2013. június 5., szerda

Két napos vádbeszéd



Több mint három éve kezdődött el az a büntető per, amelyben az ügyészség négy férfit vádolt meg előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel. Emlékeztetőül: a vádlottak kilenc településen fegyverekkel és gyújtópalackokkal támadtak romákra. Közülük hatot, köztük egy öt éves kisfiút megöltek.
hatalyonkivul.hu
A büntetőügyek történetében nem gyakori, hogy az ügyész két napon keresztül mondja el a vádbeszédét. Sokakban felvetődik a kérdés, vajon miért kellett ennyi idő ehhez, no meg az is, miért tart több mint két éve az eljárás. Ez utóbbi azért is húsbavágó kérdés, mert a vádlottak előzetes letartóztatását 2013. augusztus 21-én meg kellene szüntetni. De már csak a védőbeszédek és a vádlottak utolsó szó joga van hátra ahhoz, hogy a bíróság ítéletet hozhasson. Ha pedig megszületik az elsőfokú ítélet, az augusztusi határidő tárgytalanná válik.

De térjünk vissza az ügyész perbeszédére. Ahhoz, hogy ezt megértsük, célszerű megismerkednünk azzal, mit is kell egy vádbeszédnek tartalmaznia. Mindenekelőtt a vád által bizonyítottnak látott tényállást. A bíróság ugyanis csak azon tények alapján hozhat ítéletet, amelyeket az ügyész elébe tár, jogásznyelven: amelyeket vád tárgyává tesz. Egy olyan ügyben, ahol kilenc helyszínen történtek a romák elleni fegyveres támadások - a rablásról és a menekülttáborra leadott lövésekről nem is beszélve – a tényállás pontos és alapos ismertetése tán a legfontosabb része a vádbeszédnek.
duncanshelley.com
A vádnak a bíróság elé tárt tényállást bizonyítania is kell. Ebben az ügyben a bizonyítási eljárás 159 napon keresztül tartott, a vádlottakat, valamint 259 tanút és 43 szakértőt hallgattak meg. Arra nyilván nincs szükség, hogy az ügyész valamennyi vallomást külön-külön ismertesse, de az ügy szempontjából a legfontosabbakat mindenképpen értékelnie, elemeznie kell. Hasonló a helyzet a szakértői véleményekkel. A vádat alátámasztó igazságügyi orvos-, vegyész-, ujjnyom-, fegyver- és elmeszakértők, valamint a DNS-t vizsgáló hemogenetikus véleménye, illetve ezek bizonyító erejének bemutatása szintén a vádbeszéd része. És akkor még hátra vannak a tárgyi bizonyítékok: fényképek, térképek, a mobiltelefonok hívásinformációi, hogy csak néhányat említsünk.
Mindezek után következik a cselekmények jogi minősítése. Láttuk, az emberölésnek számos minősített esetét tartalmazza a vád. Az ügyész feladata az is, hogy valamennyi minősítő körülményről kifejtse, mi bizonyítja a meglétüket. És csak ez után indítványozhatja, hogy a bíróság - az így bizonyított és minősített cselekményekért - melyik vádlottra milyen büntetést szabjon ki.
blikk.hu
A magam részéről– ellentétben az ügyészi állásponttal – vitatnám, hogy miért ne minősülhetne a vádlottak cselekménye bűnszervezetben elkövetettként. A törvény szerint bűnszervezet: „a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.” Pusztán az a tény, hogy a vádlottak részben testvérek, részben régi barátok, nem lehet akadálya e további minősítő körülmény kimondásának. Ezt persze a bíróság az ítéletében még megteheti.

Az ügyész három vádlottra tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, a negyedikre pedig
„a törvényi maximumhoz közeli fegyházbüntetést” indítványozott. Ez a törvényi maximum ebben az esetben 20 év. Az eddigi tudósításokban pedig csak 15 évet olvashattunk.
Egy dologban feltétlenül igaza volt az ügyésznek: „A rasszista indítékkal elkövetett bűncselekmények sohasem légüres térben következnek be, hanem a társadalmat átható előítéletek erőszakos megnyilvánulásai".