A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ítélet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ítélet. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 15., vasárnap

A Facebook rabja

Vannak, akik rabjává válnak a Facebook-nak, és vannak rabok, akiknek még a fogvatartásuk ideje alatt is bejegyzéseik jelennek meg a Facebook-on. Legutóbb éppen Zuschlag Jánostól olvastam: „aztán szeptember 18. és vége”. Valóban vége, szeptember 18-án Zuschlag János szabadul a rá kiszabott 6 évi büntetésből.

 Zuschlag ügy (Fotó: index.hu)


 

2013. augusztus 12., hétfő

Ítéletnap





mandiner.hu
2013. augusztus 6-án megszületett az elsőfokú ítélet a romagyilkosok ügyében. Öt évvel az után, hogy ennek a sorozatnak az első bűntettét elkövették. A Budapest Környéki Törvényszék a négy vádlott közül hármat tényleges életfogytig tartó, míg a negyediket 13 évi fegyházbüntetésre ítélte. Cselekményüket a bíróság bűnszervezetben, aljas indokból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölésnek minősítette. E „minősítő körülmények” közül már egy is elegendő ahhoz, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztést ki lehessen szabni.
A bíróság az ítéletnek még csak az úgynevezett rendelkező részét hirdette ki, amikor a tárgyalótermen és az épületen kívül tartózkodók skandálni kezdték, hogy a 13 év kevés, és hogy a bíró mondja ki a rasszista indítékot. Nem tudták, akkor még nem is tudhatták, hogy ez utóbbi követelésük már teljesült.
 
A Btk. nyelvezete más, mint a köznyelv. Néha talán szegényesebb, máskor viszont pontosabb. A törvény „aljas indoknak” defíniál minden olyan motívumot, vagy célt, mely súlyosan sérti az emberi tisztességet és az általános erkölcsi szabályokat, valamint a tettes lelki romlottságának mélységére enged következtetni. Tipikusan ilyen pédául a bosszú, a szexuális indíték, vagy a rasszista motívum. Az aljas indok fogalmába oly sok minden belefér, hogy a pontosabb körülírás hiba lenne. Az már ebből a felsorolásból is egyértelmű, hogy aki másokat a „bőrük színe” miatt öl meg, annak tettét aljas indok, ez esetben a rasszizmus motiválja. A bíró azonban az ítélet „rendelkező részében” kizárólag a törvényben leírt fogalmakat használhatja. Csak az ítélet indokolásában mondhatja el hogy az adott ügyben mit tekintett aljas indoknak. És ezt el is mondta.
index.hu

Nehéz megítélni, vajon a negyedrendű vádlottra kiszabott 13 év tényleg kevés-e, vagy éppen elegendő. Kétségtelen, ő „csak” az utolsó két cselekményben vett részt, azokban is bűnsegédként. Ő volt az egyetlen, aki beismerő vallomást tett. Mindez enyhítő körülmény. De azt se feledjük, hogy a bíróság megállapította: a vádlottak bűnszervezetben követték el aljas tetteiket. Emiatt a negyedrendű vádlott sem bocsátható feltételes szabadságra, teljes egészében le kell töltenie a 13 év fegyházbüntetést. A fegyház a szabadságvesztés végrehajtásának legsúlyosabb módja. Az elítélt állandó irányítás és szoros ellenőrzés alatt áll. A börtönön belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett mozoghat, különleges biztonságú zárkáját egyébként állandóan zárva tartják.

A romagyilkosságok ítéletéről a német és az osztrák sajtó is beszámolt, továbbá az Amnesty International Európai program igazgató-helyettese is kifejtette véleményét. Miközben pozitívan értékelik az ítéletet, aközben nem hallgatják el a Magyarországgal, a magyar hatóságokkal és a magyar kormánnyal szembeni kritikájukat sem: "A hatóságok még mindig nem reagálnak megfelelően a romákat ért erőszakra". „Sok kérdés megválaszolatlanul maradt, mindenekelőtt az, hogy Magyarország valóban az áldozatok oldalán áll-e.” „A kormány romapolitikája eddig alig hozott sikert, a náci párt Jobbik félkatonai gárdáját pedig betiltották ugyan, de mégis zavartalanul masírozik tovább".” „A Jobbikot a romák elleni agresszivitás segítette a parlamentbe, de a romaellenes politikában sokhelyütt a Fidesz is részt vesz. Így történt ez Ózdon, ahol egy romák lakta negyedben, a rekkenő hőség ellenére elzárták a vízet.”

Ez hát hírünk a világban. Szégyellnivaló még akkor is, ha most egy valóban példás ítélet született. Mint ahogyan szégyellni való az is, hogy a kormány nevében egyedül az emberi erőforrások minisztere szólalt meg. Hallgat Orbán Viktor, hallgat Áder János. Úgy tűnik, nekik nincs mondanivalójuk.

internetfigyelo.wordpress.com
     
kolozsvaros.ro     

2013. május 22., szerda

És megint West Balkán


langart.hu


Nem nyugszik a szakma a West Balkán ügyben. A szakma ez esetben nem csupán a médiát, hanem a szórakoztatóipar ismertebb figuráit is jelenti. Nem értik – és joggal nem értik -, vajon miért a helyiséget bérbeadó Szalontai Győző kapta másodfokon a legsúlyosabb büntetést. És az, aki a rendezvényt ténylegesen szervezte, miért kapott jóval kevesebbet? Miért nem esik szó az ítéletben a kábítószerről? És a pánikkeltésről? Erről szól az RTLKlub Fókusz című műsora, melyben én is megszólaltam.

 

2013. április 8., hétfő

West Balkán újratöltve



Ezen a héten tárgyalja másodfokon a Fővárosi Törvényszék az úgynevezett West Balkán ügyet.
hirextra.hu
Emlékeztetőül: 2011 januárjában több ezer fiatal érkezett egy elektronikus zenei bulira a Nyugati téren lévő West Balkán szórakozóhelyre. A tömegben késő este pánik tört ki, és a buliról kimenekülő fiatalok közül három lány meghalt, 14 fiatal pedig megsérült.
A bíróság előtt álló négy vádlottat az elsőfokú ítélet bűnösnek mondta ki foglalkozás körében elkövetett, halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében. Ezért mindegyiküket 2 év 8 hónapi fogházbüntetésre és 2 évi foglalkozástól eltiltásra ítélte. Az ügyész súlyosításért, a védők felmentésért fellebbeztek.
vilagszam.hu
A másodfokú bíróságnak mindenekelőtt azt kell eldöntenie, vajon megalapozott-e a kerületi bíróság ítéletében leírt tényállás. Ez iránt ugyanis már az ítélet kihirdetésekor is számos kétely merült fel. Csak egyetlen példa: a bíróság az ítélet indokolásában részletesen beszámol arról, hogy többen – hiába - hívták a rendőrséget, hogy intézkedjenek, mert a bulin késelés történt és emiatt pánik tört ki. Az állítólagos késelésről a tárgyaláson is számos tanú tett említést. Ennek ellenére a tényállásban, vagyis a történtek leírásában egyetlen szó sem esik erről. Már pedig egyáltalán nem mindegy, hogy miért tört ki a pánik, hogy ki és miért kiabált vajon a – ténylegesen meg nem történt késelésről. Úgy tenni az ítéletben, mintha ez a dolog nem létezett volna, nem arra vall, hogy a bíróság legalább megpróbálta volna felderíteni a tényállást.
Az elsőfokú ítélet felrótta a vádlottaknak, hogy a biztonsági előírások szerint a rendezvény helyszínére csak 356 személyt lehetett volna beengedni nem pedig több ezret. Az elsőfokú bíró figyelmét csupán csak az kerülte el, hogy a „kiürítési számításokban” maximált 307 (és nem 356) személy kizárólag a harmadik emeleti egyetlen helyiségre, és nem arra a több emeletes épületre vonatkozott, ahol a rendezvény zajlott.
Ennél a bűncselekménynél az egyik legfontosabb tisztázandó kérdés éppen az, hogy melyek azok a foglalkozási szabályok, amelyeket a vádlottak megszegtek, és melyiküknek mi a foglalkozása. A bíróság úgy döntött, hogy valamennyi vádlott „rendezvényszervező”. Az ítélet ennek alátámasztásául egy főiskolai jegyzetre hivatkozik. E szerint „rendezvényszervező az a személy, aki összefogja a különböző résztevékenységeket és ezeket a tevékenységeket koordinálja.” 
aprod.hu
Van azonban itt egy kis gond. Ez a definíció így egyik vádlottra sem passzol. De végképp nem húzható rá Szalontai Győző elsőrendű, vagy Hranek István negyedrendű vádlott tevékenységére. Szalontai Győző ugyanis az egyik ügyvezetője annak a cégnek, amelyik bérbe adta a West Balkánt. Ráadásul úgy, hogy őt Csanádi József másodrendű vádlott a szerződés megkötésekor megtévesztette. Csanádi tudniillik hamis nevet írt alá és hamis pecsétet tett a szerződésre. Így a bérbeadó nem tudhatta, hogy a rendezvényt valójában nem is az a cég szervezi, amelyikkel ő szerződést kötött. Szalontai hivatkozott is a tárgyaláson arra, hogy ha tudta volna, valójában ki szervezi a bulit, meg se kötötte volna a szerződést. De védekezésének ez a része épp annyira nem talált meghallgatásra, mint a dokumentumokkal alátámasztott egyéb állításai.
Az ítélet szerint mindössze két menekülési útvonal volt, és azokat is eltakarták a ruhatárban elhelyezett ruhák. E megállapítással szemben a helyiség alaprajzán több mint tíz menekülési útvonal szerepel. A bíróság ennek ellenére elutasította a védelemnek a helyszín megtekintésére irányuló bizonyítási indítványát. Azzal sem foglalkozott az ítélet indokolása, hogy tanúvallomás is elhangzott arról, hogy több kijáraton is el lehetett hagyni a helyiséget. Nem lehet tudni, hogy a bíróság elfogadta, avagy elvetette ezt a tanúvallomást, vagy csak egyszerűen nem is vett tudomást róla. Már pedig ez utóbbi lehetőséget a büntetőeljárási jog nem ismeri.
http://westbalkantenyek.blog.hu
Az elsőfokú bíróság a vádlottak foglalkozási szabályszegését egy olyan jogszabályból vezette le, amely a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szól. E szerint a rendezvény időpontja előtt 15 nappal tájékoztatást kell küldeni a tűzoltóságnak. Bár ez nem történt meg, az ítélet azzal a kérdéssel sem foglalkozott, hogy vajon nem következett volna-e be a katasztrófa akkor is, ha a szervezők ezt a tájékoztatást megküldték volna. A bűnösség megállapításához ugyanis elengedhetetlen annak tisztázása, hogy közvetlen ok-okozati kapcsolat áll-e fenn e mulasztás és a bekövetkezett tragikus eredmény között.

És akkor még nem is említettük az elsőfokú „egyen-büntetéseket”. Csaknem kizárt, hogy valamennyi vádlott felelőssége pontosan azonos mértékű legyen. Így az sem logikus, hogy - amennyiben megáll a bűnösségük - akkor órára, percre azonos büntetést kapjanak.
Ilyen elsőfokú ítélet után nem irigylésre méltó a törvényszék dolga.
kekroka.hu

2013. március 17., vasárnap

Botrány



Orbán Viktor botrányosnak minősített egy bírói ítéletet a parlamentben. Pedig nem az ítélet a botrány, hanem ez. Ilyet miniszterelnök nem tesz – mondom én – miközben tudom, hogy megtette. 
karacsonygergely.blog.hu

Nem is tehetne azért, mert egy jogállamban a kormánynak nincs beleszólása a tőle független hatalmi ág, a bíróság munkájába. Nem gyakorolhat nyomást a bíróságokra és nem fenyegetheti sem burkoltan, sem nyíltan a bírákat.
De azért sem tehetné, mert az ítélet nem arról szólt, amire Orbán Viktor hivatkozott. Így a miniszterelnök kirohanása nem más, mint színtiszta demagógia. Én, a jóságos kormányfő elintéztem nektek a rezsicsökkentést, nem engedem, hogy a gonosz bíróság, szembeszegüljön velem és meggátolja, hogy jobbra forduljon a zemberek sorsa.

Valójában miről szól ez az – akkor még nem is jogerős – ítélet? Véletlenül sem magáról a rezsicsökkentésről. A bíróság azért helyezte hatályon kívül az energiahivatal határozatát, mert a hivatal határidő előtt, a felek nyilatkozatának bevárása nélkül hozta meg döntését. Magyarul: formai, eljárásjogi hibát vétett. Szó sem esett tehát arról, hogy a gázszolgáltatók keresete jogos-e, vagy sem. Az ítélet pusztán annyit mondott ki, hogy a hivatalnak is be kell tartania a formai szabályokat.

Az ítélet tehát csak ürügyként és nem okként szolgált a kormányfő megengedhetetlen kirohanásához.

Nem kellett több egy hétvégénél ahhoz, hogy pártunk és kormányunk új törvényt fogalmazzon meg és azt a hét folyamán el is fogadtassa a parlamenttel. E törvény arra hatalmazza fel az energiahivatalt, hogy saját maga alkothasson rendeletet. Hogy ez mit jelent? Mindössze csak annyit, hogy kivette a bíróság kezéből az érdemi döntés lehetőségét is. Egy rendeletet ugyanis csak az Alkotmánybíróság előtt lehet megtámadni. Elvileg. Az pedig, hogy az Alkotmánybíróságnak se legyen joga dönteni, már igazán csak egy apró kis lépés a jogállami úton.
piroslapok.blog.hu

Az új törvény amúgy már önmagában is tartalmaz olyan jogi képtelenséget, amitől egy valamirevaló jogásznak kettéáll a füle. Kimondja ugyanis: ha netán mégis akadna olyan eset, hogy az energiahivatal döntését a bíróság előtt megtámadják, a bíróság csak az után helyezheti hatályon kívül a hivatal bizonyos határozatait, miután a hivatal már egy új jogerős határozatot hozott. Ez az igazi fából vaskarika! Miért is hozna a hivatal új határozatot anélkül, hogy erre a bíróság – akár csak formai okból - kötelezné? Magyarul: a bíróságnak még eljárási hiba esetén sincs lehetősége arra, hogy érvényt szerezzen más, ide vonatkozó törvény előírásainak.
Sajnos a demagógia még mindig hat a becsapott és Fidesz-hívő emberek sokaságára. „A nyugdíjasok nevében köszönetünket szeretnénk kifejezni azért, hogy a kormány bátran kiáll megvalósítandó elvei mellett, melyhez kívánunk határozott cselekvést és kitartást” – nyilatkozta az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület. 
www.c3.hu

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének főtitkára szerint pedig „a rezsicsökkentés is azt bizonyítja, hogy az ország mostani vezetői a gyermekes családok mellett állnak.”

Kedves egyesületi vezetők és tagok! Önök hamarosan rájönnek, mekkorát tévedtek! Bizonyára örömteli látvány lesz néhány hónapig a pár ezer forinttal alacsonyabb gáz- és villanyszámla. De gondoltak-e arra, hogy amit ezen „megspórolnak”, azt duplán fogják kifizetni minden olyan termék árában, amelynek előállításához gáz és villany kell? És tudnak egyetlen olyan terméket mondani, amelyhez nincs szükség energiára?

kapcsolat.hu
Az már igazán csak hab a tortán, hogy a Fidesz aláírásgyűjtésbe kezd a rezsicsökkentési program megvédése érdekében. Tessék csak nyugodtan aláírni! Úgy kell a Fidesznek egy frissített Kubatov lista, mint egy falat drágább kenyér.