2013. június 30., vasárnap

Janus arcú Btk




„A Gyurcsány-Bajnai-kormány hagyta, hogy szabadon fosztogassák a magyar földet, a közpénzeket, a nemzeti vagyont és az emberek tulajdonát”. Répássy Róbert ezzel a teljesen politikamentes gondolatmenettel kezdte a július 1-jén életbe lépő új Btk. bemutatását. A KIM államtitkára büszkén jelentette: „a Fidesz Európa egyik legszigorúbb Büntető Törvénykönyvét alkotta meg”.
 
hirstart.hu
A Fidesz a törvény szigorításával kérkedik, szerintem azonban az új törvénynek éppen azok a rendelkezései adnának okot a büszkélkedésre, amelyek az eddigiekhez képest több, alternatív büntetési, illetve intézkedési lehetőséget hoztak létre. Újdonság például, hogy egyéb büntetés kiszabása nélkül is el lehet tiltani valakit sportrendezvények látogatásától. Bevezették a szabadságvesztés enyhébb formáját, az elzárást, illetve a jóvátételi munkára kötelezést. Ez utóbbi lényege az, hogy egy kisebb súlyú bűncselekmény elkövetője büntetés helyett egy nagyobb közösség - állami, vagy önkormányzati intézmény, közhasznú civil szervezet, vagy egyház – részére, ellenszolgáltatás nélkül végezzen hasznos tevékenységet.

Nehezen indokolható - különösen a statisztikák tükrében - a büntethetőségi életkor 14-ről 12 évre történt leszállítása. Igaz, ez csak a legsúlyosabb bűncselekmények - emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, rablás, kifosztás - elkövetőire vonatkozik. Az idevágó adatok szerint azonban, miközben a felnőtt elkövetők számának alakulása stagnál, addig a fiataloké csökken. Ez a szám 1992-ben volt a legmagasabb (15 ezer fő), jelenleg évek óta 10-11 ezer körül alakul. Bár a 12 éves „bűnelkövetők” természetesen még nem szerepelhetnek a bűnügyi statisztikákban, de tapasztalatból tudjuk: számuk elenyésző.
A piros vonal jelöli a fiatalkorúakat
 
Ősrégi vita a jogászok között, hogy a büntetések szigorítása-e a hatásos eszköz a bűncselekmények visszaszorítására. Számos jogtudós kimutatta, hogy a bűnözőket nem az ítélkezés szigora tartja vissza, hanem az, ha egyetlen bűncselekmény sem marad felderítetlen. A Fidesz eddigi szigorításainak „eredménye”: miközben 1998 és 2002 között a bűnelkövetések száma évi 420 ezer alá csökkent, és évekig ezen a szinten stabilizálódott, 2010-től ismét növekedésnek indult. 

 Így aztán kriminológiai szempontból szinte mindegy is, hogy a halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartama az új Btk.-ban 20-ról 25 évre emelkedik, vagy, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésnél 20 helyett legkorábban 25 év elteltével lehet az elítéltet feltételes szabadságra bocsátani.

Némi koherencia zavar, vagyis a jogszabály elemei közti egység hiánya látszik az idős, vagy fogyatékkal élő személyek fokozott védelménél. Az új Btk. új minősített esetet hozott létre azokra a cselekményekre, amelyeknél az emberölést, a testi sértést, a rablást, a csalást és a sikkasztást ilyen személyek sérelmére követik el. De akkor miért nem kapnak ugyanilyen védelmet azok az idősek, vagy fogyatékosok, akik emberrablás, zsarolás, önbíráskodás, vagy lopás áldozatai? És mi lehet az oka annak, hogy míg a sértett fokozott kiszolgáltatottsága a rablásnál minősítő körülmény, vagyis magasabb a büntetési tétel, addig a kifosztásnál ugyanez csak alapeset, tehát nem emeli meg a büntetési keretet?
Szigorítás az is, hogy az ittas járművezetés megállapításához a korábbi 0,8 ezrelék helyett már a 0,5 ezrelékes véralkohol szint is elegendő. De statisztikai adatok ennek indokoltságát sem támasztják alá. Az alkoholos befolyásoltság miatt bekövetkezett közúti balesetek száma ugyanis 2006 óta minden évben csökken.


A jogalkalmazónak némi fejtörést okozhat néhány új bűncselekmény. Vajon miben fog különbözni a „gazdasági csalás” a csalástól, vagy az adócsalástól? Önálló bűncselekmény lett a gépjármű kilométer-számlálójának meghamisítása is, de csak akkor, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A „magyar föld védelme” érdekében kriminalizálták a polgári jogilag amúgy is semmis szerződéseket – vagyis a zsebszerződéseket- és nem csak az követ el bűncselekményt, aki a termőföldet jogellenesen szerzi meg, hanem az ebben közreműködő ügyvéd, jogtanácsos, illetve közjegyző is.

Új tényállás a nemzeti jelkép megsértése. Ez azt tartalmazza, hogy – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – már az is 1 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza.


A Btk. legriasztóbb része a jogos védelem újraszabályozása. 
 
kisalfold.hu
Az új törvény szerint, ha valakit éjjel, fegyveresen, vagy felfegyverkezve, illetve csoportosan megtámadnak, vagy ha valakinek a lakásába ugyanilyen módon jogtalanul behatolnak, az ilyen támadást úgy kell tekinteni mintha az illetőt meg akarnák ölni. Holott lehet, hogy három hülye kamasz éjjel az utcán, pusztán balhéból, lökdösni kezd egy csinos lányt. A bíró nem mérlegelhet, nem tisztázhatja, hogy valójában mi történt, vagyis a lány következmények nélkül megölheti a támadóit, mert a törvény erre felhatalmazza. Az effajta „törvényi vélelem” példa nélküli a büntetőjog történetében.

Csak nehogy ezt az unortodoxiát is elirígyelje tőlünk Európa!