Hamis videó

Istenem, mennyi tudatlan jogász ül a parlamentben! Csak a kormányzó pártok képviselőinek padsoraiban 50! Ha én még manapság is tagja lennék a jogi szakvizsga-bizottságnak, félek, valamennyien megbuknának büntetőjogból. Talán még az az LMP-s Schiffer András is, aki szerint, a legújabb Btk. legújabb módosítási javaslatának háromnegyede elfogadható.

infodunaujvaros.hu

 

 

Arra persze gondolni sem merek, hogy netán politikai indíték lenne a Rogán, Kósa, Harrach és Pálffy képviselők által szignált javaslat mögött!

A teljes cikket ide kattintva olvashatod el.

Életkor – érett kor

Új meghatározás született a Btk.-ban: „fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.” Eddig a 14 év volt a büntethetőség alsó határa. Mégpedig azért, mert egy ennél fiatalabb gyerek nem tudja igazán felfogni, milyen következményei lehetnek annak, amit tesz, hogy az mennyire veszélyes a társadalomra, és többnyire fogalma sincs arról, hogy magatartása bűncselekménynek számít.

partyponty.hu

 

 

 

 

 

 

A cikk folytatását ide kattintva olvashatod.

Bűn, vagy nem bűn?

Totális a jogi káosz az orvosi hálapénz megítélésében. A napokban olyan információk jelentek meg, hogy a július 1-jén hatályba lépett új büntető törvénykönyv tette bűncselekménnyé a hálapénz elfogadását. A bűntett neve: vesztegetés. E tényállás azonban korántsem újkeletű.

praxis.blog.hu

A hálapénz elfogadásának bűncselekménnyé nyilvánítása ugyanis nem most történt meg. Kezdetben, még 1978-ban, a Btk. valójában csak azt tekintette vesztegetésnek, ha a dolgozó - esetünkben az orvos - azért kért, vagy fogadott el hálapénzt, hogy annak fejében megszegje a kötelességét. Akkor ezt a magatartást egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával, vagy pénzbüntetéssel fenyegette a törvény. Elvileg.

A törvény e rendelkezése azonban nem most, hanem már 2001-ben megváltozott. A dolgozó – az orvos – már akkor is elkövette a vesztegetést, ha a hálapénzt a „működésével kapcsolatban” kérte, vagy fogadta el. Ez pedig azt jelenti, hogy a hálapénz elfogadása minden esetben bűncselekmény, nem kell hozzá az az indíték sem, hogy ennek fejében meg akarná szegni bármilyen kötelességét. A törvény ekkor már 2 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegette ezt a magatartást. Elvileg.

A most hatályba lépett Btk. ezen mindössze annyit változtatott, hogy egyrészt más kifejezést használ: a hálapénzt „tevékenységével kapcsolatban” kéri, vagy fogadja el. Ez azonban csak stilisztikai és nem tartalmi változás. Másrészt a büntetési tétel lett súlyosabb: három évig terjedő szabadságvesztés. Elvileg.

helyitema.hu

Joggal kérdezhetik: mi ez a sok „elvileg”. Én meg azt kérdezem: ismernek-e olyan orvost, akit azért büntettek meg, mert elfogadta a hálapénzt? Nem kérte, nem követelte, nem keveselte, egyszerűen csak elfogadta. És nem csak elvileg.

Pártunk és kormányunk áldásos jogalkotási ténykedése tavaly keresztbe tett a Btk.-nak, amikor módosította a Munka Törvénykönyvét. Éppen ugyanabban az évben, amikor a Btk.-t is „vadonat újjá alkották”. A Munka Törvénykönyve ugyanis a következőket tartalmazza: „A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.” A hálapénz pedig ilyen „díjazásnak” minősül. Magyarul: a Munka Törvénykönyve felhatalmazást adott a kórházaknak arra, hogy dolgozóiknak engedélyezzék a hálapénz elfogadását. És nem elvileg. Gyakorlatilag.

liganet.hu

Ezt szinte minden magyar kórház már tavaly meg is tette. Meg is tehette, hiszen törvény született rá. Az meg senkit nem zavart, hogy van egy másik törvény, amely szerint a hálapénznek már a puszta elfogadása is bűncselekmény.

Elképzelhető-e egy normális országban, hogy a Büntető Törvénykönyv egyik szakaszát a Munka Törvénykönyve hatástalanítja?

Elképzelhető-e egy normális jogrendszerben, hogy a hálapénzt, igazgatója engedélyével elfogadó orvos nem követ el se fegyelmi vétséget, sem bűntettet, míg az a kollégája, akinek igazgatója ezt nem engedélyezte, nem csak fegyelmit kaphat, hanem még le is csukhatják?

Létezik-e valaki, aki ezt jogbiztonságnak nevezné?

Az utólagos hálapénzzel tulajdonképpen jövőbeli privilégiumokat vásárolunk meg. Ezt kár is lenne vitatni. Senki előtt nem lehet kétséges, hogy ez maga a vesztegetés. Vesztegetés akkor is, ha szinte lehetetlen bizonyítani. Mint általában a vesztegetést. És persze vesztegetés annak ellenére is, hogy a mai magyar társadalom szemet húny fölötte, elfogadhatónak, sőt normálisnak tartja. Ettől persze még nem kellene fokozni a jogi káoszt. A hálapénz léte éppen ezért nem jogi, hanem elsősorban társadalmi kérdés.

Janus arcú Btk

„A Gyurcsány-Bajnai-kormány hagyta, hogy szabadon fosztogassák a magyar földet, a közpénzeket, a nemzeti vagyont és az emberek tulajdonát”. Répássy Róbert ezzel a teljesen politikamentes gondolatmenettel kezdte a július 1-jén életbe lépő új Btk. bemutatását. A KIM államtitkára büszkén jelentette: „a Fidesz Európa egyik legszigorúbb Büntető Törvénykönyvét alkotta meg”.

 

hirstart.hu

A Fidesz a törvény szigorításával kérkedik, szerintem azonban az új törvénynek éppen azok a rendelkezései adnának okot a büszkélkedésre, amelyek az eddigiekhez képest több, alternatív büntetési, illetve intézkedési lehetőséget hoztak létre. Újdonság például, hogy egyéb büntetés kiszabása nélkül is el lehet tiltani valakit sportrendezvények látogatásától. Bevezették a szabadságvesztés enyhébb formáját, az elzárást, illetve a jóvátételi munkára kötelezést. Ez utóbbi lényege az, hogy egy kisebb súlyú bűncselekmény elkövetője büntetés helyett egy nagyobb közösség - állami, vagy önkormányzati intézmény, közhasznú civil szervezet, vagy egyház – részére, ellenszolgáltatás nélkül végezzen hasznos tevékenységet.

Nehezen indokolható - különösen a statisztikák tükrében - a büntethetőségi életkor 14-ről 12 évre történt leszállítása. Igaz, ez csak a legsúlyosabb bűncselekmények - emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, rablás, kifosztás - elkövetőire vonatkozik. Az idevágó adatok szerint azonban, miközben a felnőtt elkövetők számának alakulása stagnál, addig a fiataloké csökken. Ez a szám 1992-ben volt a legmagasabb (15 ezer fő), jelenleg évek óta 10-11 ezer körül alakul. Bár a 12 éves „bűnelkövetők” természetesen még nem szerepelhetnek a bűnügyi statisztikákban, de tapasztalatból tudjuk: számuk elenyésző.

A piros vonal jelöli a fiatalkorúakat

 

Ősrégi vita a jogászok között, hogy a büntetések szigorítása-e a hatásos eszköz a bűncselekmények visszaszorítására. Számos jogtudós kimutatta, hogy a bűnözőket nem az ítélkezés szigora tartja vissza, hanem az, ha egyetlen bűncselekmény sem marad felderítetlen. A Fidesz eddigi szigorításainak „eredménye”: miközben 1998 és 2002 között a bűnelkövetések száma évi 420 ezer alá csökkent, és évekig ezen a szinten stabilizálódott, 2010-től ismét növekedésnek indult. 

 Így aztán kriminológiai szempontból szinte mindegy is, hogy a halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartama az új Btk.-ban 20-ról 25 évre emelkedik, vagy, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésnél 20 helyett legkorábban 25 év elteltével lehet az elítéltet feltételes szabadságra bocsátani.

Némi koherencia zavar, vagyis a jogszabály elemei közti egység hiánya látszik az idős, vagy fogyatékkal élő személyek fokozott védelménél. Az új Btk. új minősített esetet hozott létre azokra a cselekményekre, amelyeknél az emberölést, a testi sértést, a rablást, a csalást és a sikkasztást ilyen személyek sérelmére követik el. De akkor miért nem kapnak ugyanilyen védelmet azok az idősek, vagy fogyatékosok, akik emberrablás, zsarolás, önbíráskodás, vagy lopás áldozatai? És mi lehet az oka annak, hogy míg a sértett fokozott kiszolgáltatottsága a rablásnál minősítő körülmény, vagyis magasabb a büntetési tétel, addig a kifosztásnál ugyanez csak alapeset, tehát nem emeli meg a büntetési keretet?

Szigorítás az is, hogy az ittas járművezetés megállapításához a korábbi 0,8 ezrelék helyett már a 0,5 ezrelékes véralkohol szint is elegendő. De statisztikai adatok ennek indokoltságát sem támasztják alá. Az alkoholos befolyásoltság miatt bekövetkezett közúti balesetek száma ugyanis 2006 óta minden évben csökken.

A jogalkalmazónak némi fejtörést okozhat néhány új bűncselekmény. Vajon miben fog különbözni a „gazdasági csalás” a csalástól, vagy az adócsalástól? Önálló bűncselekmény lett a gépjármű kilométer-számlálójának meghamisítása is, de csak akkor, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A „magyar föld védelme” érdekében kriminalizálták a polgári jogilag amúgy is semmis szerződéseket – vagyis a zsebszerződéseket- és nem csak az követ el bűncselekményt, aki a termőföldet jogellenesen szerzi meg, hanem az ebben közreműködő ügyvéd, jogtanácsos, illetve közjegyző is.

Új tényállás a nemzeti jelkép megsértése. Ez azt tartalmazza, hogy – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – már az is 1 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza.

A Btk. legriasztóbb része a jogos védelem újraszabályozása. 

 

kisalfold.hu

Az új törvény szerint, ha valakit éjjel, fegyveresen, vagy felfegyverkezve, illetve csoportosan megtámadnak, vagy ha valakinek a lakásába ugyanilyen módon jogtalanul behatolnak, az ilyen támadást úgy kell tekinteni mintha az illetőt meg akarnák ölni. Holott lehet, hogy három hülye kamasz éjjel az utcán, pusztán balhéból, lökdösni kezd egy csinos lányt. A bíró nem mérlegelhet, nem tisztázhatja, hogy valójában mi történt, vagyis a lány következmények nélkül megölheti a támadóit, mert a törvény erre felhatalmazza. Az effajta „törvényi vélelem” példa nélküli a büntetőjog történetében.

Csak nehogy ezt az unortodoxiát is elirígyelje tőlünk Európa!