2013. augusztus 29., csütörtök

Fegyverrel Alföldi ellen

Arról kérdezett meg az RTL Klub híradója, vajon komolyan kell-e venni azt a nőt, aki a Facebook-on fegyverrel pózol és Alföldi Róbert ellen szervez tüntetést.
Megjegyzem, a hölgy olyan tájékozott, hogy amikor a “Schindler listáját” említi, azt hiszi, hogy az valami zsidó ellenes dolog. Ha megtudná, hogy ezen a listán mentették a zsidókat! Értem én, ő zsidó-lista értelemben használja, de tény, hogy Schindler listáján az általa megmentett zsidók szerepeltek.

A videót nézd meg itt!

2013. augusztus 27., kedd

Jogi matek

“S. Ábel tömegmészárlást akart végrehajtani, meg akart ölni embereket, tudjuk, hogy nem egyet, de nem tudjuk, hogy mennyit, tehát X nagyobb, mint 1, ha matematikailag nézzük, ezért belép a büntetőjog sajátos matematikája”. Így indokolta meg a bíró ez év májusában, hogy miért két rendbeli emberölés előkészületében állapította meg S. Ábel bűnösségét. Ő az, akit alig három hónappal az elsőfokú ítéletét követően most azért fogott el a rendőrség, mert lövöldözött a Móricz Zsigmond körtéren. Ezúttal lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel gyanúsították meg.

Mindkét eljárás számos jogi kérdést vet fel és nem csupán a laikusok körében.





A teljes cikket a http://jogasz.cafeblog.hu/2013/08/27/jogi-matek/ linken olvashatod.

2013. augusztus 26., hétfő

Szent Orbán

Szent Orbán a legjelentősebb szőlővédő szent, a legutolsó fagyosszent. Ő az, aki már a jó időt hozza. És akkor Magyarország jobban teljesít. A néphagyomány szerint, ha Orbán megvédte a termést a fagytól, akkor borral vendégelték meg, ha viszont fagykáruk lett a gazdáknak, akkor megvesszőzték a szobrát.

Szent Orbán bonyolult, összetett személyiség. Volt már harcosan gúnyolódó ateista. Akkor, amikor a pápalátogatást még „cápalátogatásnak” aposztrofálta. Amikor házasodott, azt persze nem templomban tette. Hét évvel később megvilágosult és házasságát megáldatta egy metodista lelkésszel. Azzal, akinek gyülekezetétől azóta megtagadta az egyházi státuszt. Az Orbán lányok katolikusok, fia református. Ő maga pedig liberálisból „unortodox” lett. Régebbi botlásait talán emiatt bocsáthatják meg neki odafönt.





A teljes cikket lásd a cafeblog-on vagy a galamus.hu-n

 

2013. augusztus 18., vasárnap

Szigorúan titkos

Egyetlen hét sem telt még el a romagyilkosokkal szemben meghozott elsőfokú ítélet kihirdetése óta, amikor az ügy újabb fordulatot vett. Mint ismeretes, a bíróság három vádlottat tényleges életfogytiglanra, míg a negyedrendűt, Csontos Istvánt, 13 év fegyházbüntetésre ítélte.
Egy parlamenti vizsgálóbizottság már négy évvel ezelőtt számos hiányosságot tárt fel a Nemzetbiztonsági Hivatal és a romagyilkosság nyomozását végző rendőrség közötti információáramlásban. Utóbb derült fény arra is, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) mind ezt a tényfeltáró bizottságot, mind pedig a rendőrséget – finoman fogalmazva – félretájékoztatta.
Ma már szinte bizonyosnak látszik, hogy a KBH korábban beszervezte Csontos Istvánt, aki a gyilkosság-sorozatban két helyszinen is sofőrként vett részt. A katonai elhárítás mindeddig tagadta a beszervezés tényét. Az is kiderült, hogy H. Ernő, Csontos tartótisztje erről nem csak a parlamenti bizottság, de a bíróság előtt is hazudott.
Az ügy kapcsán elhangzott politikai nyilatkozatokkal foglalkozni sem érdemes. Legfőképpen azért nem, mert a tartótiszt valótlan állításait nem csupán az előző kormány idején, 2009-ben, hanem 2011-ben, a kormányváltás után, a bírósági eljárás során is megismételte.



2013. augusztus 12., hétfő

Ítéletnap





mandiner.hu
2013. augusztus 6-án megszületett az elsőfokú ítélet a romagyilkosok ügyében. Öt évvel az után, hogy ennek a sorozatnak az első bűntettét elkövették. A Budapest Környéki Törvényszék a négy vádlott közül hármat tényleges életfogytig tartó, míg a negyediket 13 évi fegyházbüntetésre ítélte. Cselekményüket a bíróság bűnszervezetben, aljas indokból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölésnek minősítette. E „minősítő körülmények” közül már egy is elegendő ahhoz, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztést ki lehessen szabni.
A bíróság az ítéletnek még csak az úgynevezett rendelkező részét hirdette ki, amikor a tárgyalótermen és az épületen kívül tartózkodók skandálni kezdték, hogy a 13 év kevés, és hogy a bíró mondja ki a rasszista indítékot. Nem tudták, akkor még nem is tudhatták, hogy ez utóbbi követelésük már teljesült.
 
A Btk. nyelvezete más, mint a köznyelv. Néha talán szegényesebb, máskor viszont pontosabb. A törvény „aljas indoknak” defíniál minden olyan motívumot, vagy célt, mely súlyosan sérti az emberi tisztességet és az általános erkölcsi szabályokat, valamint a tettes lelki romlottságának mélységére enged következtetni. Tipikusan ilyen pédául a bosszú, a szexuális indíték, vagy a rasszista motívum. Az aljas indok fogalmába oly sok minden belefér, hogy a pontosabb körülírás hiba lenne. Az már ebből a felsorolásból is egyértelmű, hogy aki másokat a „bőrük színe” miatt öl meg, annak tettét aljas indok, ez esetben a rasszizmus motiválja. A bíró azonban az ítélet „rendelkező részében” kizárólag a törvényben leírt fogalmakat használhatja. Csak az ítélet indokolásában mondhatja el hogy az adott ügyben mit tekintett aljas indoknak. És ezt el is mondta.
index.hu

Nehéz megítélni, vajon a negyedrendű vádlottra kiszabott 13 év tényleg kevés-e, vagy éppen elegendő. Kétségtelen, ő „csak” az utolsó két cselekményben vett részt, azokban is bűnsegédként. Ő volt az egyetlen, aki beismerő vallomást tett. Mindez enyhítő körülmény. De azt se feledjük, hogy a bíróság megállapította: a vádlottak bűnszervezetben követték el aljas tetteiket. Emiatt a negyedrendű vádlott sem bocsátható feltételes szabadságra, teljes egészében le kell töltenie a 13 év fegyházbüntetést. A fegyház a szabadságvesztés végrehajtásának legsúlyosabb módja. Az elítélt állandó irányítás és szoros ellenőrzés alatt áll. A börtönön belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett mozoghat, különleges biztonságú zárkáját egyébként állandóan zárva tartják.

A romagyilkosságok ítéletéről a német és az osztrák sajtó is beszámolt, továbbá az Amnesty International Európai program igazgató-helyettese is kifejtette véleményét. Miközben pozitívan értékelik az ítéletet, aközben nem hallgatják el a Magyarországgal, a magyar hatóságokkal és a magyar kormánnyal szembeni kritikájukat sem: "A hatóságok még mindig nem reagálnak megfelelően a romákat ért erőszakra". „Sok kérdés megválaszolatlanul maradt, mindenekelőtt az, hogy Magyarország valóban az áldozatok oldalán áll-e.” „A kormány romapolitikája eddig alig hozott sikert, a náci párt Jobbik félkatonai gárdáját pedig betiltották ugyan, de mégis zavartalanul masírozik tovább".” „A Jobbikot a romák elleni agresszivitás segítette a parlamentbe, de a romaellenes politikában sokhelyütt a Fidesz is részt vesz. Így történt ez Ózdon, ahol egy romák lakta negyedben, a rekkenő hőség ellenére elzárták a vízet.”

Ez hát hírünk a világban. Szégyellnivaló még akkor is, ha most egy valóban példás ítélet született. Mint ahogyan szégyellni való az is, hogy a kormány nevében egyedül az emberi erőforrások minisztere szólalt meg. Hallgat Orbán Viktor, hallgat Áder János. Úgy tűnik, nekik nincs mondanivalójuk.

internetfigyelo.wordpress.com
     
kolozsvaros.ro     

2013. augusztus 11., vasárnap

Ozorai példa



Nem hull golyó még ránk. De hogyha hull is,
ha a veszély, mint zápor megered:
játsszuk már végig halálos mosollyal
e ríkató-vidító szerepet.
                     (Illyés Gyula: Ozorai példa)

Lassan véget ér az O.Z.O.R.A fesztivál, ám kezdete mégsem tanulság nélkül való.
origo.hu
Sem életkorom, sem habitusom okán nem vagyok fesztivál-járó. Ezt csupán azért bocsátottam előre, hogy értsék, személy szerint nekem édesmindegy, van-e fesztivál az Ozora melletti Dádpusztán, vagy nincs. A sumákolás, a hatalommal visszaélés, az erő fitogtatása azonban mélységesen felháborít. Akár egy fesztiválról, akár az ivóvíz kiadagolásáról van szó. No, persze nem egyforma súllyal.

Az O.Z.O.R.A. fesztivált először 1999-ben, a napfogyatkozás idején, majd néhány év szünetet követően 2005 óta minden évben megrendezték. Ugyanazok, ugyanott. Szerény becslések szerint is 6-8 hónapi munka fekszik egy ekkora fesztivál előkészítésében. A fesztiválra mintegy 10-15 ezer külföldit is vártak 60-70 országból, a világ minden tájáról, Új-Zélandtól Dél-Afrikán át az Egyesült Államokig. Hónapok óta elővételben lehetett jegyeket vásárolni 80 és 110 € közti áron, a helyszínen vásárolt jegy pedig 130 euróba került.

A szervezők arról, hogy bármely hatóságnak bármilyen aggálya lenne, augusztus 3-án, a rendőrségi bejáráskor értesültek. Három nappal a fesztivál kezdete előtt. Ők pedig – mondták - már május 6-án valamennyi szakhatósághoz benyújtották a kérelmüket.
168.ora.hu
A hatóságok sumákolása ekkor indult be. A Fejér Megyei Rendőrkapitányság azért kifogásolta az Index tudósítását, mert abban az szerepelt, hogy a rendőrség nem engedélyezte a fesztivál megtartását. Az engedélyezés ugyanis – írták közleményükben – nem a rendőrök, hanem a helyi jegyző hatáskörébe tartozik. Arról azonban elfelejtettek nyilatkozni, hogy egyetlen „szakhatósági” engedély hiányzott. Mit tesz Isten, éppen a helyi rendőrségé. A dolog valahol kísértetiesen emlékeztet az Orbán féle „közgyűlés - nem közgyűlés” érvelésre, ha értik, mire gondolok. A rendőrség szakhatósági állásfoglalásának tartalmáról természetesen nem adtak tájékoztatást. Beavattak viszont minket, laikusokat, az engedélyezési eljárás rejtelmeibe. E dodonai nyilatkozatok idején még négy nap volt a fesztivál kezdetéig. Csak úgy mellékesen azt is közölték, hogy a tavalyi fesztiválon kábítószerrel visszaélés gyanújával négy, azaz négy embert őrizetbe vettek. Tizenötezerből.

Három nappal a fesztivál kezdete előtt aztán megtudtuk, hogy a Sárbogárdi Rendőrkapitányság szerint hiányos a rendezvény biztosítási terve. Márpedig, ha ez így van, a körjegyző nem adhatja ki az engedélyt. Erről a nyitás előtt kerek egy nappal szándékozott dönteni ez a Pató Pál úr. Arról persze még mindig nem tudhattunk meg semmit, hogy a rendőrség milyen hiányosságokat kifogásolt.

Megtudtunk viszont azt, hogy a megyei rendőrfőkapitányság nagy erőket mozgósított a vagy lesz – vagy nem lesz fesztivál közelében. Fokozottan ellenőrizték a drogfogyasztást. Szombat estig már meg is gyanúsítottak kábítószerrel visszaélés vétségével hét embert. Az akkor már ott tartózkodó mintegy hatezerből.
blisstree.com

Félreértés ne essék, egyáltalán nem vagyok híve a kábítószerezésnek. Túl sok tönkremet embert, széthullott életet láttam, amíg bíró voltam. De realista vagyok. Tudom, hogy aligha létezik fesztivál, disco, sőt talán még nemzetileg szervezett párkereső rendezvény sem, ahol ne lehetne kábítószereket találni. Netán tiltsuk be mindjárt az összes lehetséges alkalmat, ahol fiatalok tömegesen találkozhatnak?

Nem egészen egy nappal a kezdés előtt, hétfő délben a mezőszilasi körjegyzőnek sikerült döntést hoznia: nem engedélyezte az O.Z.O.R.A fesztivált. A szervezők fellebbeztek és bíztak abban, hogy számukra kedvező jogerős döntés születik. Egyetlen nap alatt. Irígylésre méltóan optimisták voltak.

A rendőrség a közben eltelt két nap alatt 26 fesztiválozót gyanúsított meg kábítószer birtoklása, hetet pedig bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt. Valamennyien külföldiek, valamennyien szabadlábon védekezhetnek. Csak nem azért, mert olyan csekély mennyiségű drogot találtak náluk, amiért szóba sem jöhet bármiféle börtönbüntetés?

És a rendőrség még mindig nem volt hajlandó nyilatkozni arról, milyen konkrét kifogások alapján tagadta meg szakhatósági hozzájárulását. A szervezők elmondása szerint a rendőrök keveselték a biztonsági személyzet létszámát és kifogásolták a kerítés hiányát. A rendezők viszont állították: a biztonsági őrök létszáma meghaladta az előírtakat. Azt már én kérdezem, hogy a kerítés hiánya vajon miért a rendőrséget és miért nem a szervezőket izgatta? Hiszen ha egyesek ellenőrzés nélkül juthatnak be a rendezvényre, az a fesztivál tulajdonosainak okoz anyagi veszteséget. Nem hinném, hogy a rendőrség dolga lenne emiatt aggódni.

A rendőrök a 2011-12-es rendezvény bűnügyi statisztikájára is hivatkoztak. Na persze, az elmúlt évek bűnügyi statisztikái! Vajon mit tartalmazhatnak? Csak nem azt a tavaly elkapott négy drogost? Hát tessék elkapni az idén is, akár valamennyit! Éppen ez a rendőrség dolga. Nem pedig az, hogy a fürdővízzel a gyereket is kiöntsék.

A fellebbezés folytán egy szinttel magasabban folytatódott a ping-pongozás. A megyei kormányhivatal újabb szakhatósági állásfoglalást kért, most már a megyei rendőr-főkapitányságtól. Ez augusztus 6-án, a nyitás tervezett napján történt. De hát miért is siettek volna?  Hagy izguljanak tovább a hatalmuktól függő alattvalók! Érdemi tájékoztatást persze most sem adtak.

Végre mindent megtudtunk, felszállt a fehér füst. Kerek két órával a hivatalos kezdés előtt. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság hozzájárult a rendezvény megtartásához, de csak „egyedi feltételek teljesítéséhez kötötten”. Kikötésük: a szervezőknek „együttműködőknek” kell lenniük a hatóságokkal, a biztonsági szolgálat létszámát pedig 80-ról 93-ra kell emelniük. Mélyen tisztelt rendőr urak! Mennyi idő kellett maguknak ahhoz, hogy ezt kiötöljék? Hány ujjukon sikerült kiszámítani, hogy éppen 93 biztonsági őr a szükséges és elégséges létszám? Számológép nincs a kapitányságon? Mert ha lenne, akkor talán hamarabb is közölni tudták volna a rendezőkkel ezt a bonyolult matematikai eredményt. Persze, ha azt akarták elérni, hogy a fesztivál rendőri segítséggel kapjon a szokásosnál is nagyobb országos reklámot, az sikerült. Gratulálok.
cs-k.blog.hu

A legutóbb ismertté vált adatok szerint a mintegy 15 ezer, zömében külföldi vendég között kilencvennél találtak kábítószert. Vagyis a résztvevők 0,6 tized százalékánál. Valóban elrettentő arány.
  
1848. október 7-én a magyar sereg Ozoránál bekerítette és fegyverletételre kényszerítette Jellasics horvát bán 9000 fős tartalék hadtestét. Erről szól Illyés Gyula verse.
De vajon blaszfémia-e, ha az O.Z.O.R.A fesztivál kapcsán jutott eszembe az „Ozorai példa”.

Illyés így fejezi be versét: 

Nevetnünk kéne, hogy vagyunk, megyünk még
ezrek dalaként fujva énekünk -
Ha lesz jövő: hadat talál helyünkön –
legyőzhetetlent, ha mind itt veszünk.”

2013. augusztus 5., hétfő

Pirézek



Pirézek pedig nincsenek. A Tárki közvéleménykutatói találták ki őket. Ennek ellenére 2006-ban a megkérdezettek 59, egy évvel később pedig már 68 százaléka állította, hogy a pirézeket nem kellene befogadni.
horvathdorka.blogspot.com
Vámosszabadi külterületén, a falu központjától három kilométerre lévő volt munkásszállót mintegy 200 fő befogadására alkalmas menekülttáborrá alakítják át. Az 1600 lakosú település hangadói fáklyás felvonulással tiltakoztak a terv ellen. „Én arra szavazok, aki a magyarokat védi a füstös seggű arabokkal szemben” nyilatkozott egy helybéli férfi, míg egy megkérdezett anya közölte, ha a menekültek gyerekei a helyi iskolába fognak járni, ő kiveszi onnan a fiát, de legalábbis megtiltja neki, hogy idegenekkel szóba álljon.
Tudják-e vajon ezek az oly hevesen tiltakozó emberek, hogy az ENSZ 1951-ben meghozott Menekültügyi Egyezménye akkor született, amikor a második világháború után Kelet-Európából menekülők tömege indult útnak nyugat felé? Emlékeznek-e vajon arra, hogy 1956-ban hány magyar menekülőt fogadtak be Ausztriába és más nyugati országokba? 
mult-kor.hu
Magyarország már 1989-ben a hazai jog részévé tette a menekültekről szóló Genfi Egyezményt, majd 1992-ben az emberi jogok európai egyezményeként ismert, úgynevezett Római egyezményt. Ezeknek az egyezményeknek a szövege tükröződik az Alaptörvényben: „Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban… faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek…”

Vámosszabadi csak egy éppen aktuális példa. De nem csak róluk van szó. Feltételezem, hogy azok, akiket elvakít az idegengyűlölet, nem tudják, hogy egy menekülttáborban nem bűnözők élnek. Köztörvényes bűnözők egyébként sem kaphatnak menedékjogot. Menekülttáborba csak olyan emberek, családok, gyerekek kerülnek, akik például a hazájukban dúló háború miatt voltak kénytelenek otthonaikat elhagyni. A magyar törvények gondoskodnak arról is, ha a menekültek megszegnék a rájuk kötelező magatartási szabályokat, vagy veszélyeztetnék a nemzetbiztonságot, illetve a közbiztonságot. Ilyen esetekben „menekültügyi őrizetbe” lehet venni őket.

en.wikipedia.org
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az 1950-ben alapított UNHCR védi és támogatja a menekülteket. A szervezet két alkalommal is elnyerte már a Nobel-békedíjat. Számos híresség az UNHCR Jószolgálati Nagykövete, jelenleg például Angelina Jolie, az Oscar- és Golden Globe díjas amerikai színésznő és fotómodell, vagy Giorgo Armani világhírű divattervező. A szervezetnek eddig a legtöbb támogatást Luciano Pavarotti olasz operaénekes nyújtotta, egészen a haláláig.
A menekültek élete nem csak hazájukban van veszélyben, de sokszor az életükkel fizetnek akkor is, miközben új otthont keresnek maguknak. Az észak-afrikai menekültek egyik fő tranzit állomása Lampedúza. Erre a délolasz szigetre vezetett július elején Ferenc pápa első apostoli útja. A pápa koszorút dobott a hullámokba, a tengerben életüket vesztett bevándorlók emlékére. „A mai világban az emberek nem törődnek a másikkal, a körülöttük levő világgal. Senki sem felelős fivéreink és nővéreink haláláért? Senki sem vállalja a felelősséget, mindenki a másikra mutat”– mondta Ferenc pápa, amikor üdvözölte az őt énekkel fogadó „kedves muzulmán testvéreket”.
metropol.hu
A már említett Tárki féle közvélemény-kutatás szerint a felnőtt népesség 32%-a „nyíltan idegenellenes” és nem engedne be egyetlen menedékkérőt sem az országba; 60% „látens idegenellenes”, vagyis bizonyos menedékkérőket beengedne, de másokat kizárna, és a népességnek csak 8%-a „idegenbarát”, azaz minden kérelmezőnek menedéket nyújtana.



Elkeserítőek ezek az adatok a XXI. századi, keresztény irgalomra hivatkozó Magyarországon.
hirado.hu