2012. november 5., hétfő

Semmisség

Hat év telt el a 2006. őszi „sajnálatos események” óta, de a történet még mindig nem jutott nyugvópontra. Az Alkotmánybíróság (Ab) most kezdi tárgyalni azokat az indítványokat, melyeket az úgynevezett semmisségi törvény ellen nyújtottak be.
Mi is volt ez a – hivatalos nevén „a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról” szóló – semmisségi törvény? A 2011. márciusi jogszabály kimondta, hogy „a 2006. szeptember 18. és október 24. között, a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte.” 

(Fotó: Hír3)
Balsai István, a törvényjavaslat előterjesztője ma alkotmánybíró. Érdekes lesz, amint most e minőségében fog szavazni a korábban általa benyújtott javaslatról. Mert bárhogyan is dönt majd az Alkotmánybíróság, „jogászszemmel” leszögezhetjük, hogy ez a törvény számos alkotmányos alapelvet sért.
Az első beadvány már egy héttel a törvény kihirdetését követően megérkezett az Ab-hez. Az MSZP, a Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, és egy magánszemély, valamint azok a bírák fordultak az Ab-hez, akiknek a törvényt alkalmazniuk kellett volna. A bírák az eljárásokat az Ab döntéséig felfüggesztették. Érdemes külön szólni a Helsinki Bizottság és a TASZ állásfoglalásáról, mert e két jogvédő szervezet 2006-ban a rendőri jogsértések ellen tiltakozott. Ennek ellenére beadványukban kifejtették, hogy „a jogállamot súlyosan veszélyezteti, ha az országgyűlési képviselők politikai okokból felülírják a független igazságszolgáltatás által hozott ítéleteket.”
Nem emlékszem a most tárgyalt eseten kívül olyan alkalomra, amikor a rendőrök, a bírák és a jogvédők ilyen egységfrontba tömörültek volna. Ez már csak azért is szokatlan fordulat volt, mert Balsai István azt állította, hogy a rendőrökkel szemben megindult ügyekben eljáró bírók arról számoltak be a jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottságnak, hogy a rendőrök „összevissza hazudnak”. Már az is alkotmánysértő intézkedés volt, hogy egy parlamenti albizottság bírákat idézett meg. És nem mintha a bíró valamiféle olyan különleges lény lenne, akinek a személyét sértené egy ilyen eljárás, hanem azért, mert az egymástól szétválasztott hatalmi ágak közül az egyik – a parlament – nem avatkozhat bele egy másik hatalmi ág – a bíróság – feladatkörébe. A „meghívott” bíráknak nem lett volna szabad megjelenniük egy parlamenti albizottság előtt. Annak sem lett volna súlyosabb következménye, mint ami később bekövetkezett: 
(Fotó: FN24)
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét idő előtt felmentették tisztségéből, amihez bizonyosan hozzájárult az, hogy ő is jelezte alkotmányos aggályait. Balsai akkor azonnal visszavágott: „szerencsétlennek” tartotta, hogy Baka bírálta a semmisségi törvényt és ugyanebben a nyilatkozatában jósolta meg, hogy várhatóan megváltozik az igazságszolgáltatás szervezeti felépítése. Balsai nyert, Baka meg ment.
Kíváncsi vagyok az Ab döntésére. Meglepne, ha mindent rendben találna. Talán időközben még Balsai alkotmánybíró is másként tekint a jogállamra.

A cikk megjelent a Vasárnapi Hírek november 4-ei lapszámában