Tényleg csak egy darab cetli a váltó?

(www.mozaweb.hu)

Tudja-e vajon az olvasó, hogy mi az a váltó? Ha a Médiahatóság közleményét olvassa, azé a Médiahatóságét, amely éppen most mondta fel a NeoFM rádióval kötött műsor-szolgáltatási szerződését, azt hiheti, hogy az tényleg csak egy darab cetli. Azért azt leszögezhetjük, hogy a dolog nem ilyen egyszerű.
A váltó egy értékpapír, ami önmagában megtestesíti a követelést (értékpapír még a csekk, a kötvény, államkötvény, kincstárjegy, stb.) Gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyik fél (az adós, jelen esetben a NeoFM rádió tulajdonosa) elismeri, hogy tartozik a másik félnek (a Médiatanácsnak) és vállalja, hogy egy adott időben a tartozását ki fogja egyenlíteni. A saját váltó esetén tehát a kiállító ígéretet tesz arra, hogy a váltó bemutatójának fizetést teljesít ("Fizetek e váltó alapján .... ").
A váltót az, aki kapja, átadhatja, továbbadhatja másoknak is, az erre vonatkozó szabályok szerint. Ilyenkor a váltó fizetőeszközként funkcionál.
Ahhoz, hogy egy „darab cetli” váltónak minősüljön, nagyon szigorú formai követelményeknek kell megfelelnie.
Talán a legfontosabb ezek közül az, hogy szerepeljen az a szó rajta, hogy „váltó”, a fizetendő pénz összege és a fizetés pontos időpontja, továbbá nem utolsó sorban annak a személynek (cégnek) a neve, akinek jár ez a tartozás.
Ha valaki hamis váltót bocsát ki, azt a Büntető törvénykönyv (Btk.) alapján megbüntetik (a váltó értékétől függően 2 évig, de komolyabb összeg esetén akár 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják).
A NeoFM – mielőtt az NMHH bejelentette, hogy felmondta a műsor-szolgáltatási szerződést – csődvédelmet kért a Bíróságnál. De tudja-e vajon az olvasó, hogy mi az a csődeljárás?
A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós, abból a célból, hogy hitelezőivel egyezséget tudjon kötni, fizetési haladékot kap. A bíróság hozhat erről határozatot, amelyet azonnal közzétesz a Cégközlönyben. A közzététel pillanatától kezdve a fizetési haladék megilleti az adóst. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egyebek között azt, hogy a csődvédelem ideje alatt az adóst nem sújthatják azok a következmények, amelyek egyébként a nem fizetéséből következnének. Ugyanakkor számos kifizetést még a csődvédelem alatt is teljesítenie kell az adósnak, pl. munkabért és annak járulékait, bizonyos közműdíjakat, általános forgalmi adót, stb. A csődvédelem alatt álló adóssal kötött szerződéstől a másik fél nem állhat el, illetve a szerződést nem mondhatja fel sem arra hivatkozva, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett, sem olyan indokkal, hogy nem fizeti a tartozását.

(Népszabadság - Kocsis Zoltán)

Milyen szabályok alapján jár el a Médiahatóság?
A Médiatörvény alapján a Médiatanács hatósági szerződést köt egy pályázat nyertesével. Miben különbözik egy hatósági szerződés azoktól a szerződésektől, amelyeket magánszemélyek, vagy cégek kötnek egymással? Mindenekelőtt abban, hogy ilyenkor az egyik szerződő félnek (a hatóságnak) több jogosultsága van, mint a vele szerződő másik félnek. Ezek a szerződések valójában „kettős természetűek”, egyfelől vonatkoznak rájuk a szerződés-kötés általános szabályai, másfelől azonban a hatóságnak speciális, hatósági jogai is vannak. Például az, hogy ha, mondjuk, egy frekvencia-pályázatot elnyerő műsorszolgáltató (rádió, televízió) nem köti meg a szerződést, a Médiatanács, mint hatóság akár bírságot is kiszabhat rá. A Médiatanács azt is megteheti, hogy ha a pályázat nyertese a szerződésben megállapított határidőben nem kezdi meg a műsor-szolgáltatást, azonnal felbontja a szerződést. Hasonló a helyzet akkor is, ha a médium a médiaszolgáltatási díjat nem fizeti: a Médiatanácsnak joga van a hatósági szerződést tizenöt napos határidővel, súlyos, vagy ismételt szerződésszegés esetén pedig azonnali hatállyal felmondani. Természetesen, amikor a felek megkötik ezt a szerződést, abba bele kell írni a szerződésszegés következményeit. A Médiatanács határozata ellen a médiaszolgáltató fordulhat ugyan bírósághoz, de ennek nincs halasztó hatálya.
A NeoFM tulajdonosai 500 millió Ft értékű váltót ajánlottak fel tartozásuk fejében, feltehetően e mögött a váltó mögött az Est Média tőzsdei cég részvényei állnak. A Médiatanács a csődvédelem alatt álló céggel szerződést bontott. Nyilvánvaló, hogy senki sem kötelezhető arra, hogy egy váltót elfogadjon, ugyanakkor a Médiatanácsnak az az érvelése, hogy ha a váltó mögött valódi fedezet lenne, akkor a tulajdonosok azt maguk is készpénzzé tudnák tenni és fizethetnének, nem igazán meggyőző. Hiszen a váltót éppen azért bocsátja ki valaki, hogy általa fizetési haladékot kapjon.
Önmagában szintén nem igazán meggyőző a NeoFM rádiónak az az érvelése, hogy a hatályos jogszabályok értelmében ideiglenes fizetési haladék vagy csődvédelem alatt „az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós a fizetési haladék időtartama alatt tartozását nem egyenlíti ki”,.
Az igazi kérdés az, hogy egy ilyen esetben vajon a csődtörvény, vagy a médiatörvény szabályai élveznek-e elsőbbséget. Ezt a kérdést kell majd a bíróságnak eldöntenie.