West Balkán újratöltve

Ezen a héten tárgyalja másodfokon a Fővárosi Törvényszék az úgynevezett West Balkán ügyet.

hirextra.hu

Emlékeztetőül: 2011 januárjában több ezer fiatal érkezett egy elektronikus zenei bulira a Nyugati téren lévő West Balkán szórakozóhelyre. A tömegben késő este pánik tört ki, és a buliról kimenekülő fiatalok közül három lány meghalt, 14 fiatal pedig megsérült.

A bíróság előtt álló négy vádlottat az elsőfokú ítélet bűnösnek mondta ki foglalkozás körében elkövetett, halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében. Ezért mindegyiküket 2 év 8 hónapi fogházbüntetésre és 2 évi foglalkozástól eltiltásra ítélte. Az ügyész súlyosításért, a védők felmentésért fellebbeztek.

vilagszam.hu

A másodfokú bíróságnak mindenekelőtt azt kell eldöntenie, vajon megalapozott-e a kerületi bíróság ítéletében leírt tényállás. Ez iránt ugyanis már az ítélet kihirdetésekor is számos kétely merült fel. Csak egyetlen példa: a bíróság az ítélet indokolásában részletesen beszámol arról, hogy többen – hiába - hívták a rendőrséget, hogy intézkedjenek, mert a bulin késelés történt és emiatt pánik tört ki. Az állítólagos késelésről a tárgyaláson is számos tanú tett említést. Ennek ellenére a tényállásban, vagyis a történtek leírásában egyetlen szó sem esik erről. Már pedig egyáltalán nem mindegy, hogy miért tört ki a pánik, hogy ki és miért kiabált vajon a – ténylegesen meg nem történt késelésről. Úgy tenni az ítéletben, mintha ez a dolog nem létezett volna, nem arra vall, hogy a bíróság legalább megpróbálta volna felderíteni a tényállást.

Az elsőfokú ítélet felrótta a vádlottaknak, hogy a biztonsági előírások szerint a rendezvény helyszínére csak 356 személyt lehetett volna beengedni nem pedig több ezret. Az elsőfokú bíró figyelmét csupán csak az kerülte el, hogy a „kiürítési számításokban” maximált 307 (és nem 356) személy kizárólag a harmadik emeleti egyetlen helyiségre, és nem arra a több emeletes épületre vonatkozott, ahol a rendezvény zajlott.

Ennél a bűncselekménynél az egyik legfontosabb tisztázandó kérdés éppen az, hogy melyek azok a foglalkozási szabályok, amelyeket a vádlottak megszegtek, és melyiküknek mi a foglalkozása. A bíróság úgy döntött, hogy valamennyi vádlott „rendezvényszervező”. Az ítélet ennek alátámasztásául egy főiskolai jegyzetre hivatkozik. E szerint „rendezvényszervező az a személy, aki összefogja a különböző résztevékenységeket és ezeket a tevékenységeket koordinálja.” 

aprod.hu

Van azonban itt egy kis gond. Ez a definíció így egyik vádlottra sem passzol. De végképp nem húzható rá Szalontai Győző elsőrendű, vagy Hranek István negyedrendű vádlott tevékenységére. Szalontai Győző ugyanis az egyik ügyvezetője annak a cégnek, amelyik bérbe adta a West Balkánt. Ráadásul úgy, hogy őt Csanádi József másodrendű vádlott a szerződés megkötésekor megtévesztette. Csanádi tudniillik hamis nevet írt alá és hamis pecsétet tett a szerződésre. Így a bérbeadó nem tudhatta, hogy a rendezvényt valójában nem is az a cég szervezi, amelyikkel ő szerződést kötött. Szalontai hivatkozott is a tárgyaláson arra, hogy ha tudta volna, valójában ki szervezi a bulit, meg se kötötte volna a szerződést. De védekezésének ez a része épp annyira nem talált meghallgatásra, mint a dokumentumokkal alátámasztott egyéb állításai.

Az ítélet szerint mindössze két menekülési útvonal volt, és azokat is eltakarták a ruhatárban elhelyezett ruhák. E megállapítással szemben a helyiség alaprajzán több mint tíz menekülési útvonal szerepel. A bíróság ennek ellenére elutasította a védelemnek a helyszín megtekintésére irányuló bizonyítási indítványát. Azzal sem foglalkozott az ítélet indokolása, hogy tanúvallomás is elhangzott arról, hogy több kijáraton is el lehetett hagyni a helyiséget. Nem lehet tudni, hogy a bíróság elfogadta, avagy elvetette ezt a tanúvallomást, vagy csak egyszerűen nem is vett tudomást róla. Már pedig ez utóbbi lehetőséget a büntetőeljárási jog nem ismeri.

http://westbalkantenyek.blog.hu

Az elsőfokú bíróság a vádlottak foglalkozási szabályszegését egy olyan jogszabályból vezette le, amely a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szól. E szerint a rendezvény időpontja előtt 15 nappal tájékoztatást kell küldeni a tűzoltóságnak. Bár ez nem történt meg, az ítélet azzal a kérdéssel sem foglalkozott, hogy vajon nem következett volna-e be a katasztrófa akkor is, ha a szervezők ezt a tájékoztatást megküldték volna. A bűnösség megállapításához ugyanis elengedhetetlen annak tisztázása, hogy közvetlen ok-okozati kapcsolat áll-e fenn e mulasztás és a bekövetkezett tragikus eredmény között.

És akkor még nem is említettük az elsőfokú „egyen-büntetéseket”. Csaknem kizárt, hogy valamennyi vádlott felelőssége pontosan azonos mértékű legyen. Így az sem logikus, hogy - amennyiben megáll a bűnösségük - akkor órára, percre azonos büntetést kapjanak.

Ilyen elsőfokú ítélet után nem irigylésre méltó a törvényszék dolga.

kekroka.hu

További furcsaságok a West Balkán ítéletben II. rész

(fotó: napiaszonline.hu)

Ki felel három fiatal lány haláláért? Mi váltotta ki a pánikot valójában? Miért volt ilyen szokatlanul gyors és rövid nyomozás az ügyben? Rendezvény-szervező-e az, aki csak bérbe ad egy ingatlant?  Van-e rendezvény-szervezői foglalkozás, és ha igen, honnan tudjuk annak előírásait? Minden vádlott ugyanazt a foglalkozási szabályt szegte meg? Lehet-e négy vádlott felelősségének ára évre, napra, percre pontosan azonos? Minden eljárási szabályt betartott a bíróság? Pótmagánvád alapján lesz-e még újabb vádlottja a tragédiának? Milyen eredményt hozhat az újabb vizsgálat? 

Emlékeztetőül: a Pesti Központi Kerületi Bíróság dr. Bardócz Krisztina vezette tanácsa hozott első fokon nem jogerős ítéletet a West Balkán szórakozóhelyen 2011. január 15-én történt tragédia ügyében. Mind a négy vádlottat bűnösnek mondta ki halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében. Ezért mind a négy vádlottat 2 év 8 hónapi fogházbüntetésre és 2 évi foglalkozástól eltiltásra ítélte.

Mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson számos tanú elmondta, hogy a szórakozóhelyen azért tört ki pánik, mert valaki azt kiabálta, hogy késelés történt. Az ítélet, legalábbis annak szóbeli indokolása azonban ezt a körülményt meg sem említette. Igaz, a bíróság csak azokat a tényeket bírálhatja el, amelyeket elébe tárnak, ez azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy egy ilyen esetben – legalább akkor, amikor kiszabja a büntetést – ne vegye ezt a tényt figyelembe.

(Fotó: Hír24)

Megfelelően tisztázta-e a bíróság, hogy ha van rendezvény-szervezői foglalkozás, vajon melyek azok a foglalkozási szabályok, amelyek e körbe tartoznak? Az ítélet kihirdetésekor a bírónő egy főiskolai jegyzetből idézte az említett foglalkozás íratlan szabályait. Pusztán kíváncsiságból utánanéztem, , hogy mit tanítanak egy olyan főiskolán, ahol rendezvény-szervezőket képeznek.

Így például a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rendezvény-szervezői szakának főbb tantárgyai: címer és zászlótan, diplomáciatörténet, díszétkezés, interkulturális gasztronómia és szállodaismeret, katonai protokoll és ceremóniás rendek, közbeszerzés, médiaismeret, PR és sajtókapcsolatok, pályázatírás és pályáztatás, retorika és beszédtechnika, sportprotokoll és sportdiplomácia, személyközi és kultúraközi kommunikáció, turisztikai földrajz, turisztikai és idegenvezetői ismeretek, viselkedéskultúra.

A bíróság valamennyi vádlottnak, így az I. r. Szalontay Győzőnek, a West Balkán bérbeadójának is felrótta, hogy megszegte a rendezvény szervezésével kapcsolatos hatósági előírásokat. Az alkalmi rendezvények esetében azonban a jogszabály csupán bejelentési kötelezettséget ír elő, ez pedig a tényleges szervezők feladata. Ugyanakkor a dokumentumokból az derül ki, hogy a bérleti szerződés 11. pontja értelmében a szakhatósági ellenőrzések jogkövetkezményeit a bérlő viseli.

Mindennek ismeretében óhatatlanul felmerül a kérdés, vajon az I. r. vádlott felelőssége miért azonos a rendezvény tényleges szervezőiével.

Elnézést kell kérnem az olvasótól, de nem kerülhetem meg azt a szakmai kérdést – és itt most muszáj „jogászkodnom” -, hogy vajon a bíróság nem sértette-e meg a büntető eljárás bizonyos szabályait. Akkor, amikor ez a büntető eljárás kezdődött, a törvény azt írta elő, hogy amennyiben a vádlott, vagy védője a vádirat kézbesítésétől számított 15 napon belül új szakértő kirendelését kéri, a bíróság köteles ennek a kérésnek eleget tenni. Bár időközben a törvény megváltozott, és így a bíróságnak ma már nincs ilyen kötelezettsége, de akkor, amikor ezeket a kéréseket a védők egy része benyújtotta, még volt! A védelem által az akkori törvények szerint szabályosan előterjesztett kérelmek jelentős részét azonban a bíróság nem teljesítette. Így ítéletét csaknem kizárólag a nyomozás során beszerzett szakértői véleményekre alapozta.

Néhány szót még a büntetésekről. Tételezzük fel – most elfeledve mindazt a kételyt, amiről eddig szó volt -, hogy ugyanabban a bűncselekményben lehet valamennyi vádlott bűnösségét megállapítani. Hogyan lehetséges az, hogy mind a négyükre pontosan ugyanazt a büntetést szabta ki a bíróság? Megfeledkezett volna arról, hogy a büntetéseket „egyéniesíteni” kell? Az egyéniesítés azt jelenti, hogy még azonos bűncselekmény esetén is egyenként kell vizsgálni az egyes vádlottak felelősségének mértékét, az ő személyével és a tettével kapcsolatos enyhítő és súlyosító körülményeket. Szinte elképzelhetetlen, de finoman szólva is meglehetősen szokatlan a bírói gyakorlatban, hogy négy ember esetében pontosan azonosak legyenek ezek az úgynevezett bűnösségi körülmények.

A West Balkán ügy körül számos városi legenda keringett és kering ma is. Magától értetődő, hogy jogász létemre ezekkel nem foglalkozhatok. Az azonban tény, hogy a szerencsétlenségre villámgyorsan reagált a kormány, négy minisztérium részvételével munkacsoportot alakított, egyidejűleg megmozdult a rendőrség is, razzia razziát követett, és egy hamarjában meghozott kormányrendelet is megszületett.

Nem kétséges tehát, hogy a politika azonnal rámozdult a tragédiára. És ilyenkor óhatatlanul fennáll annak a veszélye, hogy ez, ha tudattalanul is, de befolyásolhat egy bírósági döntést.

Az ügy legújabb fejleménye, hogy a rendőrség saját berkein belül vizsgálatot rendelt el, ám Garamvölgyi László nyilatkozatából kitűnik, hogy a vizsgálatot ugyanolyan villámgyorsan befejezték, mint annak idején a West Balkán ügy nyomozását. Ez azonban már egy következő történet. Mint ahogyan az is, hogy az összes érintett fél által beterjesztett fellebbezések ismeretében miként fog majd dönteni a másodfokú bíróság.