Tizenhét évig voltam ügyész. Az „átkosban”. Nem sírom vissza, akkor is volt baj elég. De időközben mintha történt volna egy rendszerváltás. A szocializmusból a kapitalizmusba, az egypártrendszerből a demokráciába. Vagy mégsem?
Az én ügyészi éveim alatt már nem voltak koncepciós
perek. Amikor egy-egy tárgyaláson megdőltek az addig beszerzett bizonyítékok,
az ügyész felállt és elejtette a vádat. Uram bocsá’ néha még a vádlott
felmentésére is indítványt tett.
Húsz évig voltam bíró. Már ebben a rendszerben. A bírói
pulpitusról is megkülönböztetett figyelemmel kísértem az ügyészek munkáját.
Évekig nem is volt semmi gondom velük. Testben és lélekben is ott ültek a
tárgyaláson és feladatuknak megfelelően, mielőtt a vádbeszédet elmondták volna,
értékelték a tárgyaláson elhangzott bizonyítékokat. De bíráskodásom utolsó
néhány évében valami megváltozott. Az volt a benyomásom, mintha meg sem
hallották volna, mi történik körülöttük. Egy-egy hosszú tárgyalás-sorozat végén
felálltak és változatlanul fenntartották azt a vádiratot, amit közben már számos
bizonyíték megcáfolt. Utasításuk volt. Utasításuk arra, hogy tartsák az eredeti
vádat, ha a fene fenét eszik is. Ez időtájt már Polt Péter volt a legfőbb
ügyész.
parlament.hu |
Akkor is, amikor kikerült az internetre annak a bratyizós
kihallgatásnak a videója, amelyben Kulcsár Attila, a K&H brókercégének
dolgozója, védőjével együtt igencsak kedélyes társalgást folytatott a „kihallgatást”
vezető ügyésszel. A kirobbant botrány hatására a Legfőbb Ügyészség vizsgálatot
indított, amelyben végül – holló a hollónak nem vájja ki… alapon – az eljárást szabályosnak
találta.
De hol vagyunk már a Kulcsár kihallgatás miatti
felháborodástól! Annyi minden történt azóta, hogy lassan az egész bróker ügy a
feledés homályába merül.
richpoi.com |
A Központi Nyomozó Főügyészség a Sukorói telek-csere
ügyben hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferencet, és bár vele
szemben kénytelenek voltak bizonyítékok hiányában megszüntetni a nyomozást, öt
ember ellen vádat emeltek. A bizonyíték-hiányos megszüntetés ez esetben arra
azért mégis csak elegendő volt, hogy a gyanúsítottat „kabátlopási” ügybe
keverjék.
Vesztegetés miatt folyik büntetőeljárás a Budapest Airport
Zrt. jogi igazgatója és vádlottársai ellen. A bíróság előtt az első- és
másodrendű vádlott koncepciós pernek minősítette az eljárást. A másodrendű
vádlott szerint a kihallgatások előtt és után, a
védő távollétében a nyomozók egy listát mutogattak neki, és az ott szereplő
nevekkel kapcsolatos terhelő információkat kértek tőle cserébe azért, hogy
letartóztatását megszüntessék. A listán, mások mellett, Bajnai Gordon volt
miniszterelnöknek és Veres Jánosnak, a Gyurcsány-kormány pénzügyminiszterének
neve szerepelt.
A lassan már egy éve folyó Hagyó ügy
az ismert állatorvosi lóhoz hasonlít. Hagyó Miklós, Budapest volt szocialista
főpolgármeter-helyettese arról a bizonyos Nokkiás dobozról híresült el,
amelyben állítólag 70 millió forintot kapott. A BKV-nál történt visszaélések
kivizsgálásával eredetileg Kocsis Istvánt bízták meg. Vele szemben később -
akkor már, mint a Magyar Villamos Művek vezérigazgatójával - szintén
büntetőeljárást indítottak.
De vissza Hagyóhoz. Az ügyészség nagyszámú,
bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés miatt emelt vádat azzal, hogy a
vádlottak 1,49 milliárd forintot meghaladó kárt okoztak. Azóta a vádiratot több
alkalommal módosították, a kár összege kezd olvadozni, továbbá a bűnszervezet
vezetőjeként kikiáltott Hagyó Miklóst „mindössze” három esettel vádolták meg.
Balogh Zsolt, aki a BKV megbízott vezérigazgatója, egyúttal a vád
„koronatanúja” volt, a bíróság előtt valamennyi korábbi, társaira tett terhelő
vallomását visszavonta. Ma már ő is a vádlottak padján ül.
A koncepciómentes, ámde alapos
nyomozást mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy soha senki nem kérdezte ki azt
a személyt, aki állítólag egy doboznyi vesztegetési pénzt adott át. És az még
ennél is hajmeresztőbb, hogy a vád – védői és bírói felszólításra – két olyan
„fénymásolt” jegyzőkönyvet csatolt be, amelyek nem egyeztek az eredeti
jegyzőkönyvekkel.
Csak a Hagyó ügyben eddig kiderült
ügyészségi mulasztások, ha nem visszaélések felsorolása is szétfeszítené e cikk
kereteit. Legyen elég annyi, hogy számos gyanúsított azonos indokkal vonta
vissza korábbi, nyomozati vallomását: „a kihallgatások során nyomást
gyakoroltak rám, és fenyegetve éreztem magamat”. Arra az esetre, ha terhelő
vallomást tesznek a nyomozók által megjelölt személyekre, kilátásba helyezték előzetes
letartóztatásuk megszüntetését. Tanúk is vallottak arról, hogy előre megírt
fogalmazványokat kellett, vagy kellett volna aláírniuk.
Az úgynevezett tábornokperben vesztegetés
és más bűncselekmények vádja alól tizenhét honvédségi vezetőt mentett fel a
bíróság. A majd egy éven át tartó tárgyalás-sorozaton természetesen végig ott
ült a Központi Nyomozó Főügyészség képviselője, ám az eljárás végén elmondott
vádbeszédében ennek a leghalványabb nyomát sem lehetett érzékelni. Az ügyész
„vádbeszédként” gyakorlatilag újra ismertette a vádiratot. Azt a vádiratot,
amelynek minden tételét cáfolta az egy éven át tartó bizonyítási eljárás. Fapál
László, egykori szocialista honvédelmi államtitkár az ítélet kihirdetése után
az ötvenes évek szellemét említette. Nyilatkozata kísértetiesen hasonlított a
Hagyó ügyben elmondottakkal: az egyik gyanúsítottnak büntetlenséget ígértek,
másoknak előzetes letartóztatásuk megszüntetését, ha feletteseikre terhelő
vallomást tesznek.
Juhász Ferenc, volt szocialista
honvédelmi miniszter és Fapál László „bűnös” lakásügyét is tárgyalja,
pontosabban tárgyalná a bíróság, ha a benyújtott vádirat erre alkalmas lenne. A
bíróság felszólította az ügyészséget: jelölje meg pontosan, hogy mely
magatartásokkal, mely vagyonkezelői szabályokat sértették meg a vádlottak.
Enélkül ugyanis szinte lehetetlen a hűtlen kezelés tényállását megállapítani.
Számos szocialista politikust felmentő ítélet,
megalapozatlan vádak, saját elmondásuk szerint megfélemlített vádlottak és
tanúk, hamisnak látszó jegyzőkönyvek – ez lenne a mai ügyészség? Néhány
tárgyaló ügyész ugyan kellő eréllyel visszautasította azt a feltételezést, hogy
koncepciós eljárásokat folytatnának, ám egyetlen egy esetben sem tudunk arról,
hogy ezekben az ügyekben bármiféle hivatalos vizsgálat folyt volna, vagy netán
bármelyik ügyészt felelősségre vonták volna. De miért is, hiszen az egyetlen
kivétel ez alól a Kulcsár ügy volt, ahol a vizsgálat szerint „minden
tökéletesen rendben” zajlott.
Június 10-e az ügyészség napja volt. Az ünnepi
megemlékezésen Polt Péter mondta: „az
ügyészség eredményei önmagukért beszélnek”. Mit mondjak, szerintem is!
orbanviktor.hu |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése