2013. február 18., hétfő

Indulatok nélkül



A Pécsi Törvényszék holnap kezdi tárgyalni a Bándy Kata rendőrségi pszichológus megölésével vádolt Péntek László büntetőügyét. Ellene az ügyészség aljas indokból elkövetett emberölés és kifosztás miatt emelt vádat.
www.parameter.sk
Emlékeztetőül a történtekről: Bándy Kata holttestét három nappal eltűnése után találták meg, a megölésével vádolt elkövetőt pedig az azt követő néhány napon belül elfogták. Péntek László a rendőrségen részletes beismerő vallomást tett. Tettének elkövetését azzal magyarázta, hogy az elkövetés éjszakáján szintetikus kábítószert fogyasztott és a drogra alkoholt is ivott. Az igazságügyi orvos-szakértők szerint azonban a vádlott teljes mértékben beszámítható volt, vagyis pontosan tudta, mit cselekszik.
Az ügyet az első perctől kezdve heves indulatokkal kísért hatalmas érdeklődés övezte, ami azóta sem csitult. Nem véletlen, hogy a Pécsi Törvényszék már előre jelezte, hogy a tárgyalóteremben a hallgatóságnak csak 50, a sajtónak pedig 30 helyet tudnak biztosítani, utóbbiak részvételét előzetes regisztrációhoz kötik.
Egy ilyen ügyben nem egyszerű a bíró feladata. A bírói függetlenség fogalmát az Alaptörvény – a korábbi Alkotmányhoz hasonlóan – így határozza meg: „a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.” A bírákról szóló törvény (Bjt.) ehhez még hozzáteszi: „a bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni, döntése befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani…” A legrészletesebben talán a Bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény definiálja a függetlenség fogalmát: „a bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.”
www.hatalyonkivul.hu

Mindez megnyugtatóan hangzik. Az igazi kérdés azonban az, hogy vajon az úgynevezett közvélemény, közhangulat, a sajtó, vagy a társadalmi elvárások befolyásolhatják, illetve befolyásolják-e a bírót.

A Bándy Kata ügyben hatalmas indulatok csaptak össze. A halálbüntetésről szóló újólag fellángolt vita nyilván teljesen közömbös a bíró számára, hiszen ez a büntetés Magyarországon nem létezik. Hasonlóan közömbösnek kell lennie azokkal a – sajnos minden hasonló esetben megjelenő – rasszista megnyilvánulásokkal szemben is, amelyek ezúttal ismét elárasztották a közösségi portálokat és az újságcikkeket kommentáló bejegyzéseket. Nem hallhatja meg azt sem, ha egy szélsőséges jobboldali politikus cigányellenes megjegyzéseket tesz. A bírónak mindezt ki kell rekesztenie a tárgyalóteremből. És ha a bíró alkalmas a hivatására, ezt meg is teszi.

Az Egyesült Államokban – elvileg legalábbis – az esküdteket el lehet zárni a nyilvánosságtól. Amíg döntésüket meg nem hozzák, meg lehet tiltani nekik, hogy újságot olvassanak, televíziót nézzenek. Ez persze nálunk nem így működik, de nem is 12 laikus dönt a bűnösség, vagy ártatlanság kérdésében.
www.bevezetem.hu

Mi az, amit a bírónak mégis meg kell hallania a külvilágból? Hiszen ő is ebben a társadalomban él, nem ítélkezhet úgy, mintha elefántcsonttoronyban ülne. Akkor, amikor arról dönt, hogy az elkövetett cselekmény, továbbá a vádlott személye milyen fokban veszélyes a társadalomra, figyelemmel kell lennie arra a társadalmi közegre is, amelyben él és ítélkezik. Ezen túlmenően azonban döntését csak a törvények határozhatják meg. Azt kell eldöntenie, hogy kellően bizonyított-e az általa elbírálandó cselekmény. Meg kell ismernie a vádlott személyiségét, előéletét, tettének indítékait, motívumait. Mérlegelnie kell a vádlott javára szóló enyhítő, és terhére róható súlyosító körülményeket. Amikor a bűnösség kérdésében, majd pedig a büntetés mértékéről dönt, csak és csakis ezeket a körülményeket vizsgálhatja, minden egyéb – jogon kívüli - szemponttal és indulattal szemben süketnek és vaknak kell lennie.