Kíméletlenség

...Természetesen mindez nem gátolta meg a Fidesz uralta Parlamentet abban, hogy – semmibe véve az Alkotmánybíróság döntését – megalkossa azokat a szabályokat, amelyek alapján akár a szabadságától is meg lehet fosztani valakit pusztán azért, mert nincs hol laknia.

 A teljes cikket ide kattintva olvashatod.

Fotó: erdely.ma

Átláthatóság "zárt ülésen"

forum.index.hu

Handó Tünde szerint teljes átláthatóság jellemzi az Országos Bírósági Hivatal működését. Az erről szóló tudósítás így folytatódik: "a zárt ülést követő sajtótájékoztatón..." 

Ez az egymásnak alig ellentmondó két mondat keltette fel Dési János érdeklődését. Vele beszélgettem a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában július 10-én. Szó esett még arról a hajléktalanról, aki 11 évet kapott egy 600 Ft értékű paplan elrablásáért és persze arról is, vajon mit tehet egy bíró akkor, ha egy ilyen törvényt kell alkalmaznia.

A beszélgetés itt hallható

Kordonok

Még egyszer a hajléktalanokról

A hajléktalanok ügyében tavaly november óta áldatlan küzdelem folyik.

(Fotó: hungarianspectrum.wordpress.com)

A csata azzal indult, hogy a parlament szabálysértéssé nyilvánította a „közterületek életvitelszerű lakásra való használatát, illetve azt, ha valaki az ehhez használt ingóságokat közterületen tárolja”. Magyarul, a hajléktalanokat meg kell büntetni azért, mert az utcán élnek. Az alapvető jogok biztosa  emiatt az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, mondván: ez a rendelkezés sérti az emberi méltósághoz való jogot, kriminalizálja a hajléktalanságot, mint állapotot, élethelyzetet. Mindemellett sérti a hajléktalanok személyes szabadságához való jogát, ha e szabálysértés miatt elzárással büntetik őket. Az AB a kifogásolt rendelkezést meg is semmisítette.

Január végén hirtelen kordonok tűntek fel több aluljáróban: a Blaha Lujza téren, a Corvin negyedben és az Astoriánál. A Fővárosi Önkormányzat arra hivatkozott, hogy – közszolgálati feladatainak eleget téve – az illetékes szervek folyamatos fertőtlenítésbe és nagytakarításba kezdtek, ehhez alakítottak ki „munkaterületeket”.

(Fotó: http://www.budapest.hu/Lapok/default.aspx)

Nem tekinthető azonban alaptalannak az a gyanú, hogy a falak mellett elhelyezett szalagkordonok kifeszítésének valódi oka a hajléktalanok ott tartózkodásának megakadályozása. Erre következtetett az a fiatalokból álló csoport is, amelyik letépte a szalagkordont és elbontotta az ezeket tartó állványokat. Tettüket a Főpolgármesteri Hivatal éles hangon bírálta, mondván, elfogadhatatlan az „anarchista csoport” erőszakos fellépése, ami a közrend megzavarását jelenti. (Bár még jól emlékszünk egy régebbi, a parlament körüli kordonbontásra, amit a szabálysértési hatóság annak idején nem így értékelt. Igaz, azt a kordont Fideszes képviselők bontották el.)

A Fidesz elnöksége a hajléktalanok körüli „csata” ürügyén újabb frontot nyitott az AB mozgásterének korlátozása érdekében. Kósa Lajos kilátásba helyezte, hogy az AB-t érintő újabb módosításokat kívánnak elfogadni az Országgyűlés tavaszi ülésszakán. 

(Fotó: hetek.hu )

Ezek egyike szerint „az Alkotmánybíróságnak nem tesszük lehetővé a puskázás lehetőségét” – fogalmazott a kormánypárt elnöke is. Ez magyarul azt jelenti: megtiltanák az AB-nek, hogy az Alaptörvény hatályba lépése előtti saját korábbi döntéseit automatikusan hivatkozási alapként, vagyis precedensként használja. Ezzel arra kényszerítenék az AB-t, hogy az elmúlt húsz év során kialakított alkotmányossági elveit és gyakorlatát vizsgálja felül.

Ez az elképzelés már az AB elnökénél, Paczolay Péternél is kiverte a biztosítékot. Nyilatkozatában leszögezte: éppen az Alaptörvény fogalmazta meg azt az új elvárást, hogy az alkotmányos hagyományokat be kell építeni az alkotmánybírósági gyakorlatba. Ebbe pedig, egyebek között, az elmúlt húsz év gyakorlata is beletartozik. Hivatkozott az AB-nak az utóbbi időben elvi alapon meghozott döntéseire, így a bírák nyugdíjazásának ügyére, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek formai okból történt megsemmisítésére, a választási regisztrációról szóló törvény megsemmisítésére, valamint a hajléktalanokkal kapcsolatos határozatukra. A testületet ért támadások tehát alaptalanok, kizárólag az AB tekintélyének csorbítására lehetnek alkalmasak – jelentette ki Paczolay. 

(Fotó: hvg.hu)

Az AB elnökének megszólalásából jól érzékelhető: tudja, látja, miért akarja a Fidesz tovább szűkíteni az AB hatáskörét. Bár az elnök nem mondta ki – nem is mondhatta ki -, mi azonban leszögezhetjük: az országot ma irányító autokratikus vezetés nem viseli el, hogy korlátozzák a hatalmát. Azt meg végképp nem, ha ezt éppen az a szervezet teszi, amely egy igazi demokráciában – a fékek és ellensúlyok rendszerében – egyedüliként képes a parlament tevékenységét ellenőrizni.

A cikk a Vasárnapi Hírek február 3-ai számában jelent meg. 

Törvényesség, vagy politika?

A Demokratikus Koalíció (DK) ezen a héten benyújtott egy, a szabálysértési törvényt módosító javaslatot, amelynek sorsa – jogállami keretek között – nem lehetne más, mit az, hogy azt a parlament elfogadja.

Nézzük az előzményeket! A történet ott kezdődött, hogy a parlament szabálysértéssé nyilvánította a „közterületek életvitelszerű lakásra való használatát, illetve azt, ha valaki az ehhez használt ingóságokat közterületen tárolja”.

                      (Kép: vagogabor.blog.hu)

Magyarul, a hajléktalanokat meg kell büntetni azért, mert az utcán élnek.

Az alapvető jogok biztosa emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult, mondván: ez a rendelkezés sérti az emberi méltósághoz való jogot, kriminalizálja a hajléktalanságot, mint állapotot, élethelyzetet. Mindemellett sérti a hajléktalanok személyes szabadságához való jogát, ha e szabálysértés miatt elzárással büntetik.

Az Alkotmánybíróság egyetértett a benyújtott indítvánnyal és a szabálysértési törvény – és még ehhez kapcsolódó más jogszabályok – kifogásolt rendelkezését megsemmisítette. Indokolásában kifejtette: „a hajléktalan személyek számára az, hogy közterületen élnek, egy rendkívül súlyos krízishelyzetet jelent, ami különböző kényszerek hatására jött létre, a legritkább esetben tudatos, átgondolt, szabad választásuk következménye. A hajléktalanok elvesztették otthonukat és nincs lehetőségük arra, hogy lakhatásukat megoldják, ezért valódi alternatíva hiányában kénytelenek – miután ez az egyetlen nyilvános, mindenki használatára nyitva álló terület – a közterületen élni.”

Figyelemmel azonban arra, hogy mire ez a döntés megszületett, már jó néhány ilyen szabálysértési eljárást lefolytattak, néhány héttel később az AB kiegészítette idézett határozatát azzal, hogy elrendelte: a korábbi szabálysértési eljárásokat felül kell vizsgálni. Ez azt jelenti, hogy ha korábban egy hajléktalant megbüntettek pusztán azért, mert az utcán volt kénytelen élni, ezt a döntést – immáron az AB határozatának tükrében – újból meg kell vizsgálni.

Ilyen előzmények után terjesztette be a DK törvénymódosító javaslatát. Ennek az a lényege, hogy ha valakit korábban felelősségre vontak olyan szabálysértés miatt, amelyet az AB utóbb megsemmisített, a szabálysértési hatóság, vagy a bíróság hivatalból állapítsa meg, hogy az illető mentesül a hátrányos jogkövetkezmények alól. A mentesítés azt jelenti, hogy a korábbi büntetését úgy kell tekinteni, mintha meg sem történt volna. A hivatalból eljárás pedig azt, hogy a mentesítést nem a hajléktalannak kell kérnie, hanem azt a hatóságnak saját magától kell azt megtennie.

A DK továbbá azt is javasolja, hogy a szabálysértési hatóság, illetve adott esetben a bíróság – ugyancsak hivatalból – állapítson meg kártérítést is az érintett részére az elszenvedett joghátrányok miatt. Ilyen joghátrány lehet az időközben esetleg befizetett pénzbírság (bár ez a gyakorlatban ritkán történik meg), vagy a kiszabott elzárás, hiszen a hajléktalant alkotmány- és jogellenesen fosztották meg a szabadságtól.

A törvénymódosító javaslat indokolásában a DK kifejti, hogy az Országgyűlésnek le kell vonnia azt a következtetést, hogy a módosító javaslatban írtakat el kell fogadnia, hiszen az AB határozata erre egyértelműen kötelezi.

Nem is kétséges, hogy ez így igaz. Az már inkább kétséges, vajon felül tud-e emelkedni a parlament azon a „megalázó” helyzeten, hogy a javaslatot a DK nyújtotta be. És vajon túl tudja-e tenni magát azon, hogy az AB megint elmeszelte egy jogellenes rendelkezését? Hiszen már most azon törik a fejüket, milyen jogosítványok elvételével csökkenthetnék még tovább az AB hatáskörét? Úgy tűnik, ilyen ötletekben náluk sosincs hiány.