A Pécsi Törvényszék holnap kezdi tárgyalni a Bándy Kata
rendőrségi pszichológus megölésével vádolt Péntek László büntetőügyét. Ellene
az ügyészség aljas indokból elkövetett emberölés és kifosztás miatt emelt
vádat.
www.parameter.sk |
Emlékeztetőül a történtekről: Bándy Kata holttestét három
nappal eltűnése után találták meg, a megölésével vádolt elkövetőt pedig az azt
követő néhány napon belül elfogták. Péntek László a rendőrségen részletes
beismerő vallomást tett. Tettének elkövetését azzal magyarázta, hogy az
elkövetés éjszakáján szintetikus kábítószert fogyasztott
és a drogra alkoholt is ivott. Az igazságügyi orvos-szakértők szerint azonban a
vádlott teljes mértékben beszámítható volt, vagyis pontosan tudta, mit
cselekszik.
Az ügyet az első perctől kezdve
heves indulatokkal kísért hatalmas érdeklődés övezte, ami azóta sem csitult.
Nem véletlen, hogy a Pécsi Törvényszék már előre jelezte, hogy a
tárgyalóteremben a hallgatóságnak csak 50, a sajtónak pedig 30 helyet tudnak
biztosítani, utóbbiak részvételét előzetes regisztrációhoz kötik.
Egy ilyen ügyben nem
egyszerű a bíró feladata. A bírói függetlenség fogalmát az Alaptörvény – a
korábbi Alkotmányhoz hasonlóan – így határozza meg: „a bírák
függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben
nem utasíthatóak.” A bírákról szóló törvény (Bjt.) ehhez még hozzáteszi: „a bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és
részrehajlás nélkül köteles eljárni, döntése befolyásolására irányuló minden
kísérletet köteles elhárítani…” A legrészletesebben talán a Bíróságok
szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény definiálja a függetlenség
fogalmát: „a bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján
meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel
összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.”
www.hatalyonkivul.hu |
Mindez megnyugtatóan hangzik. Az igazi kérdés azonban az,
hogy vajon az úgynevezett közvélemény, közhangulat, a sajtó, vagy a társadalmi
elvárások befolyásolhatják, illetve befolyásolják-e a bírót.
A Bándy Kata ügyben hatalmas indulatok csaptak össze. A
halálbüntetésről szóló újólag fellángolt vita nyilván teljesen közömbös a bíró
számára, hiszen ez a büntetés Magyarországon nem létezik. Hasonlóan közömbösnek
kell lennie azokkal a – sajnos minden hasonló esetben megjelenő – rasszista
megnyilvánulásokkal szemben is, amelyek ezúttal ismét elárasztották a közösségi
portálokat és az újságcikkeket kommentáló bejegyzéseket. Nem hallhatja meg azt
sem, ha egy szélsőséges jobboldali politikus cigányellenes megjegyzéseket tesz.
A bírónak mindezt ki kell rekesztenie a tárgyalóteremből. És ha a bíró alkalmas
a hivatására, ezt meg is teszi.
Az Egyesült Államokban – elvileg legalábbis – az
esküdteket el lehet zárni a nyilvánosságtól. Amíg döntésüket meg nem hozzák,
meg lehet tiltani nekik, hogy újságot olvassanak, televíziót nézzenek. Ez
persze nálunk nem így működik, de nem is 12 laikus dönt a bűnösség, vagy
ártatlanság kérdésében.
www.bevezetem.hu |
Mi az, amit a bírónak mégis meg kell hallania a
külvilágból? Hiszen ő is ebben a társadalomban él, nem ítélkezhet úgy, mintha
elefántcsonttoronyban ülne. Akkor, amikor arról dönt, hogy az elkövetett
cselekmény, továbbá a vádlott személye milyen fokban veszélyes a társadalomra,
figyelemmel kell lennie arra a társadalmi közegre is, amelyben él és ítélkezik.
Ezen túlmenően azonban döntését csak a törvények határozhatják meg. Azt kell
eldöntenie, hogy kellően bizonyított-e az általa elbírálandó cselekmény. Meg
kell ismernie a vádlott személyiségét, előéletét, tettének indítékait,
motívumait. Mérlegelnie kell a vádlott javára szóló enyhítő, és terhére róható
súlyosító körülményeket. Amikor a bűnösség kérdésében, majd pedig a büntetés
mértékéről dönt, csak és csakis ezeket a körülményeket vizsgálhatja, minden
egyéb – jogon kívüli - szemponttal és indulattal szemben süketnek és vaknak
kell lennie.
Kicsit ilyen szakértőnek lenni is. Bár teljesen nyilvánvalóan a bírói függetlenség -lévén a bíró fogja végül az ítéletet meghozni és nem a szakértő- nem hasonlítható ehhez.
VálaszTörlésA konkrét ügy kapcsán azt gondolom, az, hogy ennyire felkorbácsolta a kedélyeket nagy mértékben annak is köszönhető, hogy nagy általánosságban működik a viktimológia, és legtöbbször tettes, illetve áldozata hasonló társadalmi státuszúak és sokszor egyáltalán nem véletlen, hogy ott és akkor találkoztak. Ez most az a ritkább eset, hogy nem ez történt, és ennek a végzetszerűsége, a bármelyikőnkkel megtörténhet érzése erős nyomot hagy legtöbbünkben. Az más kérdés, hogy aztán ki, hogyan reagál erre.