Bűn, vagy nem bűn?

Totális a jogi káosz az orvosi hálapénz megítélésében. A napokban olyan információk jelentek meg, hogy a július 1-jén hatályba lépett új büntető törvénykönyv tette bűncselekménnyé a hálapénz elfogadását. A bűntett neve: vesztegetés. E tényállás azonban korántsem újkeletű.

praxis.blog.hu

A hálapénz elfogadásának bűncselekménnyé nyilvánítása ugyanis nem most történt meg. Kezdetben, még 1978-ban, a Btk. valójában csak azt tekintette vesztegetésnek, ha a dolgozó - esetünkben az orvos - azért kért, vagy fogadott el hálapénzt, hogy annak fejében megszegje a kötelességét. Akkor ezt a magatartást egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával, vagy pénzbüntetéssel fenyegette a törvény. Elvileg.

A törvény e rendelkezése azonban nem most, hanem már 2001-ben megváltozott. A dolgozó – az orvos – már akkor is elkövette a vesztegetést, ha a hálapénzt a „működésével kapcsolatban” kérte, vagy fogadta el. Ez pedig azt jelenti, hogy a hálapénz elfogadása minden esetben bűncselekmény, nem kell hozzá az az indíték sem, hogy ennek fejében meg akarná szegni bármilyen kötelességét. A törvény ekkor már 2 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegette ezt a magatartást. Elvileg.

A most hatályba lépett Btk. ezen mindössze annyit változtatott, hogy egyrészt más kifejezést használ: a hálapénzt „tevékenységével kapcsolatban” kéri, vagy fogadja el. Ez azonban csak stilisztikai és nem tartalmi változás. Másrészt a büntetési tétel lett súlyosabb: három évig terjedő szabadságvesztés. Elvileg.

helyitema.hu

Joggal kérdezhetik: mi ez a sok „elvileg”. Én meg azt kérdezem: ismernek-e olyan orvost, akit azért büntettek meg, mert elfogadta a hálapénzt? Nem kérte, nem követelte, nem keveselte, egyszerűen csak elfogadta. És nem csak elvileg.

Pártunk és kormányunk áldásos jogalkotási ténykedése tavaly keresztbe tett a Btk.-nak, amikor módosította a Munka Törvénykönyvét. Éppen ugyanabban az évben, amikor a Btk.-t is „vadonat újjá alkották”. A Munka Törvénykönyve ugyanis a következőket tartalmazza: „A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.” A hálapénz pedig ilyen „díjazásnak” minősül. Magyarul: a Munka Törvénykönyve felhatalmazást adott a kórházaknak arra, hogy dolgozóiknak engedélyezzék a hálapénz elfogadását. És nem elvileg. Gyakorlatilag.

liganet.hu

Ezt szinte minden magyar kórház már tavaly meg is tette. Meg is tehette, hiszen törvény született rá. Az meg senkit nem zavart, hogy van egy másik törvény, amely szerint a hálapénznek már a puszta elfogadása is bűncselekmény.

Elképzelhető-e egy normális országban, hogy a Büntető Törvénykönyv egyik szakaszát a Munka Törvénykönyve hatástalanítja?

Elképzelhető-e egy normális jogrendszerben, hogy a hálapénzt, igazgatója engedélyével elfogadó orvos nem követ el se fegyelmi vétséget, sem bűntettet, míg az a kollégája, akinek igazgatója ezt nem engedélyezte, nem csak fegyelmit kaphat, hanem még le is csukhatják?

Létezik-e valaki, aki ezt jogbiztonságnak nevezné?

Az utólagos hálapénzzel tulajdonképpen jövőbeli privilégiumokat vásárolunk meg. Ezt kár is lenne vitatni. Senki előtt nem lehet kétséges, hogy ez maga a vesztegetés. Vesztegetés akkor is, ha szinte lehetetlen bizonyítani. Mint általában a vesztegetést. És persze vesztegetés annak ellenére is, hogy a mai magyar társadalom szemet húny fölötte, elfogadhatónak, sőt normálisnak tartja. Ettől persze még nem kellene fokozni a jogi káoszt. A hálapénz léte éppen ezért nem jogi, hanem elsősorban társadalmi kérdés.