Mit tehet az elnök? Mit lehet az elnökkel tenni?

Sándor Zsuzsa: Mit tehet az elnök? Mit lehet az elnökkel tenni?

Megjelent a Vasárnapi Hírek 2012. július 29.-i lapszámban

Az alább közzétett nyílt levél előzménye köztudott: az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette azt a törvényt, amelynek alapján több mint kétszáz bírót felmentettek tisztségéből. Az Ab ugyanakkor azt is kimondta, hogy döntése révén a bírák szolgálati jogviszonya automatikusan nem áll helyre. Ezért az érintett bírák levélben fordultak a köztársasági elnökhöz:

„Dr. Áder János úrnak
Magyarország Köztársasági Elnökének Budapest
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Az Alkotmánybíróság a 33/2012. (VII. 17.) Ab határozatával megállapította, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 90. § ha) pontja, valamint a 230. §-a alaptörvény-ellenes, és e rendelkezéseket hatályba lépésük napjára visszaható hatállyal – 2012. január 1. napjával – megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában kimondta, hogy az alkotmányellenessé nyilvánított törvény alapján felmentett bírák szolgálati jogviszonya az alkotmánybírósági döntéssel automatikusan nem áll helyre.
A Bjt. 89. § c) pontja szerint a bíró szolgálati jogviszonya a köztársasági elnök felmentésről szóló határozatával szűnik meg. Az érintett bírák felmentéséről szóló 96/2012. (V. 2.) és 155/2012. (VII. 6.) KE határozatok a fentiek szerint megsemmisített törvényi rendelkezéseken alapulnak.
Az Alkotmánybíróság határozatának joghatása az, hogy minden bírói szolgálati jogviszony megszüntetésére vonatkozó köztársasági elnöki felmentő határozat, valamint munkáltatói döntés alaptörvény- ellenes, tehát joghatás kiváltására alkalmatlan. A felmentő határozat olyan közjogi aktus, amely az Alkotmánybíróság határozata következtében közjogilag érvénytelen.
Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a köztársasági elnök, aki Magyarország államfője, és aki kifejezi a nemzet egységét, „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság elvét kirívóan sértő jogállapot fenntartását jelentené a nem létező törvényi rendelkezésen alapuló köztársasági elnöki határozatok hatályban tartása.
A kifejtettek alapján kérjük Elnök Urat, szíveskedjen visszavonni a bírák felmentéséről szóló határozatait.”
A bírák a levelet július 27-én, pénteken juttatták el a Sándor-palotába. Nyilvánvalóan felmerül a kérdés: vajon mit tehet, mi tesz majd Áder János? Az alkotmányos és törvényes megoldás természetesen az lenne, amit a bírák kértek. És ha Áder János mégsem így dönt? Lesz-e, lehet-e a magyar jogrendszerben ennek valamilyen következménye? Létezik-e Magyarországon a bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési eljárás – vagyis az a fajta „impeachment” amelyet Clinton elnök ügyében ismerhetett meg a hazai olvasó?
Bizony, létezik, még ha nem is ez a neve. Az Alaptörvény 13. cikke rendelkezik erről. Kimondja, hogy amennyiben a köztársasági elnök tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsért, az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja tisztségétől való megfosztását. A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának (titkos) szavazata szükséges. A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a szándékos jogsértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
Igazi jogállamban ez így működik. Mondom, igazi jogállamban.

Cimkék: Alkotmánybíróság, bíró

Új sportág az olimpián: adathalászat

(Fotó: Hir24)

Az SG.hu internetesújság adott ma hírt arról, hogy „a világ legnagyobb sporteseménye a számítógépes bűnözőknek is lehetőséget teremt a rosszindulatú támadások elkövetésére.”

Nem újdonság, hogy a különleges, nagy tömegeket megmozgató események minden időben alkalmat adtak a bűnözőknek arra, hogy a szokásosnál is élénkebben űzzék „foglalkozásukat”.

Így volt ez a középkorban, amikor a nyilvános akasztások idején elszaporodtak a zsebtolvajlások, kihasználva a tömegesen bámészkodó emberek figyelmetlenségét, és így van ez ma, a XXI. században is, bár persze, mind a módszerek mind a bűncselekmények jócskán különböznek az akkoriaktól.

A teljes cikk a Hir24-en olvasható.

Ki kit sajnál?

Handó Tünde a Magyar Narancsnak azt nyilatkozta, sajnálatosnak tartja, ha "nagy tekintélyű bírók olyan kezdeményezésekkel élnek, ami jogi nonszensz. Én óva inteném ezeket a kollégákat attól, hogy ilyen akciókba kezdjenek, mert csak a saját szakmai tekintélyüket ássák alá". Azt már meg sem kérdezem, hogy honnan tudja mindezt az Országos Bírósági Hivatal elnöke, hiszen már korábban is bizonyította jövőbe látó képességét.

 

(Fotó: MTI / Mohai Balázs)

 

A teljes cikket lásd a Hir24-Blog24-JogÁsz oldalon 

Petíció a bírói függetlenségért

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért petíciót tett közzé a bírói függetlenségért, melynek szövege alább olvasható.

A magam részéről néhány gondolatot fűznék hozzá a petícióban foglaltakhoz, talán csak azért, hogy annak mondanivalóját még közérthetőbbé tegyem.

Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a bírói függetlenség, beleértve az egyes bírák függetlenségét, nem a bírák érdekeit szolgálja, hanem minden egyes polgárét. A polgárok érdeke ugyanis az, hogy ügyeikben a hatalomtól, a kormánytól, a parlamenttől független, megfélemlítés nélküli, elmozdíthatatlan bírák a törvények és a saját lelkiismeretük alapján döntsenek. 

Martin Niemöller

A petíciót és a cikk folytatását lásd a Hir24-Blog24-JogÁsz oldalon

Megszüntették a bírók kényszernyugdíjazását

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bírák jogállásáról szóló törvénynek azt a paragrafusát, amelynek alapján a 62 éves bírákat nyugdíjba kényszerítették.

Ne higgyük azt azonban, hogy bárki is közülük visszakerülhet eredeti beosztásába! Handó Tünde ezt már előre megjósolta.
A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki. Hiába beszél Handó munkaügyi perekről, a munkaügyi bíróság – még ha igazat is adna a kirúgott bíróknak - nem utasíthatja a köztársasági elnököt arra, hogy ismét kinevezze őket. Ezt mondják úgy, hogy csöbörből vödörbe.
Lásd erről az Rtl Klub híradójában mondottakat is.

Néhány gondolat a halálbüntetésről

Évek óta kezdünk hozzászokni, hogy amikor egy rendkívül súlyos bűncselekmény történik, újra meg újra előkerül a halálbüntetés örökzöld témája.

Most a pécsi pszichológus lány feltehető megerőszakolása és megölése váltotta ki, hogy mind a Jobbik, mind a szinte alig létező, a Fidesz frakcióban helyet foglaló Kisgazda Polgári Szövetségpárt újra előállt a halálbüntetés bevezetésének szükségességével.

A teljes cikket lásd a Hir24-Blog24-JogÁsz blogomon

Hiszek a tündérmesékben

(fotó:http://www.magyarhirlap.hu/belfold/)

Matolcsy nemzetgazdasági miniszter egy hónappal ezelőtt nyilatkozta a CNN-nek, hogy „a magyar tündérmese, avagy a magyar példa egy éven belül sikeres lesz."

Tündér-Magyarországnak mára Tündér-, pontosabban Tünde királynője is született. Egy olyan Tünde királynő, földi nevén dr. Handó Tünde, aki tündérekhez illően a jövőbe lát. Nem úgy, mint a Klubrádió ügyében döntőbíróság, amelyik csacska módon nem látta előre, hogy megváltozik a törvény, mire másodfokra kerül az ügy.

Az Alkotmánybíróság – a hírek szerint – hétfőn, azaz július 16-án – dönt majd a bírák kényszernyugdíjazásáról szóló törvény alkotmányosságának kérdésében. Egy normális országban erről ennyit lehetne tudni. Nem így Tündér-Magyarországon! Handó Tünde minden bizonnyal már azt is tudja, mi lesz a döntés.

 Mert ha nem tudná, vajon miért nyilatkozta volna mártegnap – azaz július 13-án –, hogy mit tudnak majd tenni azok a bírák, akik „vissza szeretnék kapni korábbi, nyugdíjazás miatt elvesztett állásukat egy esetleges alkotmánybírósági döntés után.”

Tünde királynő minden eshetőségre készen azonnal leszögezte, hogy „a hivatalnak (értsd az Országos Bírósági Hivatalnak) a szolgálati jogviszonyukkal kapcsolatban most további teendője nincs. Ezzel a kérdéssel a törvényhozásnak kell foglalkoznia, illetve azoknak a munkaügyi bíróságoknak, ahová az esetleges keresetlevelek majd beérkeznek.”

Ezt nevezem én igazi jövőbe látásnak! Nem csak azt látja előre, hogy mi lesz a hétfői alkotmánybírósági döntés, de már azt is, hogy kinek mit kell tennie a még meg sem hozott döntés következtében.

Most már én is hiszek a tündérmesékben, akárcsak Matolcsy.