El Pais Magyarországról

Az El Pais az egyik legnépszerűbb, de feltétlenül a legnagyobb példányszámban megjelenő spanyol napilap. (A példányszáma azért a legnagyobb, mert a Global-kiadás Dél-Amerikai mutációban is megjelenik.) 

A Franco-diktatúra összeomlásakor indult, 1976-ban. Az alkotmányra különösen érzékenyek, az 1981-es puccs alkalmával például különkiadást jelentettek meg „El Pais con la Constitucion” (a  Pais az alkotmány mellett áll) címmel. Elsőként vezették be az olvasói Ombudsman intézményét. Úttörők voltak spanyol nyelvű internetes kiadásban is (El Pais Digital.)

Silvia Blanco részletes elemzést készített Magyarország jelenlegi helyzetéről. Cikkében részletesen ír a magyarországi antiszemitizmusról, a cigányság helyzetéről, a Magyar Gárdáról.Nem feledkezik meg Bayer Zsolt emlékezetes cigányellenes cikkéről és a futball-huliganizmusról.  Szól a Jobbik képviselőjének a parlamentben elhangzott indítványáról, melyben a zsidók, illetve később az izraeli-magyar kettős állampolgárok, illetve az ilyen képviselők listázását követelte. Említi a sajtódíjjal kitüntetett antiszemita újságírót, valamint a növekvő Horthy kultuszt. Leírja Orbán Viktornak azt az Európai Parlament előtti felszólalását, amelyben az EU-t a Szovjetúnióhoz hasonlította. 

Fotó:Jakub Kaminski (Efe)

Megállapítja, hogy a Fidesz célja a szélsőjobboldali szavazók megnyerése a jövő évi választásokra.

Silvia Blanco ehhez az összefoglaló, elemző cikkhez készített velem is interjút az elmúlt hónapban. A cikknek e részét itt magyarul is közzéteszem.

Az egész cikk spanyolul olvasható ezen a linken

SILVIA BLANCO

Magyarország, az Unió önfejű fia

  

Sűrű állványzat keretezi a Duna partján álló magyar Parlament neogótikus épülettömbjét. A munkálatok már évek óta folynak és még évekig tartanak. Itt, a fővárosban él Sándor Zsuzsa. 65 esztendős. Mindennapjait a törvények betartása és betartatása töltötte ki 2012 júniusáig, vagyis mindaddig, amíg az Orbán-rezsim hatalomra kerülése óta, a sorozatban, és egyben nagyon eredményesen megváltoztatott törvények hatályba nem léptek. Akkor döntött ugyanis a kormány arról, hogy törvényt alkot 270 bíró kényszernyugdíjazásáról. Jó néhányan a megtisztulás lehetőségét látták ebben az intézkedésben. Mindenesetre éppen ez volt az a döntés, amely kiverte a biztosítékot Budapest és Brüsszel kapcsolatában. Az Európai Bíróság – az életkor alapján álló diszkriminációra hivatkozva - arra kötelezte Magyarországot, hogy helyezze vissza korábbi tisztükbe a kirúgottakat, illetve kártalanítsa őket egy évi fizetésüknek megfelelő összeggel. 

magyarhirlap.hu

Sándor Zsuzsa nem kívánt élni a visszahelyezés adta lehetőséggel, mondván: „Az egész eljárás szégyenteljes volt. Ha egyszer minden korábbi értékelés szerint az elvárásoknak megfelelően és hibátlanul dolgoztál, aztán pedig szó nélkül kirúgnak – ez megalázó! Az én generációm tagjai közül sokan már vezetői beosztást értek el. Úgy vélem, első sorban az volt a cél, hogy őket lecseréljék. Ennek a kormánynak az egyik fő jellemzője, hogy mindent maga alá akar gyűrni – ezt teszi most az igazságszolgáltatással is. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az új Bírói Törvény értelmében az összes magyar bíró szakmai és személyzeti ügyeiről egyetlen személy – a FIDESZ-hez nagyon is közeli álló – hivatalvezető asszony dönt” - tette hozzá. Mindössze másfél év alatt a Fidesz már négyszer módosította a sokat vitatott alkotmányt, annak dacára, hogy azt ők maguk írták. A legtöbb vitát a márciusi módosító csomag váltotta ki. Az Orbán-kormány figyelmen kívül hagyta mindazokat a nemzetközi figyelmeztetéseket, amelyeket az Európai Bizottság, a Tanács az Egyesült Államok, az ENSZ, valamint különböző, nem kormányzati és civil szervezetek tettek. Az Alaptörvénybe foglalt számos újítás és változtatás mellett súlyosan kifogásolták az Alkotmánybíróság háttérbe szorítását is. Azt, hogy a törvényesség legfőbb letéteményese a jövőben kizárólag formai szempontokat mérlegelhet, tartalmi kérdésekben alig dönthet, és nem veheti figyelembe saját, a korábbi 20 évben hozott ítéleteit. „Ez teljességgel abszurd” – kommentálja a döntést Sándor Zsuzsa. Az elmúlt három év alatt többszáz törvényt alkottak, közülük legalább ötven, úgynevezett sarkalatos törvény volt. És közülük jó néhányat meg kellett, vagy meg kellene változtatni. Csak az elmúlt héten a kormány – a maga kétharmados többségével – 10 vadonatúj törvényt hozott. „A bírák és az ügyvédek már lépést sem tudnak tartani a törvénygyártás sebességével. Történik valami az országban – és másnapra alkotnak egy törvényt róla. És mindezt bármiféle társadalmi, vagy szakmai egyeztetés nélkül. Ez igencsak messze van attól, amit még demokráciának lehet nevezni” – kesereg a kényszernyugdíjazott bíró, aki éppen könyvet ír egy még folyó perről, és rendszeresen jelennek meg cikkei egy hetilapban, meg a világhálón. 

„Gyáva népnek nincs hazája”

Éppen egy hete mutatta be az MSZP azt a mintegy húsz perces kampányfilmjét, ami egész héten át tartó hatalmas vihart kavart. Vihart egy pohár vízben.
 

A „Magyarország ma” lényegében arról szól, hogy Orbán Viktor kormányzása tönkretette az országot és a kormány propagandája hazugságokra épül.

Lehetne persze vitatkozni a film „művészi értékén”, állításainak valóságán, szemléletén, mondanivalóján kinek-kinek meggyőződése, világnézete, politikai szimpátiája szerint.

Vita helyett azonban valóságos tiltakozási hullám indult meg, de látszólag nem a film tartalma miatt. Számosan felháborodtak azon, hogy kinek, minek a „művét” használták fel a kampányfilm elkészítéséhez. Az RTL Klub közölte, hogy levélben fordult az MSZP-hez egy híradó részletének bevágása miatt, ami szerinte szerzői jogsértés. Tiltakozott a Terrorelhárítási Központ, mondván, nem kértek engedélyt tőlük az általuk készített felvételek felhasználásához. Tiltakozott az egykori futball-sztár, Puskás Ferenc özvegye. 

Puskás Ferenc özvegye - Népszava.hu

Felháborodott Bartók Béla szerzői jogainak magyarországi örököse és „határozottan követelte, hogy azt a kampányfilmet, melyben Bartók Béla szerepel, azonnal vonják vissza a nyilvánosság elől!" 

kereso.nava.hu

A tiltakozók csapatához csatlakozott a Blikk, mert az MSZP engedélyük nélkül használt fel két, lapjuk által készített táblázatot, és hasonló okból háborodott fel Hír TV és az xnews.hu is. A KDNP nemes egyszerűséggel „hazug” és „tolvaj” módszernek és törvénytelen gyakorlatnak aposztrofálta az MSZP eljárását. A Magyar Nemzet szerint a Kossuth család is elítélte, hogy az MSZP Kossuth Lajost díszletként használta fel „alantas ösztönökre építő” kampányfilmjében.

forum.apatnet.hu

Mélyen Tisztelt Tiltakozók! Lenne egy politikai és egy jogi kérdésem önökhöz. A politikai kérdésem mindössze annyi, hogy ugyanilyen hévvel kiabáltak volna-e akkor is, ha történetesen a Fidesz használta volna fel ezeket a filmkockákat, fotókat a saját kampányfilmjében? Nem muszáj válaszolni, köszönöm.

Attól tartok, hogy a jogi kérdésemre önök mindnyájan ugyanolyan jól tudják a választ, mint én. Kezdjük talán a Kossuth, Puskás, Bartók fotókkal. Mi közük van ezeknek a fotóknak a szerzői joghoz? Milyen jogi alapon tiltakoznak az örökösök, a családok, az özvegy? Nem akarnék senkinek sem ötletet adni, de ha valaki tiltakozhatna, az legfeljebb a fényképek készítője lehetne, mert ez esetben csak neki lehetnének szerzői jogai.

Őszintén remélem, hogy minden újságnak, minden médiumnak a közelében található egy-egy jogász. De ha mégsem, én szívesen adok bármelyiküknek ingyenes jogi felvilágosítást. Arról a szerzői jogi törvényről, amely a szabad felhasználás jogáról is rendelkezik. Arról a jogról, amely a nyilvánosságra hozott művek díjtalan felhasználását úgy teszi lehetővé, hogy ehhez még a szerző engedélye sem szükséges. A törvény kimondja: „a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.” És ha ez még mindig kevés lenne önöknek, kedves és jóindulatú tiltakozók, akkor idézem tovább: „a napi eseményekhez kapcsolódó…politikai témákról megjelentetett cikkek, vagy e témákról sugárzott művek…a nyilvánossághoz szabadon közvetíthetők…”

mszp.hu

Mindezek után joggal kérdezhetik, miért választottam címnek egy Széchenyi idézetet. Hol itt a „gyáva nép” ennyi bátor tiltakozó között? A cím nem önökre, hanem azokra utal, akik az első hangos szóra összerezzennek, akik igazuk biztos tudatában is visszavonulnak, kampányfilmjüket jó néhány honlapról levetetik, és megígérik, hogy újravágják. A cikk címe tehát annak az MSZP-nek szól, amelyik még mindig berezel. 

Gyáva népnek ez esetben nem csak hazája nincs, de választási győzelme sem lesz.