Miért várnak még?

Kaposvári kolléganőm megnyerte munkaügyi perét, a bíróság visszahelyezte állásába a 62 éves kora miatt kényszernyugdíjazott bírónőt. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jogi képviselője, bár elismerte, hogy a bírónő szolgálati jogviszonyának megszüntetése valóban jogellenes volt, mégsem vette tudomásul az ítéletet. Kihasználja azt a 15 napot, ami rendelkezésére áll ahhoz, hogy eldöntse, megfellebbezi-e az ítéletet. Miért?

Navracsics Tibor az InfoRádióban úgy nyilatkozott, hogy még gondolkodnak a jogi megoldáson. Úgy fogalmazott, hogy talán felülvizsgálják az eredeti álláspontjukat és kompromisszumos megoldást keresnek. De az is lehet, hogy majd csak formailag teljesítik az Alkotmánybíróság határozatát és sarkalatos törvénybe foglalják ugyanazt, amit eddig is mondtak. Ez utóbbi lehetőség természetesen azt jelenti, hogy marad a 62 éves korhatár, de olyan szintű jogszabályt hoznak, amelyhez az Alkotmánybíróság már nem tud hozzányúlni. Hiszen júliusban Orbán Viktor megmondta: a rendszer marad. Igaz, azt is mondta, hogy egy héten belül megoldják a „nyugdíj-kérdést”. Azóta sem történt semmi. Miért?

A teljes cikk a Hir24-Blogg24-JogÁsz-on olvasható 

Amelyik kutya ugat, az harap is?

Ha valaki az interneten rákeres az „Országgyűlési Biztos Hivatalára”, elsőként a következő tájékoztatást találja: „Az Országgyűlési Biztos Hivatala megszűnt, feladatait 2012. január 1-jétől jogutódként az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vette át. Ugyancsak január 1-jei hatállyal megszűnt az Adatvédelmi Biztos Irodája is, amelynek feladatait a Nemzeti Adatvédelmi és Információ szabadság Hatóság vette át.”

Mi is történt 2012. január 1-jén? Hatályba lépett az a törvény, amely megváltoztatta az eleddig jól bevált ombudsmani rendszert. Az addigi három ombudsmanból egy maradt, két kollégáját pedig ombudsmanhelyettessé fokozták le. A Hivatal létszámát 49 fővel csökkentették. Ezzel egyidejűleg felszámolták az adatvédelmi biztos tisztét is, az ő feladatait vette át a Nemzeti Adatvédelmiés Információszabadság Hatóság (NAIH). Már a nevéből is kitűnik, hogy e szervezet jóval szélesebb jogkörökkel rendelkezik, mint a korábbi adatvédelmi biztos.

A teljes cikk a Hir24-Blog24-JogÁsz-on olvasható.

A Csatáry ügy jogi bonyodalmai

Csatáry László július 18-a óta van házi őrizetben Budapesten. Háborús bűntettek, illetve a legújabb szlovák beadvány szerint emberiesség elleni bűntett elkövetésével is gyanúsítják.

A háborús bűnösök ellen indított büntető eljárások jogi bonyodalmai nem mai keletűek. Az alapvető jogi kérdést, nevezetesen azt, hogy a háborús bűnösök tettei nem ütköztek az elkövetéskor hatályos törvényekbe, egy német jogtudós oldotta meg, kimondván, hogy ha egy törvény az erkölcsöt alapvetően sérti, akkor azt a törvényt nem lehet alkalmazni. A nürnbergi per óta világszerte ezen az elvi alapon folytatják le a háborús bűnösök elleni eljárásokat.

A háborús bűntettek soha nem évülnek el. Ezekben az ügyekben azonban a nyomozás, a bizonyítékok feltárása általában igen nagy nehézségekbe ütközik.

A teljes cikk megjelent a Vasárnapi Hírek augusztus 5. és 12-ei számában.

Nem mindig a bíróság a hunyó!

A Fővárosi Törvényszék a mai napon kiadott közleményében „visszautasítja a Sukoró-ügy kapcsán megjelent valótlan nyilatkozatokat és írásokat, melyek azt a látszatot keltik, hogy a Fővárosi Törvényszék jogszabálysértő módon járt el és ezzel sérültek a vádlottak jogai.”

Nem tisztem megvédeni a Fővárosi Törvényszéket, sem a bíróságokat, de mint nem olyan rég még aktív bíró, tudom, hogy sokszor akkor is a bíróságon csattan az – egyébként gyakran jogos – kritika, amikor nem a bíróság a hunyó.

A teljes cikk a Hir24-en olvasható.