(Foto: programturizmus.hu) |
Darák Péter, a Kúria elnöke a Múzeum Kávéházban tartotta meg
év végi sajtótájékoztatóját. A Kúria 2012-es évét a „kezdeményezések évének”
nevezte. Sok szempontból ebben igazat is adtam neki. Mind a pazar reggeliből,
mind a gyönyörű mappában átadott sajtóanyagból megállapíthattam, hogy a
költségvetés már az idén sem fukarkodott, ezzel lehetővé téve, hogy az új
szakmai és marketing kezdeményezésekhez az anyagi háttér rendelkezésre álljon.
A Kúria az új bírósági rendszerben már kizárólag a bíróságok
szakmai munkájáért, annak szinvonaláért és egységesítésért felel. Ez azóta van
így, amióta különvált a bíróságok igazgatási és szakmai felügyelete. Az előbbi
az Országos Bírósági Hivatal (OBH) feladata lett, az utóbbi pedig a Kúriáé. Ha
nem történt volna a bírósági rendszerrel mindaz, ami történt – a kilenc évre
kinevezett és csaknem korlátlan hatáskörrel felruházott OBH elnök, a Kúria
korábbi elnökének eltávolítása a mandátumának
lejárta előtt, valamint a hatvankét év feletti bírák jogellenes
kényszernyugdíjazása -, akkor őszintén azt mondhatnám, hogy a feladatkörök e
szétválasztása logikus és szerencsés döntés volt.
A Kúria hét olyan csoportot hozott létre, melyek feladata a
joggyakorlat elemzése. E csoportok munkájában a kúriai bírák mellett
alacsonyabb szintű bíróságok bírái, valamint a jogtudományok képviselői is részt vesznek.
Elemzéseiket közzéteszik a Kúria honlapján, remélhetőleg hamarabb, mint ahogyan
a jogerős ítéletek felkerülnek a különböző bírósági honlapokra. Arra a
felvetésre, hogy a luxemburgi Európai Bíróság döntései – egyebek között a bírák
kényszernyugdíjazásának diszkriminatív voltát megállapító döntésük is – a
kihirdetést követő rövid egy órán belül megjelennek az interneten, nálunk
hosszú hetekig tart, míg az anonimizál ítélet nyilvánosságra kerül, Darák
elmondta: ő maga is kételkedik abban,
hogy valóban szükség van-e az anonimizálás hosszan tartó bürokratikus
eljárására. Ismeretei szerint az OBH jelenleg azon dolgozik, hogy legalább az
anonimizált ítéletek fellelhetőségét segítse valamiféle felhasználóbarát kereső
programmal. Nem vitatom, erre is égető szükség lenne. Jogász legyen a talpán, aki ügyszám, vagy évszám
alapján megtalál egy számára fontos ítéletet. Különösen nevetséges az
anonimizálás akkor, amikor olyan ügyek kerülnek fel a honlapra, amelyek
elkövetőit, vagy peres feleit a sajtó révén már mindenki név szerint ismeri.
Darák Péter egyetértett azzal a felvetéssel is, amely
szerint a magyar lakosság jogismerete enyhén szólva hiányos. Ezért indították el, mondta, azt a
programot, amelynek keretében a bírák alapvető jogi ismeretekről tartanak előadásokat
gimnáziumokban. Az első ilyen előadást ő maga tartotta a Lauder Javne
középiskolában. Kitérő választ adott ugyanakkor arra a kérdésre, vajon miért
nem vonják be ebbe a programba a kényszernyugdíjazott bírákat is, akiknek
szaktudásuk és – sajnos – idejük is lenne ilyen feladatok ellátására.
Az elnök azt is sietett kijelenteni, hogy a Kúria munkájában
semmiféle fennakadást nem okozott huszonkét kényszernyugdíjazott bírájának
távozása. Helyettük alsóbb színtű bíróságokról tizenöt bírót rendeltek fel kúriai
munkára, továbbá a kényszernyugdíjazott bírák közül ugyancsak tizenöten
igazságügyi alkalmazottként dolgozhatnak tovább. Mindemellett tizenhárom új
kúriai bírót neveztek ki.
Arról most hadd ne alkossak véleményt, hogy a nagy
tapasztalattal, 30-40 éves igazságszolgáltatási múlttal rendelkező elbocsátott
bírákat „igazságügyi alkalmazottként” foglalkoztatják, vagyis gyakorlatilag
olyan munkát végeztetnek velük, amit egy bírósági titkár (jogot végzett, de
bíróvá még ki nem nevezett jogász) is el tud látni. „A titkárok a bírák mellett
dolgoznak, előkészítik számukra a peranyagokat, utánanéznek eseteknek, s idővel
jellemzően maguk is bírók lesznek” – olvasom a Magyar Bírói egyesület
honlapján. Hozzáteszem, azok, akik bíróból kényszerültek titkárrá válni„jellemzően”
nem lesznek bírák.
Idézem tovább a Magyar Bírói egyesület lelkes sorait, mely
szerint „több száz embert vehetnek fel jövőre a bíróságok, miután összesen
majdnem egymilliárd forintot szán erre a 2013-as költségvetés tervezete. (Azt
persze nem tudom, hogy melyik költségvetési tervezet volt ez a sok közül, mert
dátum sajnos nem szerepel a cikk alatt.)
Már nem a sajtótájékoztató, hanem külön interjú keretében –
a Kúria elnöke elmondta, hogy -bár konkrét ismeretei nincsenek - úgy tudja,
hogy az Európai Bizottság által megszabott január 6-ai határidőre tekintettel a
kormányban „előkészületi munkák” folynak a jogellenesen felmentett bírák
helyzetének törvényi szintű rendezésére.
Darák Péterrel készített interjúm itt hallható.
Darák Péterrel készített interjúm itt hallható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése