Különös
kegyetlenséggel
Egy másfél éves kisgyermek
halála miatt indult nyomozás. Az első orvosszakértői vélemény szerint a kisfiú
krónikus alultápláltságban szenvedett, gyakorlatilag éhen halt. A szülők állítólag
azért nem adtak enni és inni gyermeküknek, mert abban hittek, hogy elég, ha
fénnyel táplálják.
origo.hu |
Mi védhet meg egy kiszolgáltatott gyermeket a saját
szülőjével szemben? Az első, a gyermekek életének védelméről szóló törvényt a XIX.
század végén, Angliában fogadták el. Azóta
jócskán finomodott a jogi szabályozás. A „Gyermek Jogairól” szóló ENSZ
Egyezményt 1989-ben, New Yorkban fogadták el. Ez kiemeli a gyermekek védelmét
az erőszakkal szemben. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO)
definíciója szerint „a gyermek bántalmazása és elhanyagolása magában foglalja a
fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód… minden formáját, mely a gyermek
egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy
potenciális sérelmét eredményezi…” Ugyanezeket az elveket Magyarországon a
Gyermekvédelmi Törvény szabályozza.
A fenti alapelvek megsértése azonban gyakran túllép azon
a határon, amit a gyermekvédelem eszközeivel (szülői felügyelet megszüntetése,
intézeti elhelyezés, nevelőszülőhöz adás, stb.) orvosolni lehet. Ilyen
esetekben a gyermek sérelmére megvalósított cselekmény már büntetőjogi
felelősségre vonást tesz szükségessé. Az agárdi történet nyilván ez utóbbi
körbe tartozik.
A Büntető Törvénykönyv szerint már az is bűncselekmény,
ha az a személy, aki a kiskorú nevelésére, felügyeletére, vagy gondozására
köteles, e kötelezettségének megszegésével „csak” veszélyezteti a kiskorú
testi, értelmi, erkölcsi, vagy érzelmi fejlődését. A büntetés ilyenkor 1-5 évig
terjedő szabadságvesztés lehet.
Hir24.hu |
Ennél azonban lényegesen súlyosabb az, amit az agárdi
kisfiú szülei követtek el. A gyanú szerint a meglehetősen jómódban élő szülők tudatosan
éheztették a kisfiút és ez vezetett a gyerek halálához. Ez pedig, ha valóban
így történt, emberölés. Jelentek meg olyan tudósítások is, amelyek szerint a
rendőrség gondatlan emberölés gyanúja miatt nyomoz. Én e hír valódiságát erősen
kétlem. Eddigi tapasztalataim alapján állíthatom, hogy ilyen esetekben szándékos
emberölés valósul meg, még akkor is, ha az elkövetők nem kifejezetten kívánták
a gyerek halálát. Kizárt, hogy egy szülő, akinek a másfél éves gyereke négy és
fél kiló, ne gondolna arra, hogy a kiéheztetett, csupán „fénnyel etetett”
kisgyerek ebbe belehalhat. Már pedig, ha ebbe a lehetőségbe belenyugszik, akkor
mulasztása szándékos emberölésnek minősül. Méghozzá nem is akármilyennek. Az
éheztetés – bármi is legyen annak „ideológiája” – lényegesen meghaladja az
emberöléssel általában együtt járó szenvedést. Ez pedig azt jelenti, hogy az
ölést különös kegyetlenséggel követték el. Emellett súlyosabban minősül az
emberi élet kioltása akkor is, ha azt tizennegyedik életévét be nem töltött
személy sérelmére valósítják meg. Ezek a minősítések külön-külön is azt
eredményezik, hogy a büntetés 10-20 évig, vagy életfogytig tartó
fegyházbüntetés lehet.
rtlklub.hu |
Természetesen egy nyomozás kezdeti szakaszán nem lehet jóslásokba
bocsátkozni. Az eljárás feladata, hogy minden körülményt kiderítsen, az
elkövetők elmeállapotának vizsgálatától egészen a gyermek halálának okáig, a
tett és a halál közötti okozati összefüggés tisztázásáig.
Sajnos az agárdi eset nem egyedülálló. Néhány évvel
ezelőtt 15, illetve 13 évet kapott az a házaspár, akiknek 13 hónapos gyereke 4
kilósan halt éhen. A bíróság a vádlottak bűnösségét 14. életévét be nem töltött személy ellen, különös kegyetlenséggel
elkövetett emberölés bűntettében mondta ki.
A gyermekjóléti
szolgálatoknál 2005 és 2011 között 50 ezerről mintegy 65 ezerre nőtt a családon
belüli bántalmazás és elhanyagolás miatti
eljárások száma. Még szerencse,
hogy ilyen végzetes tragédiák ennél jóval ritkábban történnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése