Vizsgálják-e a bírák alkalmasságát?

hatalyonkivul.hu

Vajon vizsgálják-e egyáltalán a bírák alkalmasságát? Ha igen, mikor? Alkalmatlan-e egy bíró pusztán azért, mert hosszan tárgyal egy ügyet? Vagy azért, mert elmúlt 62, esetleg 65 éves? 

Pásztor Magdolnával a bírák alkalmasságáról beszélgettünk a 168 óra online rádióban. A beszélgetés itt hallható.

Az ügyfélbarát közigazgatás: London kontra Budapest

Második fejezet

Csaknem egy éve már annak, hogy összevetettem egymással a londoni és a budapesti hivatalos eljárásokat.

 http://jogorvos.blogspot.hu/2012/05/az-ugyfelbarat-kozigazgatas-london.html

Valószínűleg sejtik, melyik város került ki győztesen ebből az összehasonlításból. Persze, hogy az, ahol a füvet már vagy 500 éve locsolgatják.

ds.land.com

Akkor még nem sejtettem – mint Pelikán József a Tanúban -, hogy a történetnek nincs vége. Akkor még attól estem egyik ámulatból a másikba, hogy hat nappal a szabálytalan parkolásunkat követően a City of Westminster „városi igazgatósága” – érveinket és magyarázatunkat mérlegelve és azokat elfogadva – eltörölte a ránk kiszabott parkolási bírságot. Emellett kaptunk egy színes szagos tájékoztató füzetet arról, hogy miként lehet a mozgássérült igazolvánnyal szabályosan parkolni, nehogy - ha a jövőben Londonban járunk - „ilyen kellemetlen helyzetbe” kerüljünk. És majd elfelejtettem: a hatósági határozat „Kedves X.Y. úr” megszólítással, továbbá azzal kezdődött, hogy megköszönték a hozzájuk írt levelünket.

Magyarországon egy ilyen „levél” ügyszámmal, „Határozat” címmel indul, rengeteg jogszabályi hivatkozással folytatódik, és némi fenyegetéssel végződik, hogy többet ilyen aztán elő ne forduljon. 

sulioldal.hu

Az ügyfélnek nincs neve, amin meg lehetne őt szólítani, végképp nem tekinthető úrnak, vagy asszonyomnak, attól meg a jó Isten mentsen meg egy magyar hivatalt, hogy még köszönetet is mondjon azért, hogy hozzá fordultak. Még mit nem! A végén még azt hiszi az az alávaló, panaszkodó, fellebbezgető polgár, hogy csak úgy írogathat össze-vissza egy hatóságnak.

harmonet.hu

Tegnap újabb vastag boríték érkezett a korábbi szabályszegő Mr. X.Y. címére a londoni polgármester ügyfélszolgálati irodájától. 

A boríték láttán, magam sem tudom, miért, nem fogott el az idegeskedés. Nem úgy, mint máskor, amikor egy itthoni hivatalos iratot hoz a posta. Ajánlott, tértivevényes küldeményként. Ez a londoni vastag boríték meg csak úgy egyszerűen megérkezett. És már megint úgy kezdődött, hogy „Kedves X.Y. Úr”. Azért, lássuk be, ez már több annál, mint amit egy magyar honpolgár, mit honpolgár, alattvaló lelke elvisel!

De, hogy a lényegre térjünk, bontsuk ki azt a vastag borítékot, tudjuk meg, mi van benne.Íme: „Amint megígértük, emlékeztetjük Önt arra, hogy mozgássérült engedélye 2013. április 23-án lejár. Amennyiben szeretné megújítani, kérjük, töltse ki a mellékelt nyomtatványt és mi készséggel lefolytatjuk az eljárást. Kérjük továbbá, hogy az ügyintézéshez biztosítson számunkra 10 munkanapot, és még további néhány napot a postázáshoz.”

Emellett még leírták, hogy a kedves X.Y. úr nagyon vigyázzon, amikor a gépkocsija alvázszámát megadja. Ne tévessze össze a nullát az O betűvel, a kettes számot a Z betűvel, az ötös számot az S betűvel. Ugyanis ezek a karakterek az emberi szem számára nagyon hasonlóak, a számítógép programja azonban nem tudja kiszűrni az ilyen tévedéseket, és hiba esetén automatikusan büntető cédulát generál.

Hát így. Semmi fenyegetés, semmi szemrehányás. Semmi paragrafus. Nem arra emlékeztetik X.Y. urat, hogy tavaly szabályt sértett. Nem. Attól óvják, nehogy megfeledkezzen egy határidőről. Nehogy tévedésből elírjon egy karaktert. Nem is tudják, hogy X.Y. úr az idén is szándékozik-e Londonba menni. De ha mégis, ők időben szólnak. Nehogy „kellemetlen” helyzetbe kerüljön. Azt akarják, hogy a hatósággal egyenrangú polgárnak érezze magát. Tartsa be a szabályokat. Ők azért vannak, hogy ebben segítsék. Nem céljuk, hogy kiszúrjanak vele. Nem büntetni akarnak. Kedves X.Y. Úr, jöjjön Londonba, és érezze jól magát! És locsolgassa tovább velünk együtt az 500 éves füvet!

táj-kert.blog.hu

Most sajnálom igazán, hogy az idei londoni utazás elmarad.

West Balkán újratöltve

Ezen a héten tárgyalja másodfokon a Fővárosi Törvényszék az úgynevezett West Balkán ügyet.

hirextra.hu

Emlékeztetőül: 2011 januárjában több ezer fiatal érkezett egy elektronikus zenei bulira a Nyugati téren lévő West Balkán szórakozóhelyre. A tömegben késő este pánik tört ki, és a buliról kimenekülő fiatalok közül három lány meghalt, 14 fiatal pedig megsérült.

A bíróság előtt álló négy vádlottat az elsőfokú ítélet bűnösnek mondta ki foglalkozás körében elkövetett, halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében. Ezért mindegyiküket 2 év 8 hónapi fogházbüntetésre és 2 évi foglalkozástól eltiltásra ítélte. Az ügyész súlyosításért, a védők felmentésért fellebbeztek.

vilagszam.hu

A másodfokú bíróságnak mindenekelőtt azt kell eldöntenie, vajon megalapozott-e a kerületi bíróság ítéletében leírt tényállás. Ez iránt ugyanis már az ítélet kihirdetésekor is számos kétely merült fel. Csak egyetlen példa: a bíróság az ítélet indokolásában részletesen beszámol arról, hogy többen – hiába - hívták a rendőrséget, hogy intézkedjenek, mert a bulin késelés történt és emiatt pánik tört ki. Az állítólagos késelésről a tárgyaláson is számos tanú tett említést. Ennek ellenére a tényállásban, vagyis a történtek leírásában egyetlen szó sem esik erről. Már pedig egyáltalán nem mindegy, hogy miért tört ki a pánik, hogy ki és miért kiabált vajon a – ténylegesen meg nem történt késelésről. Úgy tenni az ítéletben, mintha ez a dolog nem létezett volna, nem arra vall, hogy a bíróság legalább megpróbálta volna felderíteni a tényállást.

Az elsőfokú ítélet felrótta a vádlottaknak, hogy a biztonsági előírások szerint a rendezvény helyszínére csak 356 személyt lehetett volna beengedni nem pedig több ezret. Az elsőfokú bíró figyelmét csupán csak az kerülte el, hogy a „kiürítési számításokban” maximált 307 (és nem 356) személy kizárólag a harmadik emeleti egyetlen helyiségre, és nem arra a több emeletes épületre vonatkozott, ahol a rendezvény zajlott.

Ennél a bűncselekménynél az egyik legfontosabb tisztázandó kérdés éppen az, hogy melyek azok a foglalkozási szabályok, amelyeket a vádlottak megszegtek, és melyiküknek mi a foglalkozása. A bíróság úgy döntött, hogy valamennyi vádlott „rendezvényszervező”. Az ítélet ennek alátámasztásául egy főiskolai jegyzetre hivatkozik. E szerint „rendezvényszervező az a személy, aki összefogja a különböző résztevékenységeket és ezeket a tevékenységeket koordinálja.” 

aprod.hu

Van azonban itt egy kis gond. Ez a definíció így egyik vádlottra sem passzol. De végképp nem húzható rá Szalontai Győző elsőrendű, vagy Hranek István negyedrendű vádlott tevékenységére. Szalontai Győző ugyanis az egyik ügyvezetője annak a cégnek, amelyik bérbe adta a West Balkánt. Ráadásul úgy, hogy őt Csanádi József másodrendű vádlott a szerződés megkötésekor megtévesztette. Csanádi tudniillik hamis nevet írt alá és hamis pecsétet tett a szerződésre. Így a bérbeadó nem tudhatta, hogy a rendezvényt valójában nem is az a cég szervezi, amelyikkel ő szerződést kötött. Szalontai hivatkozott is a tárgyaláson arra, hogy ha tudta volna, valójában ki szervezi a bulit, meg se kötötte volna a szerződést. De védekezésének ez a része épp annyira nem talált meghallgatásra, mint a dokumentumokkal alátámasztott egyéb állításai.

Az ítélet szerint mindössze két menekülési útvonal volt, és azokat is eltakarták a ruhatárban elhelyezett ruhák. E megállapítással szemben a helyiség alaprajzán több mint tíz menekülési útvonal szerepel. A bíróság ennek ellenére elutasította a védelemnek a helyszín megtekintésére irányuló bizonyítási indítványát. Azzal sem foglalkozott az ítélet indokolása, hogy tanúvallomás is elhangzott arról, hogy több kijáraton is el lehetett hagyni a helyiséget. Nem lehet tudni, hogy a bíróság elfogadta, avagy elvetette ezt a tanúvallomást, vagy csak egyszerűen nem is vett tudomást róla. Már pedig ez utóbbi lehetőséget a büntetőeljárási jog nem ismeri.

http://westbalkantenyek.blog.hu

Az elsőfokú bíróság a vádlottak foglalkozási szabályszegését egy olyan jogszabályból vezette le, amely a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szól. E szerint a rendezvény időpontja előtt 15 nappal tájékoztatást kell küldeni a tűzoltóságnak. Bár ez nem történt meg, az ítélet azzal a kérdéssel sem foglalkozott, hogy vajon nem következett volna-e be a katasztrófa akkor is, ha a szervezők ezt a tájékoztatást megküldték volna. A bűnösség megállapításához ugyanis elengedhetetlen annak tisztázása, hogy közvetlen ok-okozati kapcsolat áll-e fenn e mulasztás és a bekövetkezett tragikus eredmény között.

És akkor még nem is említettük az elsőfokú „egyen-büntetéseket”. Csaknem kizárt, hogy valamennyi vádlott felelőssége pontosan azonos mértékű legyen. Így az sem logikus, hogy - amennyiben megáll a bűnösségük - akkor órára, percre azonos büntetést kapjanak.

Ilyen elsőfokú ítélet után nem irigylésre méltó a törvényszék dolga.

kekroka.hu

Garázdák

Március 13-án a Fidesz feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt. Csaknem egy héttel azután, hogy fiatalok másztak be a Fidesz Lendvay utcai székházának udvarára, hogy ott tiltakozzanak az alaptörvény negyedik módosítása ellen.

mno.hu

Mindenekelőtt tisztázzuk, mi is a garázdaság. A Btk. szerint ezt a bűncselekményt az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen…. Ha mindezt csoportban teszi, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Selmeczi Gabriellát eddig villámgyors replikázóként ismertük meg, ahogy az egy jobbfajta szóvivőhöz illik is. Most viszont csaknem egy hétre volt szüksége ahhoz, hogy halálra rémüljön a Fidesz székház udvarára bemászó veszedelmes fiataloktól.

Miként azt számos videón láttuk, a rémült szóvivő, és vele Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója, megbotránkozása jeléül „házi süteménynek” aposztrofált bolti nápolyit és linzerkarikát kínált a tüntetőknek. Megbotránkozásukra nyilván az adott okot, hogy a fiatalok nem kértek a sütiből.

nol.hu

Egy héttel később ugyanez a Selmeczi már úgy nyilatkozott, hogy a fiatalok rémületbe ejtették a székház dolgozóit.

A rendőrség a feljelentés alapján el is rendelte a nyomozást. Az a rendőrség, melynek szóvivője március 7-én úgy nyilatkozott, hogy bejelentésre mentek ki a Lendvay utcai pártszékházhoz, ahol „jogi felvilágosítást adtak az ott lévő magánszemélyeknek és biztonsági őröknek. Egy embert előállítottak, majd elhagyták a helyszínt, mivel további intézkedésre nem volt szükség.” Már megint a rendőrség lenne a ludas? Ők nem vették észre, hogy köztörvényes bűncselekmény helyszínére hívták ki őket? Nem vették észre ott, rögtön, azonnal, hogy a szemük láttára olyan „közösségellenes, erőszakos magatartás” zajlik, aminek véget kellene vetniük? Nem észlelték a megbotránkozást és a riadalmat? Nyilván nem, ha úgy ítélték meg, hogy „további intézkedésre nem volt szükség.” Nekik is csaknem egy hét és egy feljelentés kellett ahhoz, hogy rádöbbenjenek, nyomozást kell elrendelni az ügyben? Valószínűleg addigra elfelejtették, hogy Rétvári Bence parlamenti államtitkár korábban már megköszönte „a rendőrség higgadt, nyugodt és szakszerű munkáját”.

magyartudat.com

Rétvári arra is rámutatott, hogy „a rendszerváltás óta eddig erőszak csak ott ütötte fel a fejét a tüntetéseken, ahol a szélsőjobb vagy szélsőbaloldal is jelen volt.” A diákok nyilván egyikhez sem sorolhatók. A Fidesz meg végképp nem, hiszen anno a kordonbontási akciójukat a bíróság nem hogy garázdaság bűntettének, de még szabálysértésének sem minősítette.

Pedig nem kétséges, volt erőszak, volt tettlegesség a Lendvay utcában. Ezt is láttuk a felvételeken. Egy savazással fenyegető idős úr az egyik tiltakozó fiatalember arcába nyomott egy transzparenst. Dulakodás is volt a Fidesz székház ajtajában, melynek során a pártszékház egyik alkalmazottja ágyékon rúgta Sz.S.-t, aki be akart menni az épületbe. De nem bánt kesztyűs kézzel a tüntetőkkel az az emberölés miatt elítélt „biztonsági” ember sem, aki „saját lelkiismeretétől vezérelve” jelent meg társaival együtt a helyszínen.

nepszava.com

Az egész jogvégzett Fidesz brancsban az egyetlen igazi jogásznak a nem jogász Kubatov Gábor tűnt. Ő ugyanis azt írta: „a radikális fiatalok példátlan akciója törvénybe ütközik, birtokháborításnak minősül.”

Ez bizony igaz. A polgári engedetlenség valóban sérthet jogszabályt. Az azonban nem mindegy, hogy melyiket. A birtokháborítás ugyanis nem a büntető jog, legfeljebb a polgári jog szabályai szerint ítélhető meg.

Az pedig, hogy a rendőrök több fiatalt péntek reggel 7-kor az ágyukból rángattak ki és állítottak elő, egyértelműen a megfélemlítést szolgálta. Ez az eljárás, ha tételesen nem is sértett törvényt, teljesen indokolatlan és szükségtelen volt. Egy cselekmény helyszínéről szokták az „elkövetőt” előállítani, vagy akkor, ha attól félnek, hogy később már nem találják meg. Három héttel a demonstráció után, az ismert helyen lakó egyetemistákat előállítani, nyílt fenyegetés mindazoknak, akik a további demonstrációkon részt akarnak venni. És ezt éppen az a hatalom teszi, amelyik a saját bőrén tapasztalta meg a diktatúra „nyűgét s nyilait”. 

hir24.hu

Hajszál híján

Kezdjük az elején a történetet, hiszen a végét még úgysem tudjuk.

1998. február 11-én Budapesten, a II. kerületi Margit utcában meggyilkolták Fenyő Jánost az egyik legnagyobb magyarországi sajtóbirodalom, a VICO Rt. elnök-vezérigazgatóját. A birodalom méreteiről csak annyit, hogy a VICO lapok 12 milliós példányszámban jelentek meg. Fenyő Jánosnak nem csak milliárdjai, hanem befolyásos barátai és nem kevésbé befolyásos ellenségei voltak.

Hetek.hu

Fenyő Mercedesével megállt a piros lámpánál, amikor egy Mitsubishiből kiszállt a gyilkos, odalépett Fenyő kocsijához és leadott rá egy sorozatlövést, majd elmenekült. Menekülés közben elhajította a hangtompítós géppisztolyt, kesztyűjét, sapkáját és dzsekijét. A médiacézár azonnal meghalt.

A szemtanúk szerint a tettes, erősen kisportolt alkatú, 20-25 év körüli férfi volt, aki fejmagassággal emelkedett ki a járókelők közül.

Az ügyészség most, 15 év elteltével vádat emelt a kb. 160 cm magas - mondjuk ki nyíltan, a kifejezetten alacsony - vékony testalkatú, az elkövetés idején is már 42 éves és mindössze 56 kilós szlovákiai férfi, Jozef Rohac – alvilági nevén a Patkány - és két társa ellen, előre kitervelt módon elkövetett emberölés és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint Rohac egy máig ismeretlen személytől kapott megbízást Fenyő János megölésére. A gyilkosság megszervezésébe és előkészítésébe bevonta Ladislav Trnkát és Jozef Hamalat is.

www.mon.hu

Rohac távolról sem az első gyanúsítottja a Fenyő gyilkosságnak. A rendőrség 1998-ban a 27 éves Salihi Mead koszóvói állampolgárt próbálta összefüggésbe hozni a gyilkossággal, de a szakértők szerint az elhajított sapkában talált hajszál bizonyosan nem tőle származott. Még ugyanezen év májusában az albán nemzetiségű jugoszláv Acifi Nijazi vált gyanúsítottá, ám a DNS vizsgálat és egyéb objektív bizonyítékok igazolták, hogy nem tartózkodott a merénylet helyszínén.

Majd hosszú, méla csönd. A nyomozást hol megszüntették, hol újra indították, lefoglaltak egy videót, amely Fenyő pszichológusának, legfőbb tanácsadójának, mondjuk úgy inkább véleményét, mintsem vallomását rögzítette.

2007-ben – immár 9 évvel a tett elkövetése után – egy újabb albán férfi után nyomoznak, ám a nagy nehezen Szerbiából beszerzett DNS minta ezt a gyanút is megcáfolta.  

2011-ben sikerül eljutni Jozef Rohachoz, a Patkányhoz. Tőle korábban egy másik gyilkossági ügy – a Seres-ügy - kapcsán vettek DNS mintát és ez a minta – a szakértők szerint – megegyezik a Fenyő gyilkosság helyszínén talált sapkában lévő hajszál DNS-ével. Ez a bizonyíték alapozta meg azt, hogy Szlovákia kiadta Magyarországnak Rohacot, és ezen a hajszálon alapul a vád is.

Ki tudja, ez a hajszál elegendő lesz-e az ítélethez is? Hisz van baj itt még elég. A Seres ügy kapcsán már 2009-ben DNS mintát vettek Roháctól. Vajon mi lehet a magyarázata annak, hogy a sapkában talált hajszál és Rohács közötti DNS azonosságra csak két évvel később sikerült rájönnie a nyomozóknak? Aztán meg vajon miért nem sikerült 15 év alatt kideríteni, hogy ki bízta meg – ha megbízta - a Patkányt, hogy tegye el láb alól a médiacézárt. Nekem az is okoz némi fejtörést, hogy annak a Ladislav Trnkának, aki az akcióban állítólag a sofőr volt, nincs jogosítványa, sőt, egyesek szerint még vezetni sem tud.

Annak idején mindenki arról beszélt, hogy profi elkövető ölte meg Fenyő Jánost. Nem akarnám a Patkányt megfosztani ettől a kétes dicsőségtől, de biztos, hogy egy vérbeli profi a helyszínen hagyja a ruháját, amiből azután a szakértők mindenféle biológiai mintákat varázsolhatnak elő? Persze, magyarázatot mindenre lehet találni, de félek, túl sok lesz a magyarázat és túl kevés az igazi bizonyíték.

 

 

hvg.hu