Pirézek

Pirézek pedig nincsenek. A Tárki közvéleménykutatói találták ki őket. Ennek ellenére 2006-ban a megkérdezettek 59, egy évvel később pedig már 68 százaléka állította, hogy a pirézeket nem kellene befogadni.

horvathdorka.blogspot.com

Vámosszabadi külterületén, a falu központjától három kilométerre lévő volt munkásszállót mintegy 200 fő befogadására alkalmas menekülttáborrá alakítják át. Az 1600 lakosú település hangadói fáklyás felvonulással tiltakoztak a terv ellen. „Én arra szavazok, aki a magyarokat védi a füstös seggű arabokkal szemben” nyilatkozott egy helybéli férfi, míg egy megkérdezett anya közölte, ha a menekültek gyerekei a helyi iskolába fognak járni, ő kiveszi onnan a fiát, de legalábbis megtiltja neki, hogy idegenekkel szóba álljon.

Tudják-e vajon ezek az oly hevesen tiltakozó emberek, hogy az ENSZ 1951-ben meghozott Menekültügyi Egyezménye akkor született, amikor a második világháború után Kelet-Európából menekülők tömege indult útnak nyugat felé? Emlékeznek-e vajon arra, hogy 1956-ban hány magyar menekülőt fogadtak be Ausztriába és más nyugati országokba? 

mult-kor.hu

Magyarország már 1989-ben a hazai jog részévé tette a menekültekről szóló Genfi Egyezményt, majd 1992-ben az emberi jogok európai egyezményeként ismert, úgynevezett Római egyezményt. Ezeknek az egyezményeknek a szövege tükröződik az Alaptörvényben: „Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban… faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek…”

Vámosszabadi csak egy éppen aktuális példa. De nem csak róluk van szó. Feltételezem, hogy azok, akiket elvakít az idegengyűlölet, nem tudják, hogy egy menekülttáborban nem bűnözők élnek. Köztörvényes bűnözők egyébként sem kaphatnak menedékjogot. Menekülttáborba csak olyan emberek, családok, gyerekek kerülnek, akik például a hazájukban dúló háború miatt voltak kénytelenek otthonaikat elhagyni. A magyar törvények gondoskodnak arról is, ha a menekültek megszegnék a rájuk kötelező magatartási szabályokat, vagy veszélyeztetnék a nemzetbiztonságot, illetve a közbiztonságot. Ilyen esetekben „menekültügyi őrizetbe” lehet venni őket.

en.wikipedia.org

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az 1950-ben alapított UNHCR védi és támogatja a menekülteket. A szervezet két alkalommal is elnyerte már a Nobel-békedíjat. Számos híresség az UNHCR Jószolgálati Nagykövete, jelenleg például Angelina Jolie, az Oscar- és Golden Globe díjas amerikai színésznő és fotómodell, vagy Giorgo Armani világhírű divattervező. A szervezetnek eddig a legtöbb támogatást Luciano Pavarotti olasz operaénekes nyújtotta, egészen a haláláig.

A menekültek élete nem csak hazájukban van veszélyben, de sokszor az életükkel fizetnek akkor is, miközben új otthont keresnek maguknak. Az észak-afrikai menekültek egyik fő tranzit állomása Lampedúza. Erre a délolasz szigetre vezetett július elején Ferenc pápa első apostoli útja. A pápa koszorút dobott a hullámokba, a tengerben életüket vesztett bevándorlók emlékére. „A mai világban az emberek nem törődnek a másikkal, a körülöttük levő világgal. Senki sem felelős fivéreink és nővéreink haláláért? Senki sem vállalja a felelősséget, mindenki a másikra mutat”– mondta Ferenc pápa, amikor üdvözölte az őt énekkel fogadó „kedves muzulmán testvéreket”.

metropol.hu

A már említett Tárki féle közvélemény-kutatás szerint a felnőtt népesség 32%-a „nyíltan idegenellenes” és nem engedne be egyetlen menedékkérőt sem az országba; 60% „látens idegenellenes”, vagyis bizonyos menedékkérőket beengedne, de másokat kizárna, és a népességnek csak 8%-a „idegenbarát”, azaz minden kérelmezőnek menedéket nyújtana.

Elkeserítőek ezek az adatok a XXI. századi, keresztény irgalomra hivatkozó Magyarországon.

hirado.hu

Romagyilkosságok

http://www.youtube.com/watch?v=n5z9aVB0Ktc&feature=player_detailpage&list=UUCvnR8oUKQhBqwno6RXsnoQ

http://www.youtube.com/watch?list=UUCvnR8oUKQhBqwno6RXsnoQ&v=7Aji1awp5hU&feature=player_detailpage

http://www.youtube.com/watch?v=LrAJlcqxL60&list=UUCvnR8oUKQhBqwno6RXsnoQ&feature=player_detailpage

http://www.youtube.com/watch?v=esWGIqIMu54&feature=player_detailpage&list=TL3Ciyn4vGG_0

Az X Kommunikációs Központ filmjei a roma holokauszt emléknapjára.

Közöny

A Budapest Környéki Törvényszék augusztus 6-án hirdet ítéletet a romagyilkosságok ügyében. A 2008 és 2009 között elkövetett támadás-sorozatban összesen mintegy 80 lövést adtak le és tucatnyi gyújtópalackot hajítottak romák otthonaira. Mintegy félszáz ember életét veszélyeztették. A hat halálos áldozat mellett öten életveszélyesen, öten súlyosan megsérültek. Az áldozatok és a sérültek között egyaránt voltak nők és gyerekek. Az ügyész három vádlottra tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést, a negyedikre, aki nem vett részt valamennyi cselekményben, a törvényi maximumhoz, ez esetben 20 évi szabadságvesztéshez közeli büntetés kiszabását indítványozta.

hatalyonkivul.hu

 „Megölt romák Magyarországon – hat gyilkosság, semmi érdeklődés” címmel jelent meg egy beszámoló az ügyről a Spiegel Online-on. Pontosabban fogalmazva nem is magáról az „ügyről”. Az írás azt hangsúlyozza, hogy a „jobboldali terroristák” gyilkosságai „csekély reakciót váltottak ki" a magyar nyilvánosságban. Amenyire ez az állítás igaz, annyira elkeserítő. Semmi nem változott volna hetven év alatt? Most is ugyanolyan közönyösen hallgat a magyar társadalom, mint amikor honfitársaink százezreit hurcolták el és semmisítették meg?

Emlékezzünk csak a Cozma gyilkosságra. Marian Cozma megölése kapcsán többször tört ki országos felháborodás. Először - jogosan - akkor, amikor 2009-ben szíven szúrták a neves kézilabdázót. Másodszor akkor, amikor a másodfokú bíróság enyhítette a vádlottak büntetését. Ekkor még a miniszterelnök és az igazságügyi miniszter is beleszólt a bíróság munkájába, és túllépve hatás- és feladatkörét, hangot adott elégedetlenségének. A harmadik akkor tört ki, amikor a Kúria csak az egyik vádlott büntetését súlyosította. Véletlennek tekintsük-e, hogy akkor nem az áldozatok, hanem a vádlottak voltak romák?

nol.hu

A romagyilkosságok ügyében már a helyszínelő rendőrök munkáját is sokkal inkább az előítélet, mintsem a szakmaiság vezette. Teljesen összejárkálták azt a tatárszentgyörgyi helyszínt, ahol az égő házból kimenekülő apát és 5 éves kisfiát sörétes puskával agyonlőtték. Más nyomokat pedig úgy semmisítettek meg, hogy a holtak közelében a hóba vizeltek. A család életben maradt tagjait arról próbálták meggyőzni, hogy a ház nem molotovkoktél, hanem a szakszerűtlenül bekötött elektromos vezeték miatt gyulladt fel. Feltételezték, hogy a lakók talán lopni akarták az áramot. Szerintük a holttesteken nem is sörétnyomok, hanem a padlásgerendából széthulló szögek nyomai voltak észlelhetők.

A bírónak most nem szabad tévednie. Akkor sem, ha gyalázatos nyomozati anyagot kapott. A bizonyítás 159 tárgyalási napon át folyt, 259 tanút és 43 szakértőt hallgattak meg. Ezeket a bizonyítékokat kell most gondosan mérlegelnie. Biztosnak kell lennie abban, hogy az igazi tettesekre szabja ki a - feltehetően súlyos - büntetéseket. Mór nem ismétlődhet meg még egyszer.

A büntetőeljárás idestova négy éve folyik. És ez idő alatt nem volt tüntetés, nem volt össznépi felháborodás. Hallgat a kormány, hallgat az igazságügyért felelős miniszter. Igaz, még nincs ítélet. Nem is a még el nem ítélt tetteseket, hanem magát a tettet kellene fogcsikorgatva, elborzadva, felháborodva elítélni. Ehelyett az történt, hogy a tárgyalásokról az interneten megjelenő cikkekhez fűzött megjegyzések mintegy 80 százalékát az oldal moderátorának törölnie kellett. Nem kell különösebb fantázia ahhoz, hogy vajon miért.

Augusztus 2-a a cigányholokauszt emléknapja. Ennek alkalmából néhány civil szervezet összefogásával készült videók emlékeznek meg a romagyilkosságokról. Ennek így is kell lennie. Csakhogy ez kevés. És nem a filmkészítők részéről. 

Akik Marian Cozma ügyében oly harsányak voltak, mindazoknak most is hallatni kellene a hangjukat.

X Kommunikációs Központ

Közszolgáltatás?

Tudom, nem illik az embernek a saját sérelméről írni, tán még egy blogban sem. De mert e magánsérelem egyúttal közsérelem is lehet, most mégis megteszem.

A 9 éves kocsimat lecseréltem egy 10 évesre. Nem, nem azért, mert teljesen elment az eszem. Még ha első pillantásra úgy is tűnik. Szerintem jó csere volt. De ez most mindegy is.

son.hu

A kiskamasz korban lévő „új” kocsimat a napokban délelőtt 10 órakor megvettem és ugyanazzal a mozdulattal a régi kilenc évest el is adtam. Ugyanannak. A vevőm, aki egyúttal az eladóm is, vállalta, hogy ő intézi mindkét autó átiratását, annak minden nyűgével és anyagi vonzatával együtt. Heuréka, mondtam én. Minden papírmunkát gondosan elvégeztünk. Ennek eredményeként kezemben volt az adásvételi szerződés, a forgalmi engedély, a vásárolt autó törzskönyve és mindkét kulcsa, továbbá egy „teljes bizonyító erejű magánokirat”, mely igazolja, hogy a tízéveske immár az én tulajdonom.

Időközben az én életem - rólam is gondoskodó - párja elment a XIII. Kerületi Önkormányzat XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Hegedűs Gyula utcai kirendeltségére, arra gondolván, hátha el tudja intézni nekem a lakossági parkolási matricát. Nem tudta. Meghatalmazás kell hozzá, avagy a tulajdonos személyesen. Vagyis én. Ez idáig rendben is van. De mert, mint említettem, ő egy gondoskodó típus, elhozta azt a nyomtatványt, amelyet a nekem járó lakossági matrica megszerzéséhez ki kell tölteni. Minden évben. Húsz éve lakom itt, minden adatom náluk van, de azért minden januárban, vagy kocsi-csere alkalmával újra, meg újra kitöltöm. Húsz éve nem is szólok egy hangot sem emiatt.

12 óra körül értem haza, az új tízévest leparkoltam a ház előtt és felszaladtam a lakásba a kitöltendő nyomtatványért. Mi több, rögtön ki is töltöttem. Ez az intellektuális tevékenység mintegy 10 percet vett igénybe. Mire visszatértem a tízéveshez, már rajta volt a büntetést jelentő mikulás zacskó. Sebaj, gondoltam, úgyis most megyek a közszolgáltatóhoz, majd elmagyarázom a helyzetet és lesírom a büntetést.

kisalföld.hu

Így is történt. Mármint odáig, hogy elmentem a közszolgáltatóhoz. Sorszámot húztam. Rajtam kívül ugyan nem volt ott senki, de értem én: rend a lelke mindennek. Szólítottak. Leültem a szigorú, de barátságtalan ügyintéző hölgy elé és mondtam: lakossági parkolási matricát szeretnék a kis tízévesnek. Átadtam az adásvételi szerződést, a régi matricámat, a lakcímkártyámat, a kitöltött nyomtatványt, a „teljes bizonyító erejű magánokiratot” és a forgalmi engedélyt.

-Ez a forgalmi nem a maga nevére szól – állapította meg igen élelmesen az ügyintéző asszonyság.

-Persze, hogy nem, hiszen két órával ezelőtt vettem az autót, mondtam én, akkor még kedvesen. Ezért hoztam el az összes iratot, amellyel igazolom, hogy a kocsi az enyém.

-Na, erre én nem adok magának matricát, jelentette ki ellentmondást nem tűrően a hölgy.

-Miért nem? – kérdeztem bután.

-Mert ez a forgalmi nem a maga nevére szól.

Gyakorló jogász lévén hosszas jogi felvilágosító magyarázatba kezdtem. Mondtam: az átírásra a jogszabály 15 napos határidőt engedélyez. Mondtam: az adásvételi szerződés igazolja, hogy megvettem az autót. Mondtam: a „teljes bizonyító erejű magánokirat” azt jelenti, hogy az teljesen bizonyítja, hogy én vagyok az autó tulajdonosa. Ráadásul az teljes 30 napig érvényes. Azt a rendőr is köteles elfogadni. El is fogadja.

A jogi érvelés teljesen hiábavaló volt. 

drszabopeter.hu

-Matricát csak akkor kap, ha a forgalmi engedélyben a maga neve szerepel. És valami fénymásolt helyi rendelkezést lobogtatott.

-Miért? - kérdeztem újra, felvértezve magam további jogi érvekkel.

- Mert holnap el is adhatja a kocsit- mondta ő. Láttam rajta, hogy most csapta ki az adu ászt.

-De hisz a nevemen lévő forgalmival is bármikor eladhatom, mondtam. Éppen ezt tettem az imént.

Ez annyira megrázóan logikus volt, hogy erre már nem is válaszolt.

Kértem a főnökét. Gondoltam, hátha egy, kicsit nála magasabban kvalifikált főnök elhiszi nekem, hogy a jogszabályok feljebb állnak a hierarchiában, mint az ő belső rendelkezésük, vagy utasításuk.

-A főnökkel nem lehet beszélni. Csak telefonon lehet előzetes időpontot kérni.

-Akkor hívja fel, mondtam, ekkor már kissé emeltebb hangon.

No, persze nem hívta fel. Én még ott helyben megpróbáltam telefonálni, de mire az automata összes utasítását betartva, valamennyi szükséges gombot megnyomva elértem volna a végcélig, a telefon másik végén csak egy faxot fogadó hang ciripelt. Amikor ezt jelentettem az egyáltalán nem kedves ügyintézőnek, közölte, hogy olyan nincs.

Na, ekkor álltam fel. Nem kívántam neki további szép napot (ez nálam azt jelenti, hogy kicsit ordibáltam) és dühödten, dolgavégezetlen távoztam. Hazafelé jövet fejszámoltam (bár az nekem nem megy nagyon könnyen) és a következő eredményre jutottam. A kocsit a vevőm/eladóm egy hét múlva tudja átíratni. A kerületemben egy óra parkolás 450 Ft. Ha reggel 8-tól este, mondjuk, csak 6-ig bedobálom a parkolási díjat, az egyetlen nap alatt 4500 Ft. Egy hét alatt 31.500 Ft. Nekik ez egész jó buli. Ennyiért már érdemes hatóságot játszani. Most már csak azon töröm a fejem, vajon miért hívják őket „Közszolgáltató Zrt.”-nek?

prevencio.bp.13.hu

Álhumanizmus?

Nem először lángol fel itthon az eutanázia körüli szenvedélyes vita. Most éppen az váltotta ki, hogy az Országos Választási Bizottság hitelesítette azt a népi kezdeményezést, amely elvileg orvosi részvétellel megteremtené az eutanázia lehetőségét. Azért csak „elvileg”, mert egy népi kezdeményezés csak arra elegendő, hogy a parlament napirendre tűzze a témát, a kérdés eldöntése azonban az országgyűlés kezében van.

maszol.ro

A magyar büntetőjog történetében két olyan ügy volt, amely korábban is felszította az indulatokat. 1993-ban egy édesanya végzett nagyfokú fizikai fájdalommal járó, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő 11 éves gyermekével, a gyermek kérésére. Az eutanáziára hivatkozó anyát a Fővárosi Bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság azonban úgy döntött, hogy a szabadságvesztést az anyának le kell töltenie. Végül Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök az anyát kegyelemben részesítette: felfüggesztette a büntetés végrehajtását.

bezzeganya.postr.hu

A kegyes halál kérdése 2001-ben került újból az érdeklődés középpontjába, az úgynevezett fekete angyal-ügy kapcsán. A Nyírő Gyula kórház volt nővére saját elhatározása alapján „segített” a halálba gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, végstádiumban lévő betegeket. A Fővárosi Bíróság ítéletében kimondta, hogy a nővér tette akkor sem lenne eutanáziának tekinthető, ha azt a törvény lehetővé tenné. A „fekete angyal” jogerősen 11 évi fegyházbüntetést kapott.

A mostani népi kezdeményezés kapcsán a KDNP országgyűlési képviselője azonnal kijelentette: „a KDNP az eutanázia aktív és passzív formáját egyaránt elutasítja, törvényellenesnek tartja, és a parlamentben soha nem fog ilyen jogszabályt megszavazni.” Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke pedig sajtótájékoztatóján példátlannak minősítette a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy az orvos az élet védelmére esküszik fel, és minden ezzel ellentétes cselekedete súlyos etikai vétség.

A hirtelen felindulásból nyilatkozó urak azonban megfeledkeztek azokról a törvényi rendelkezésekről, amelyek Magyarországon is lehetővé teszik a passzív eutanáziát, noha álságosan nem használják ezt az elnevezést.

Az egészségügyről szóló törvény immáron 15 éve biztosítja az ellátás visszautasításának jogát. A jogszabály szerint a súlyos betegségben szenvedő, gyógyíthatatlan beteg – szigorú eljárási szabályok betartása mellett – visszautasíthatja az életmentő, vagy életfenntartó beavatkozást akkor, ha betegsége, megfelelő ellátás mellett is rövid időn belül halálhoz vezet. Ez pedig vitathatatlanul a passzív eutanázia engedélyezése.

index.hu

A Büntető Törvénykönyv is enyhébben ítéli meg a halálba segítés bizonyos eseteit az „átlagos” emberölésnél. A Btk. ezt öngyilkosságban közreműködésnek nevezi és 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, szemben az emberölés bűntettével, melynek büntetési tétele 5-15 évig terjed. Az aktív eutanáziát ugyancsak enyhébben ítélik meg – többek között – Németországban, Lengyelországban, Olaszországban, Dániában és Svájcban, ahol a törvény ismeri a „kívánságra ölést”.

Európában Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban és Svájcban a törvények – ugyancsak szigorúan megszabott feltételek mellett - lehetővé teszik az aktív-, Dániában és Angliában a passzív eutanáziát. Az USA-ban három államban legális az öngyilkossághoz nyújtott orvosi segítség.

Az a vélemény, amely szerint az eutanázia erkölcsi szempontból megengedhető, egészen Szókratészig, Platónig és a sztoikus filozófusokig vezethető vissza. A kegyes, vagy szép halál tiltása, vagy engedélyezése mindenekelőtt filozófiai, etikai, társadalmi kérdés. Az eutanázia hívei szerint az embernek nemcsak az életéhez, hanem a szenvedéstől való megszabaduláshoz, az emberhez méltó halálhoz is joga van.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága óvatosan foglalt állást a kérdésről: az államok nem kötelezhetők arra, hogy törvényben biztosítsanak büntetlenséget a gyógyíthatatlan beteg öngyilkosságában közreműködő személyeknek. Ugyanakkor a bíróság kifejtette, hogy a demokratikus államok jogfelfogása jelentős átalakuláson megy át, és egyre kiterjedtebben érvényesül a betegek önrendelkezési joga.

itthon.ma

Nem bölcs dolog tehát az első indulattól vezérelt kijelentések megtétele. Ki kellene már egyszer próbálni, milyen az, amikor hagyják, hogy a társadalom tagjai is megvitathassanak egy őket érintő témát.