2013. június 17., hétfő

Szégyen


Tizenhét évig voltam ügyész. Az „átkosban”. Nem sírom vissza, akkor is volt baj elég. De időközben mintha történt volna egy rendszerváltás. A szocializmusból a kapitalizmusba, az egypártrendszerből a demokráciába. Vagy mégsem?
Az én ügyészi éveim alatt már nem voltak koncepciós perek. Amikor egy-egy tárgyaláson megdőltek az addig beszerzett bizonyítékok, az ügyész felállt és elejtette a vádat. Uram bocsá’ néha még a vádlott felmentésére is indítványt tett.
Húsz évig voltam bíró. Már ebben a rendszerben. A bírói pulpitusról is megkülönböztetett figyelemmel kísértem az ügyészek munkáját. Évekig nem is volt semmi gondom velük. Testben és lélekben is ott ültek a tárgyaláson és feladatuknak megfelelően, mielőtt a vádbeszédet elmondták volna, értékelték a tárgyaláson elhangzott bizonyítékokat. De bíráskodásom utolsó néhány évében valami megváltozott. Az volt a benyomásom, mintha meg sem hallották volna, mi történik körülöttük. Egy-egy hosszú tárgyalás-sorozat végén felálltak és változatlanul fenntartották azt a vádiratot, amit közben már számos bizonyíték megcáfolt. Utasításuk volt. Utasításuk arra, hogy tartsák az eredeti vádat, ha a fene fenét eszik is. Ez időtájt már Polt Péter volt a legfőbb ügyész. 
parlament.hu

Akkor is, amikor kikerült az internetre annak a bratyizós kihallgatásnak a videója, amelyben Kulcsár Attila, a K&H brókercégének dolgozója, védőjével együtt igencsak kedélyes társalgást folytatott a „kihallgatást” vezető ügyésszel. A kirobbant botrány hatására a Legfőbb Ügyészség vizsgálatot indított, amelyben végül – holló a hollónak nem vájja ki… alapon – az eljárást szabályosnak találta.
De hol vagyunk már a Kulcsár kihallgatás miatti felháborodástól! Annyi minden történt azóta, hogy lassan az egész bróker ügy a feledés homályába merül.
richpoi.com

A Központi Nyomozó Főügyészség a Sukorói telek-csere ügyben hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferencet, és bár vele szemben kénytelenek voltak bizonyítékok hiányában megszüntetni a nyomozást, öt ember ellen vádat emeltek. A bizonyíték-hiányos megszüntetés ez esetben arra azért mégis csak elegendő volt, hogy a gyanúsítottat „kabátlopási” ügybe keverjék.

Vesztegetés miatt folyik büntetőeljárás a Budapest Airport Zrt. jogi igazgatója és vádlottársai ellen. A bíróság előtt az első- és másodrendű vádlott koncepciós pernek minősítette az eljárást. A másodrendű vádlott szerint a kihallgatások előtt és után, a védő távollétében a nyomozók egy listát mutogattak neki, és az ott szereplő nevekkel kapcsolatos terhelő információkat kértek tőle cserébe azért, hogy letartóztatását megszüntessék. A listán, mások mellett, Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek és Veres Jánosnak, a Gyurcsány-kormány pénzügyminiszterének neve szerepelt.
 
hagyodosszie.blog.hu
A lassan már egy éve folyó Hagyó ügy az ismert állatorvosi lóhoz hasonlít. Hagyó Miklós, Budapest volt szocialista főpolgármeter-helyettese arról a bizonyos Nokkiás dobozról híresült el, amelyben állítólag 70 millió forintot kapott. A BKV-nál történt visszaélések kivizsgálásával eredetileg Kocsis Istvánt bízták meg. Vele szemben később - akkor már, mint a Magyar Villamos Művek vezérigazgatójával - szintén büntetőeljárást indítottak.

De vissza Hagyóhoz. Az ügyészség nagyszámú, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés miatt emelt vádat azzal, hogy a vádlottak 1,49 milliárd forintot meghaladó kárt okoztak. Azóta a vádiratot több alkalommal módosították, a kár összege kezd olvadozni, továbbá a bűnszervezet vezetőjeként kikiáltott Hagyó Miklóst „mindössze” három esettel vádolták meg. Balogh Zsolt, aki a BKV megbízott vezérigazgatója, egyúttal a vád „koronatanúja” volt, a bíróság előtt valamennyi korábbi, társaira tett terhelő vallomását visszavonta. Ma már ő is a vádlottak padján ül.
A koncepciómentes, ámde alapos nyomozást mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy soha senki nem kérdezte ki azt a személyt, aki állítólag egy doboznyi vesztegetési pénzt adott át. És az még ennél is hajmeresztőbb, hogy a vád – védői és bírói felszólításra – két olyan „fénymásolt” jegyzőkönyvet csatolt be, amelyek nem egyeztek az eredeti jegyzőkönyvekkel.
Csak a Hagyó ügyben eddig kiderült ügyészségi mulasztások, ha nem visszaélések felsorolása is szétfeszítené e cikk kereteit. Legyen elég annyi, hogy számos gyanúsított azonos indokkal vonta vissza korábbi, nyomozati vallomását: „a kihallgatások során nyomást gyakoroltak rám, és fenyegetve éreztem magamat”. Arra az esetre, ha terhelő vallomást tesznek a nyomozók által megjelölt személyekre, kilátásba helyezték előzetes letartóztatásuk megszüntetését. Tanúk is vallottak arról, hogy előre megírt fogalmazványokat kellett, vagy kellett volna aláírniuk.
 
mno.hu
Az úgynevezett tábornokperben vesztegetés és más bűncselekmények vádja alól tizenhét honvédségi vezetőt mentett fel a bíróság. A majd egy éven át tartó tárgyalás-sorozaton természetesen végig ott ült a Központi Nyomozó Főügyészség képviselője, ám az eljárás végén elmondott vádbeszédében ennek a leghalványabb nyomát sem lehetett érzékelni. Az ügyész „vádbeszédként” gyakorlatilag újra ismertette a vádiratot. Azt a vádiratot, amelynek minden tételét cáfolta az egy éven át tartó bizonyítási eljárás. Fapál László, egykori szocialista honvédelmi államtitkár az ítélet kihirdetése után az ötvenes évek szellemét említette. Nyilatkozata kísértetiesen hasonlított a Hagyó ügyben elmondottakkal: az egyik gyanúsítottnak büntetlenséget ígértek, másoknak előzetes letartóztatásuk megszüntetését, ha feletteseikre terhelő vallomást tesznek.
Juhász Ferenc, volt szocialista honvédelmi miniszter és Fapál László „bűnös” lakásügyét is tárgyalja, pontosabban tárgyalná a bíróság, ha a benyújtott vádirat erre alkalmas lenne. A bíróság felszólította az ügyészséget: jelölje meg pontosan, hogy mely magatartásokkal, mely vagyonkezelői szabályokat sértették meg a vádlottak. Enélkül ugyanis szinte lehetetlen a hűtlen kezelés tényállását megállapítani.
Számos szocialista politikust felmentő ítélet, megalapozatlan vádak, saját elmondásuk szerint megfélemlített vádlottak és tanúk, hamisnak látszó jegyzőkönyvek – ez lenne a mai ügyészség? Néhány tárgyaló ügyész ugyan kellő eréllyel visszautasította azt a feltételezést, hogy koncepciós eljárásokat folytatnának, ám egyetlen egy esetben sem tudunk arról, hogy ezekben az ügyekben bármiféle hivatalos vizsgálat folyt volna, vagy netán bármelyik ügyészt felelősségre vonták volna. De miért is, hiszen az egyetlen kivétel ez alól a Kulcsár ügy volt, ahol a vizsgálat szerint „minden tökéletesen rendben” zajlott.

Június 10-e az ügyészség napja volt. Az ünnepi megemlékezésen Polt Péter mondta:az ügyészség eredményei önmagukért beszélnek”. Mit mondjak, szerintem is!
orbanviktor.hu