2012. december 13., csütörtök

Sajtó (villás)reggeli



(Foto: programturizmus.hu)


Darák Péter, a Kúria elnöke a Múzeum Kávéházban tartotta meg év végi sajtótájékoztatóját. A Kúria 2012-es évét a „kezdeményezések évének” nevezte. Sok szempontból ebben igazat is adtam neki. Mind a pazar reggeliből, mind a gyönyörű mappában átadott sajtóanyagból megállapíthattam, hogy a költségvetés már az idén sem fukarkodott, ezzel lehetővé téve, hogy az új szakmai és marketing kezdeményezésekhez az anyagi háttér rendelkezésre álljon.
A Kúria az új bírósági rendszerben már kizárólag a bíróságok szakmai munkájáért, annak szinvonaláért és egységesítésért felel. Ez azóta van így, amióta különvált a bíróságok igazgatási és szakmai felügyelete. Az előbbi az Országos Bírósági Hivatal (OBH) feladata lett, az utóbbi pedig a Kúriáé. Ha nem történt volna a bírósági rendszerrel mindaz, ami történt – a kilenc évre kinevezett és csaknem korlátlan hatáskörrel felruházott OBH elnök, a Kúria korábbi elnökének  eltávolítása a mandátumának lejárta előtt, valamint a hatvankét év feletti bírák jogellenes kényszernyugdíjazása -, akkor őszintén azt mondhatnám, hogy a feladatkörök e szétválasztása logikus és szerencsés döntés volt.
A Kúria hét olyan csoportot hozott létre, melyek feladata a joggyakorlat elemzése. E csoportok munkájában a kúriai bírák mellett alacsonyabb szintű bíróságok bírái, valamint a jogtudományok képviselői is részt vesznek. Elemzéseiket közzéteszik a Kúria honlapján, remélhetőleg hamarabb, mint ahogyan a jogerős ítéletek felkerülnek a különböző bírósági honlapokra. Arra a felvetésre, hogy a luxemburgi Európai Bíróság döntései – egyebek között a bírák kényszernyugdíjazásának diszkriminatív voltát megállapító döntésük is – a kihirdetést követő rövid egy órán belül megjelennek az interneten, nálunk hosszú hetekig tart, míg az anonimizál ítélet nyilvánosságra kerül, Darák elmondta:  ő maga is kételkedik abban, hogy valóban szükség van-e az anonimizálás hosszan tartó bürokratikus eljárására. Ismeretei szerint az OBH jelenleg azon dolgozik, hogy legalább az anonimizált ítéletek fellelhetőségét segítse valamiféle felhasználóbarát kereső programmal. Nem vitatom, erre is égető szükség lenne.  Jogász legyen a talpán, aki ügyszám, vagy évszám alapján megtalál egy számára fontos ítéletet. Különösen nevetséges az anonimizálás akkor, amikor olyan ügyek kerülnek fel a honlapra, amelyek elkövetőit, vagy peres feleit a sajtó révén már mindenki név szerint ismeri.


Darák Péter egyetértett azzal a felvetéssel is, amely szerint a magyar lakosság jogismerete enyhén szólva  hiányos. Ezért indították el, mondta, azt a programot, amelynek keretében a bírák alapvető jogi ismeretekről tartanak előadásokat gimnáziumokban. Az első ilyen előadást ő maga tartotta a Lauder Javne középiskolában. Kitérő választ adott ugyanakkor arra a kérdésre, vajon miért nem vonják be ebbe a programba a kényszernyugdíjazott bírákat is, akiknek szaktudásuk és – sajnos – idejük is lenne ilyen feladatok ellátására.
Az elnök azt is sietett kijelenteni, hogy a Kúria munkájában semmiféle fennakadást nem okozott huszonkét kényszernyugdíjazott bírájának távozása. Helyettük alsóbb színtű bíróságokról tizenöt bírót rendeltek fel kúriai munkára, továbbá a kényszernyugdíjazott bírák közül ugyancsak tizenöten igazságügyi alkalmazottként dolgozhatnak tovább. Mindemellett tizenhárom új kúriai bírót neveztek ki.
Arról most hadd ne alkossak véleményt, hogy a nagy tapasztalattal, 30-40 éves igazságszolgáltatási múlttal rendelkező elbocsátott bírákat „igazságügyi alkalmazottként” foglalkoztatják, vagyis gyakorlatilag olyan munkát végeztetnek velük, amit egy bírósági titkár (jogot végzett, de bíróvá még ki nem nevezett jogász) is el tud látni. „A titkárok a bírák mellett dolgoznak, előkészítik számukra a peranyagokat, utánanéznek eseteknek, s idővel jellemzően maguk is bírók lesznek” – olvasom a Magyar Bírói egyesület honlapján. Hozzáteszem, azok, akik bíróból kényszerültek titkárrá válni„jellemzően” nem lesznek bírák.
Idézem tovább a Magyar Bírói egyesület lelkes sorait, mely szerint „több száz embert vehetnek fel jövőre a bíróságok, miután összesen majdnem egymilliárd forintot szán erre a 2013-as költségvetés tervezete. (Azt persze nem tudom, hogy melyik költségvetési tervezet volt ez a sok közül, mert dátum sajnos nem szerepel a cikk alatt.)

Már nem a sajtótájékoztató, hanem külön interjú keretében – a Kúria elnöke elmondta, hogy -bár konkrét ismeretei nincsenek - úgy tudja, hogy az Európai Bizottság által megszabott január 6-ai határidőre tekintettel a kormányban „előkészületi munkák” folynak a jogellenesen felmentett bírák helyzetének törvényi szintű rendezésére.

Darák Péterrel készített interjúm itt hallható.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése