2013. június 18., kedd

Klubrádió: Reggeli személy - Szénási Sándorral



Én voltam tegnap a reggeli „személy”. Sok mindenről esett szó a mintegy egyórás beszélgetés alatt. Kezdtük a Velencei Bizottsággal és befejeztük Kádár Jánossal. Nem mondom, szép ívet rajzoltunk fel.
Fotó: Láng András
Röviden szó esett a bírák kirúgásáról és „visszavételéről”, a bíróság lefejezéséről, kezdve Baka András volt főbíróval, akinek eltávolításához az egész Legfelsőbb Bíróságot át kellett keresztelni. És mégis, a bírák bírák maradtak, a szakmai tisztesség ma is munkálkodik bennük.
liganet.hu

Beszéltünk a gyermekelhelyezési perekről, ennek kapcsán az apák sérelmeiről. A gyilkos indulatokról, melyek egy-egy családjogi perben erősebbek lehetnek, mint egy emberöléses büntető ügyben.
Politizáltunk is. Nem árultam el, ki lenne a „favoritom” miniszterelnökként. Azért nem, mert a baloldali összefogást tartanám a legfontosabbnak.
erdely.ma

Értetlenkedtem azon, hogy nincs az a botrány, ami megrendítené a Fidesz-hívőket. Szomorkodtam azon, hogy egyetlen olyan hivatásrendet sem tudnék megnevezni, amelyik összefogott volna a hatalom durva beavatkozásával szemben. Ennek kapcsán eset szó Martin Niemöllerről, a papról, akit már idéztem máshol is és most is – tévesen. Nem Auschwitzba, mint mondtam, hanem a Sachsenhauseni koncentrációs táborba hurcoltak el. A tőle származó ídézet azonban pontos, és sajnos ma is nagyon aktuális:

marthacolmenares.com
„Mikor a nácik elvitték a kommunistákat.
nem szóltam,
hisz nem voltam kommunista.

Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el,
nem szóltam,
hisz nem voltam szakszervezeti tag.

Amikor a szocialistákat bezárták,
nem szóltam,
hisz nem voltam szocialista.

Amikor a zsidókat vitték el,
nem szóltam,
hisz nem voltam zsidó.

Amikor engem vittek el,
nem maradt senki,
aki szólhatott volna.

Megvitattuk még Magyar Bálint definícióját, a „posztkommunista maffiaállam” meghatározás pontosságát, és nem utolsó sorban az értelmiség háttérbe szorításá. Így jutottunk el a Velencei Bizottságtól a Kádár korszakig.