A következő címkéjű bejegyzések mutatása: per. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: per. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. március 4., hétfő

Tábornokper



„A 17-ek perére nyilvános tárgyaláson került sor. 13 vádlottat halálra ítéltek, köztük a "párhuzamos trockista központ" tagjait - mások mellett Karl Radeket és Grigorij Pjatakovot. A fél évvel későbbi "tábornokper" már a nyilvánosság kizárásával zajlott. A nyolc magas rangú katonai vezető, köztük Mihail Tuhacsevszkij és Iona Jakir elleni koholt vád a trockizmus bűne mellett a németek javára végzett kémkedés és katonai összeesküvés volt. Az ítélet golyó általi halál.” Mindez Moszkvában történt 1936-1937-ben.
http://kereso.nava.hu

 Szerencsére Magyarországon nincs halálbüntetés. Szerencsére Magyarországon a bírák jelentős része megőrizte szakmai tisztességét a „centrális erő” minden igyekezete ellenére. Szerencsére még nem sikerült kiirtani a büntető eljárási törvényből a bizonyítás, mi több, a tisztességes bizonyítás kötelezettségét.

Ezek a szerencsés körülmények kellettek ahhoz, hogy a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa - részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában - felmentse az úgynevezett tábornokper vádlottjait. Mint ismeretes, a Budapesti Katonai Ügyészség 17 honvédségi vezetőt és alkalmazottat vádolt meg többszörösen súlyosabban minősülő vesztegetéssel és más bűncselekményekkel. A közel egy éven át tartó tárgyalás-sorozatot, értelemszerűen végig ülte a Központi Nyomozó Főügyészség képviselője. Az eljárás végén elmondott vádbeszédében azonban ennek a leghalványabb nyomát sem lehetett érzékelni. Az ügyész ugyanis nem tett többet, mint azt, hogy „vádbeszédként” gyakorlatilag megismételte a vádiratot. Azt a vádiratot, amelynek az egy éven át tartó bizonyítási eljárás minden tételét cáfolta. 

Ifkovics Béla bíró az ítélet indokolásában a vádiratot hiányosnak, a bizonyítékokat ellentmondásosnak és feltételezéseken alapulónak nevezte. És akkor még nagyon úri módon fogalmazott. A védők nem voltak ilyen szemérmesek, ők koncepciós eljárást emlegettek.

A vád lényege az volt, hogy a Honvédelmi Minisztérium intézményeinek vezetői és beosztottjai – mások mellett Fapál László, a Gyurcsány kabinet egykori államtitkára - 2002 és 2010 között összesen több mint kétszázmillió forintot kértek és kaptak több, a tárcának beszállító vagy arra pályázó cég vezetőjétől, vállalkozóktól.

Az ügyészség egyetlen vádlott, egy dandártábornok terhelő vallomására alapozta a vádakat. A tárgyalás során igazságügyi elmeszakértők megállapították, hogy ez a vádlott személyiségzavarban szenved és ez a kihallgatások során beszámítási képességét közepes fokban korlátozta. Mindemellett, vagy tán éppen ezért az ügyészek törvényellenes vádalkuval félrevezették, illetve beismerő és másokat terhelő vallomásának fejében – szintén törvényellenesen - büntetlenséget ígértek neki. Más gyanúsítottakat - akiket úgy mellesleg védőik távollétében hallgattak ki - azzal kecsegtettek, hogy cserében hasonló tartalmú vallomásukért kiengedik őket az előzetes letartóztatásból. Ezeken a törvénysértő módon beszerzett „bizonyítékokon” kívül a nyomozás során az ügyészség más bizonyítékot nem szerezett be, és – nyilvánvaló okból - egyetlen terhelő vallomást sem ellenőrzött.

http://viszkisdoboz.blog.hu/
  Fapál László az ítélet kihirdetése után tett nyilatkozatában az ötvenes évek szellemét említette. Nekem – a fenti idézetből láthatóan – hasonlóan tragikus régebbi koncepciós perek jutottak eszembe. Különösen az után, hogy egy másik, most zajló perről közölt tudósítás szerint „a tárgyaláson kiderült: az ügyészség a BKV per iratai közül egy vallomást visszatartott, egyet pedig megváltoztatott. A védelem számára kiderült, hogy az eredetinek nevezett jegyzőkönyv nem egyezik annak állítólagos fénymásolatával.”

Állítom, hogy büntető igazságszolgáltatási pályám negyven éve alatt ilyesmi elképzelhetetlen volt. Talán ezért kellett megszabadulni azoktól az ügyészektől, akiket nem lehetett ilyen gyalázatra utasítani. Akik még emlékeznek a tisztességes eljárás követelményére.

2012. október 16., kedd

Vörösiszap per, hetedik nap



A MAL Zrt. jelenlegi vezérigazgatóját, az ügy elsőrendű vádlottját hallgatta meg ma a Veszprémi Törvényszék büntető tanácsa. Bakonyi Zoltán a katasztrófa idején cégvezető volt, egyúttal az igazgatótanács tagja. Vallomását azzal kezdte, hogy ha a percek alatt lezajlott katasztrófának bármiféle előjele lett volna, ő és vádlottársai mindent megtettek volna azért, hogy a tragédiát megelőzzék. Azonban egyetlen előre látható, vagy sejthető jel nem mutatott arra, hogy bármilyen rendkívüli esemény fog bekövetkezni.

Fotó: Láng András

Az elsőrendű vádlott számos ponton bírálta a nyomozóhatóság munkáját. A hiányos nyomozást okolta azért is, hogy az azon alapuló vádirat minden szakmaiságot nélkülöz. A nyomozás során miért nem kaptak lehetőséget– tette fel a ma már költői kérdést -, hogy az akkor beszerzett szakértői véleményeket tudományos alapon cáfolhassák. Még arra sem volt módjuk, mondta, hogy a szakértőkhöz kérdéseket intézhessenek, így megfosztották őket attól a lehetőségtől, hogy tisztázzák magukat a vádak alól. Nehezményezte azt is, hogy a Magyar Nemzetből tudták meg, hogy mivel vádolják őket még az előtt, hogy kézhez kapták volna a vádiratot.

Védőitől tudja és meg is értette, hogy ennek az eljárásnak kizárólag az a feladata és célja, hogy az itt megjelent vádlottak bűnösségéről, vagy ártatlanságáról döntsön. Vagyis a bíróság nem vizsgálhat olyan kérdéseket, melyeket a vád nem tartalmaz, így nincs lehetősége arra, hogy kiderítse, kik a katasztrófa igazi felelősei. Bakonyi Zoltán egy meglehetősen nagyméretű dobozt adott át a bíróságnak azzal, hogy abban „háromezer oldalnyi tudomány” van. A doboz tartalmazza azt a tizenhat kötetes igazságügyi szakértői véleményt, amelyet a Fugro Consul Kft. készített a katasztrófa okairól.

Ezt követően az elsőrendű vádlott felvázolta azt a struktúrát, amelyre védekezését fel kívánja építeni. Vallomásának e részét a vádiratban lévő szakmai tévedések és pontatlanságok felsorolásával kezdte. Hangsúlyozta, hogy a vádban szereplő hozzávetőleges időponttal szemben másodperc pontosan megállapítható, hogy mikor történt a vörösiszapot tároló X. számú kazetta gátszakadása. Átnyújtott a bíróságnak egy táblázatot, amelynek alapján a hétköznapi életben pH értékben kifejezett lúgtartalmat át lehet konvertálni az iparban használatos gramm/liter mértékegységre. Ennek azért van jelentősége, mondta, mert az átszámításból kiderül, hogy a kiömlött anyag lúg-koncentrációja nem haladta meg a hatóságilag engedélyezett mértéket.

Kifejtette, hogy azért döntött úgy, hogy egy prezentáció keretében mutatja be a bíróságnak a gyár működését, mert annak a számítógépes animációnak, amelyet a nyomozás során a vörösiszap gyártási folyamatáról készítettek, szerinte semmivel sincs több köze a valósághoz, mint egy gyerekeknek szánt rajzfilmnek.

Az ügyész még az előző tárgyalási napon ellenezte, hogy a vádlott képek bemutatásával támaszthassa alá védekezését, mondván, hogy a büntetőeljárási törvény ezt csak a szakértő számára teszi lehetővé.

Fotó: Láng András
Dr. Szabó Györgyi, a büntető tanács elnöke elutasította az ügyész kifogását azzal, hogy a vádlott nem fosztható meg a védekezés semmilyen formájától, emellett a törvényben nincs olyan szabály, amely a szemléltetésnek ezt a módját megtiltaná, vagy kizárná.

Ilyen előzmények után került sor arra, hogy Bakonyi Zoltán ma megtarthassa prezentációját. A bírói pulpitus mellé kifeszített vászonra kivetített képeken bemutatta a MAL Zrt-t jellemző adatokat, egyebek között azt, hogy a cégnek mintegy hatezer dolgozója van és a gyár, melynek területe százharminc focipályának megfelelő nagyságú, húsz milliárd forintot fizet be évente a költségvetésnek. Illusztrálta azt a távolságot, amelyet a központi épülettől a X. számú tározóig kell megtenni, bemutatta a vörösiszapot tároló kazetták gigantikus méretét (174 hektár), ismertette a gyár történetét az 1937-es alapításától kezdve az 1997-es privatizáción keresztül egészen 2011-ig.

A tárgyalási nap végéig csaknem 50 felvételt levetítve ismertette meg a bírósággal az általa vezetett üzem jellemzőit, mindegyik képhez hozzáfűzve a szükséges magyarázatot. A vád tárgyává tett események megértéséhez ugyanis nélkülözhetetlen a hidrát-gyártás folyamatának megismerése és megértése. Ennek bemutatására a következő tárgyaláson kerül sor.