Még egyszer a hajléktalanokról
A hajléktalanok ügyében tavaly november óta áldatlan
küzdelem folyik.
| (Fotó: hungarianspectrum.wordpress.com) |
A csata azzal indult, hogy a parlament szabálysértéssé
nyilvánította a „közterületek életvitelszerű lakásra való használatát,
illetve azt, ha valaki az ehhez használt ingóságokat közterületen tárolja”. Magyarul, a hajléktalanokat meg kell büntetni azért, mert az utcán
élnek. Az alapvető jogok biztosa emiatt az Alkotmánybírósághoz
(AB) fordult, mondván: ez a rendelkezés sérti az emberi méltósághoz való jogot,
kriminalizálja a hajléktalanságot, mint állapotot, élethelyzetet. Mindemellett
sérti a hajléktalanok személyes szabadságához való jogát, ha e szabálysértés
miatt elzárással büntetik őket. Az AB a kifogásolt rendelkezést meg is
semmisítette.
Január végén hirtelen kordonok tűntek fel több
aluljáróban: a Blaha Lujza téren, a Corvin negyedben és az Astoriánál. A
Fővárosi Önkormányzat arra hivatkozott, hogy – közszolgálati feladatainak eleget
téve – az illetékes szervek folyamatos fertőtlenítésbe és nagytakarításba
kezdtek, ehhez alakítottak ki „munkaterületeket”.
 |
| (Fotó: http://www.budapest.hu/Lapok/default.aspx) |
Nem tekinthető
azonban alaptalannak az a gyanú, hogy a falak mellett elhelyezett
szalagkordonok kifeszítésének valódi oka a hajléktalanok ott tartózkodásának
megakadályozása. Erre következtetett az a fiatalokból álló csoport is, amelyik
letépte a szalagkordont és elbontotta az ezeket tartó állványokat. Tettüket a
Főpolgármesteri Hivatal éles hangon bírálta, mondván, elfogadhatatlan az
„anarchista csoport” erőszakos fellépése, ami a közrend megzavarását jelenti.
(Bár még jól emlékszünk egy régebbi, a parlament körüli kordonbontásra, amit a
szabálysértési hatóság annak idején nem így értékelt. Igaz, azt a kordont
Fideszes képviselők bontották el.)
A Fidesz
elnöksége a hajléktalanok körüli „csata” ürügyén újabb frontot nyitott az AB
mozgásterének korlátozása érdekében. Kósa Lajos kilátásba helyezte, hogy az
AB-t érintő újabb módosításokat kívánnak elfogadni az Országgyűlés tavaszi
ülésszakán.
| (Fotó: hetek.hu ) |
Ezek egyike szerint „az Alkotmánybíróságnak nem tesszük lehetővé a
puskázás lehetőségét” – fogalmazott a kormánypárt elnöke is. Ez magyarul azt
jelenti: megtiltanák az AB-nek, hogy az Alaptörvény hatályba lépése előtti
saját korábbi döntéseit automatikusan hivatkozási alapként, vagyis
precedensként használja. Ezzel arra kényszerítenék az AB-t, hogy az elmúlt húsz
év során kialakított alkotmányossági elveit és gyakorlatát vizsgálja felül.
Ez az elképzelés
már az AB elnökénél, Paczolay Péternél is kiverte a biztosítékot. Nyilatkozatában
leszögezte: éppen az Alaptörvény fogalmazta meg azt az új elvárást, hogy az
alkotmányos hagyományokat be kell építeni az alkotmánybírósági gyakorlatba.
Ebbe pedig, egyebek között, az elmúlt húsz év gyakorlata is beletartozik.
Hivatkozott az AB-nak az utóbbi időben elvi alapon meghozott döntéseire, így a
bírák nyugdíjazásának ügyére, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek formai
okból történt megsemmisítésére, a választási regisztrációról szóló törvény
megsemmisítésére, valamint a hajléktalanokkal kapcsolatos határozatukra. A
testületet ért támadások tehát alaptalanok, kizárólag az AB tekintélyének
csorbítására lehetnek alkalmasak – jelentette ki Paczolay.
| (Fotó: hvg.hu) |
Az AB elnökének
megszólalásából jól érzékelhető: tudja, látja, miért akarja a Fidesz tovább
szűkíteni az AB hatáskörét. Bár az elnök nem mondta ki – nem is mondhatta ki -,
mi azonban leszögezhetjük: az országot ma irányító autokratikus vezetés nem
viseli el, hogy korlátozzák a hatalmát. Azt meg végképp nem, ha ezt éppen az a
szervezet teszi, amely egy igazi demokráciában – a fékek és ellensúlyok
rendszerében – egyedüliként képes a parlament tevékenységét ellenőrizni.
A cikk a Vasárnapi Hírek február 3-ai számában jelent meg.
