályait. Ezért hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a Tavares-jelentés elfogadása egyszerre jelent „durva hatáskörelvonást és hatáskör-túllépést”. Egy cseppet sem zavar minket, hogy a jogászok ezt a kijelentésünket abszurd marhaságnak tartják. Jogilag. Mi, magyarok, nem szeretjük ezt a jogászi kukacoskodást.

Mi, magyarok, megtanítjuk Európát kesztyűbe dudálni!

jozanparaszt.info

El Pais Magyarországról

Az El Pais az egyik legnépszerűbb, de feltétlenül a legnagyobb példányszámban megjelenő spanyol napilap. (A példányszáma azért a legnagyobb, mert a Global-kiadás Dél-Amerikai mutációban is megjelenik.) 

A Franco-diktatúra összeomlásakor indult, 1976-ban. Az alkotmányra különösen érzékenyek, az 1981-es puccs alkalmával például különkiadást jelentettek meg „El Pais con la Constitucion” (a  Pais az alkotmány mellett áll) címmel. Elsőként vezették be az olvasói Ombudsman intézményét. Úttörők voltak spanyol nyelvű internetes kiadásban is (El Pais Digital.)

Silvia Blanco részletes elemzést készített Magyarország jelenlegi helyzetéről. Cikkében részletesen ír a magyarországi antiszemitizmusról, a cigányság helyzetéről, a Magyar Gárdáról.Nem feledkezik meg Bayer Zsolt emlékezetes cigányellenes cikkéről és a futball-huliganizmusról.  Szól a Jobbik képviselőjének a parlamentben elhangzott indítványáról, melyben a zsidók, illetve később az izraeli-magyar kettős állampolgárok, illetve az ilyen képviselők listázását követelte. Említi a sajtódíjjal kitüntetett antiszemita újságírót, valamint a növekvő Horthy kultuszt. Leírja Orbán Viktornak azt az Európai Parlament előtti felszólalását, amelyben az EU-t a Szovjetúnióhoz hasonlította. 

Fotó:Jakub Kaminski (Efe)

Megállapítja, hogy a Fidesz célja a szélsőjobboldali szavazók megnyerése a jövő évi választásokra.

Silvia Blanco ehhez az összefoglaló, elemző cikkhez készített velem is interjút az elmúlt hónapban. A cikknek e részét itt magyarul is közzéteszem.

Az egész cikk spanyolul olvasható ezen a linken

SILVIA BLANCO

Magyarország, az Unió önfejű fia

  

Sűrű állványzat keretezi a Duna partján álló magyar Parlament neogótikus épülettömbjét. A munkálatok már évek óta folynak és még évekig tartanak. Itt, a fővárosban él Sándor Zsuzsa. 65 esztendős. Mindennapjait a törvények betartása és betartatása töltötte ki 2012 júniusáig, vagyis mindaddig, amíg az Orbán-rezsim hatalomra kerülése óta, a sorozatban, és egyben nagyon eredményesen megváltoztatott törvények hatályba nem léptek. Akkor döntött ugyanis a kormány arról, hogy törvényt alkot 270 bíró kényszernyugdíjazásáról. Jó néhányan a megtisztulás lehetőségét látták ebben az intézkedésben. Mindenesetre éppen ez volt az a döntés, amely kiverte a biztosítékot Budapest és Brüsszel kapcsolatában. Az Európai Bíróság – az életkor alapján álló diszkriminációra hivatkozva - arra kötelezte Magyarországot, hogy helyezze vissza korábbi tisztükbe a kirúgottakat, illetve kártalanítsa őket egy évi fizetésüknek megfelelő összeggel. 

magyarhirlap.hu

Sándor Zsuzsa nem kívánt élni a visszahelyezés adta lehetőséggel, mondván: „Az egész eljárás szégyenteljes volt. Ha egyszer minden korábbi értékelés szerint az elvárásoknak megfelelően és hibátlanul dolgoztál, aztán pedig szó nélkül kirúgnak – ez megalázó! Az én generációm tagjai közül sokan már vezetői beosztást értek el. Úgy vélem, első sorban az volt a cél, hogy őket lecseréljék. Ennek a kormánynak az egyik fő jellemzője, hogy mindent maga alá akar gyűrni – ezt teszi most az igazságszolgáltatással is. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az új Bírói Törvény értelmében az összes magyar bíró szakmai és személyzeti ügyeiről egyetlen személy – a FIDESZ-hez nagyon is közeli álló – hivatalvezető asszony dönt” - tette hozzá. Mindössze másfél év alatt a Fidesz már négyszer módosította a sokat vitatott alkotmányt, annak dacára, hogy azt ők maguk írták. A legtöbb vitát a márciusi módosító csomag váltotta ki. Az Orbán-kormány figyelmen kívül hagyta mindazokat a nemzetközi figyelmeztetéseket, amelyeket az Európai Bizottság, a Tanács az Egyesült Államok, az ENSZ, valamint különböző, nem kormányzati és civil szervezetek tettek. Az Alaptörvénybe foglalt számos újítás és változtatás mellett súlyosan kifogásolták az Alkotmánybíróság háttérbe szorítását is. Azt, hogy a törvényesség legfőbb letéteményese a jövőben kizárólag formai szempontokat mérlegelhet, tartalmi kérdésekben alig dönthet, és nem veheti figyelembe saját, a korábbi 20 évben hozott ítéleteit. „Ez teljességgel abszurd” – kommentálja a döntést Sándor Zsuzsa. Az elmúlt három év alatt többszáz törvényt alkottak, közülük legalább ötven, úgynevezett sarkalatos törvény volt. És közülük jó néhányat meg kellett, vagy meg kellene változtatni. Csak az elmúlt héten a kormány – a maga kétharmados többségével – 10 vadonatúj törvényt hozott. „A bírák és az ügyvédek már lépést sem tudnak tartani a törvénygyártás sebességével. Történik valami az országban – és másnapra alkotnak egy törvényt róla. És mindezt bármiféle társadalmi, vagy szakmai egyeztetés nélkül. Ez igencsak messze van attól, amit még demokráciának lehet nevezni” – kesereg a kényszernyugdíjazott bíró, aki éppen könyvet ír egy még folyó perről, és rendszeresen jelennek meg cikkei egy hetilapban, meg a világhálón.