2013. április 8., hétfő

West Balkán újratöltve



Ezen a héten tárgyalja másodfokon a Fővárosi Törvényszék az úgynevezett West Balkán ügyet.
hirextra.hu
Emlékeztetőül: 2011 januárjában több ezer fiatal érkezett egy elektronikus zenei bulira a Nyugati téren lévő West Balkán szórakozóhelyre. A tömegben késő este pánik tört ki, és a buliról kimenekülő fiatalok közül három lány meghalt, 14 fiatal pedig megsérült.
A bíróság előtt álló négy vádlottat az elsőfokú ítélet bűnösnek mondta ki foglalkozás körében elkövetett, halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében. Ezért mindegyiküket 2 év 8 hónapi fogházbüntetésre és 2 évi foglalkozástól eltiltásra ítélte. Az ügyész súlyosításért, a védők felmentésért fellebbeztek.
vilagszam.hu
A másodfokú bíróságnak mindenekelőtt azt kell eldöntenie, vajon megalapozott-e a kerületi bíróság ítéletében leírt tényállás. Ez iránt ugyanis már az ítélet kihirdetésekor is számos kétely merült fel. Csak egyetlen példa: a bíróság az ítélet indokolásában részletesen beszámol arról, hogy többen – hiába - hívták a rendőrséget, hogy intézkedjenek, mert a bulin késelés történt és emiatt pánik tört ki. Az állítólagos késelésről a tárgyaláson is számos tanú tett említést. Ennek ellenére a tényállásban, vagyis a történtek leírásában egyetlen szó sem esik erről. Már pedig egyáltalán nem mindegy, hogy miért tört ki a pánik, hogy ki és miért kiabált vajon a – ténylegesen meg nem történt késelésről. Úgy tenni az ítéletben, mintha ez a dolog nem létezett volna, nem arra vall, hogy a bíróság legalább megpróbálta volna felderíteni a tényállást.
Az elsőfokú ítélet felrótta a vádlottaknak, hogy a biztonsági előírások szerint a rendezvény helyszínére csak 356 személyt lehetett volna beengedni nem pedig több ezret. Az elsőfokú bíró figyelmét csupán csak az kerülte el, hogy a „kiürítési számításokban” maximált 307 (és nem 356) személy kizárólag a harmadik emeleti egyetlen helyiségre, és nem arra a több emeletes épületre vonatkozott, ahol a rendezvény zajlott.
Ennél a bűncselekménynél az egyik legfontosabb tisztázandó kérdés éppen az, hogy melyek azok a foglalkozási szabályok, amelyeket a vádlottak megszegtek, és melyiküknek mi a foglalkozása. A bíróság úgy döntött, hogy valamennyi vádlott „rendezvényszervező”. Az ítélet ennek alátámasztásául egy főiskolai jegyzetre hivatkozik. E szerint „rendezvényszervező az a személy, aki összefogja a különböző résztevékenységeket és ezeket a tevékenységeket koordinálja.” 
aprod.hu
Van azonban itt egy kis gond. Ez a definíció így egyik vádlottra sem passzol. De végképp nem húzható rá Szalontai Győző elsőrendű, vagy Hranek István negyedrendű vádlott tevékenységére. Szalontai Győző ugyanis az egyik ügyvezetője annak a cégnek, amelyik bérbe adta a West Balkánt. Ráadásul úgy, hogy őt Csanádi József másodrendű vádlott a szerződés megkötésekor megtévesztette. Csanádi tudniillik hamis nevet írt alá és hamis pecsétet tett a szerződésre. Így a bérbeadó nem tudhatta, hogy a rendezvényt valójában nem is az a cég szervezi, amelyikkel ő szerződést kötött. Szalontai hivatkozott is a tárgyaláson arra, hogy ha tudta volna, valójában ki szervezi a bulit, meg se kötötte volna a szerződést. De védekezésének ez a része épp annyira nem talált meghallgatásra, mint a dokumentumokkal alátámasztott egyéb állításai.
Az ítélet szerint mindössze két menekülési útvonal volt, és azokat is eltakarták a ruhatárban elhelyezett ruhák. E megállapítással szemben a helyiség alaprajzán több mint tíz menekülési útvonal szerepel. A bíróság ennek ellenére elutasította a védelemnek a helyszín megtekintésére irányuló bizonyítási indítványát. Azzal sem foglalkozott az ítélet indokolása, hogy tanúvallomás is elhangzott arról, hogy több kijáraton is el lehetett hagyni a helyiséget. Nem lehet tudni, hogy a bíróság elfogadta, avagy elvetette ezt a tanúvallomást, vagy csak egyszerűen nem is vett tudomást róla. Már pedig ez utóbbi lehetőséget a büntetőeljárási jog nem ismeri.
http://westbalkantenyek.blog.hu
Az elsőfokú bíróság a vádlottak foglalkozási szabályszegését egy olyan jogszabályból vezette le, amely a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szól. E szerint a rendezvény időpontja előtt 15 nappal tájékoztatást kell küldeni a tűzoltóságnak. Bár ez nem történt meg, az ítélet azzal a kérdéssel sem foglalkozott, hogy vajon nem következett volna-e be a katasztrófa akkor is, ha a szervezők ezt a tájékoztatást megküldték volna. A bűnösség megállapításához ugyanis elengedhetetlen annak tisztázása, hogy közvetlen ok-okozati kapcsolat áll-e fenn e mulasztás és a bekövetkezett tragikus eredmény között.

És akkor még nem is említettük az elsőfokú „egyen-büntetéseket”. Csaknem kizárt, hogy valamennyi vádlott felelőssége pontosan azonos mértékű legyen. Így az sem logikus, hogy - amennyiben megáll a bűnösségük - akkor órára, percre azonos büntetést kapjanak.
Ilyen elsőfokú ítélet után nem irigylésre méltó a törvényszék dolga.
kekroka.hu