Az év végének közeledte arra inspirálja az embert, hogy
valamiféle összegzést végezzen. Érdekes egyben látni, mit éltünk át az elmúlt
egy esztendő alatt. Én a Nol.hu cikkeiből mazsoláztam és a végére magam is
elhűltem.
A jog területén az események rendkívül nagy száma
szükségessé teszi, hogy kiválasszunk valamiféle rendező elvet. Ami talán a 2012-es
évre legjellemzőbb volt: hány esetben, és milyen okokból került szembe a magyar
jogalkotás és jogalkalmazás az európai- és az emberi jogokkal. Nem közömbös e
témában az sem, hogy hányszor próbálta a magyar kormány semmibe venni a
nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, hányszor és miként próbált
ellenállni a jogállami követelményeknek.
 |
| www.sosantikvarium.hu |
Január: az Európai Bizottság előtt
megindultak Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárások a
jegybanktörvény, az igazságszolgáltatási reform és az
új adatvédelmi hatósággal kapcsolatos sarkalatos törvény miatt.
A
sajtószabadsággal foglalkozó brüsszeli munkacsoport megállapította, hogy
Magyarországon több a korlátozás, mint bárhol az Európai Unióban, valamint azt
is, hogy túlságosan „erős” a magyar Médiatanács.
Február: a magyar kormány válaszlevelet küldött az Európai Bizottság kifogásaira. A
bírák kényszernyugdíjazásával kapcsolatban azt javasolták, hogy majd egyéni alapon meghosszabbíthatják a bírák megbízatását.
Kifejtették, hogy a Klubrádió ügyével azért nem kívánnak foglalkozni, mert e
kérdésben éppen bírósági eljárás zajlik, és nem akarnak nyomást gyakorolni a
bíróságra (!).
 |
| (kép: Láng Samu) |
Március: több mint negyven bírói helyre írtak ki pályázatot,
miközben a még fel sem mentett bírák szabadságukat töltötték.
Április: miközben
készültek a hivatalos dokumentumok a
kényszernyugdíjazott bírák felmentéséről, a bírák is léptek: beadványt
juttattak el az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához,
mindkét helyen a diszkrimináció tilalmára hivatkozva.
Május: az Alkotmánybíróság tárgyalt a bírák alkotmányjogi panaszáról. Az ülésén
heves, személyeskedéstől sem mentes vita zajlott, döntés nem született.
Június: az Európai Bizottság a bírák kötelező nyugdíjazásának, valamint az
adatvédelmi felügyelő hatóság függetlensége megsértésének ügyében kötelezettségszegési
eljárást indított Magyarország ellen. Emellett még három kötelezettségszegési
eljárás is indult a kiskereskedelmi
válságadó, a telekomadó és a cafeteria miatt. Marasztaló ítélet esetén az
állam kamatostul kell, hogy visszafizesse a cégeknek a válságadót,
természetesen az adófizetők pénzéből.
E hónap hozadéka az
új Büntető Törvénykönyv, amelyben bizonyos esetekben 14 évről 12 évre
szállították le a büntethetőség korhatárát. Az UNICEF szerint ez a rendelkezés
ellentétes az ENSZ gyermekjogi egyezményével.
Július: az
Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának
szabályozása, ezért a törvényt a hatálybalépés napjára visszaható hatállyal
megsemmisítették. De Orbán Viktor közölte: "a rendszer marad".
Augusztus: megszületett az első ítélet
a bírák munkaügyi perébén. Az első fokú ítélet kimondta, hogy az államfő jogellenesen
mentett fel egy kényszernyugdíjazott bírót. Az Európai Bizottság pedig
aggályainak adott hangot a Klubrádió frekvenciájáért vívott jogi csatározásokkal
kapcsolatban. Növeltük országunk jó hírnevét
azzal is, hogy kiadtuk Azerbajdzsánnak Safarovot, az azeri baltás gyilkost,
akit hazájában azonnal szabadlábra helyeztek.
Szeptember:
Navracsics Tibor alkotmány- és törvénymódosító javaslata szerint a bírák
kötelező nyugdíjkorhatárát 62-ről 65 évre emelnék fel. A törvényjavaslatot
azonban a végszavazás előtt visszavonta.
Október: a munkaügyi bíróságok hat bírót helyeztek vissza bírói tisztségükbe, valamint
korábbi vezetői beosztásukba, továbbá kötelezték a munkáltatókat a bírák
elmaradt illetményének megfizetésére.
 |
| (kép: Life.hu) |
November: az unió bírósága kimondta, hogy a bírák
nyugdíjkorhatárának leszállítása és ez alapján történő elmozdítása az uniós
joggal ellentétes, így Magyarország uniós jogot sértett. Orbán Viktor
ekkor tette közkinccsé azonnal nevetségessé vált hasonlatát: "Régen láttam olyat, hogy a döglött
kutyát fejbe vágják".
December: újabb törvényjavaslat született a bírák ügyében, háromféle lehetőséget
biztosítva számukra, bár egyik lehetőséget sem nevezhetnénk maradéktalanul
kedvezőnek. Erről azonban a parlament már csak jövőre fog szavazni.
A
2012. év összefoglalójában nem említettem a strasbourgi bíróság egyetlen ítéletet
sem, mert azok felsorolása már szétfeszítené ezen írás kereteit és visszaélne
az olvasó türelmével.
Úgy gondolom, a a„jogállamiság” illusztrálására ennyi is
elegendő.
 |
| (kép: startlap.hu) |
