2012. szeptember 16., vasárnap

Döbbenetes!

Lépold Józsefné


„Körmendi gyilkosság – döbbenetes fordulat” címmel közölte a BorsOnline dr. Lépold Józsefné írásszakértő állítását: „nem az igazi tettest ítélték el”.Idézem tovább a cikket: „A férfi bűnösségében sokan kételkedtek. Dr. Lépold Józsefné is, aki grafológiai szaktekintélyként készített elemzést Tánczos Gáborról. Az írásszakértő az Újbuda Tv-nek azt mondta: ma már tudják, hogy nem Tánczos volt a tettes, mert megvan az igazi, de az ügyet ötven évre titkosították, ő pedig esküje miatt nem beszélhet.”

Egyszer írtam egy könyvet, a „Bírák könyvét”, Ebben - mások között - Spitz Jánossal, a Tánczos Gábort az alapeljárásban első fokon elítélő bíróval is készítettem interjút. Ezért történetesen meglehetősen jól ismerem a Tánczos ügyet. Most abból az ítéletből idézek:...........

.........De nem tett pontot az ügyre Lépold Józsefné, sem mindazok, akik az ő felelőtlen szavain felbuzdulva „zsidó összeesküvést” „új tiszaeszlári pert” és „hatalmi bűnözést” kívánnak kreálni H. Zsófika megöléséből.

A teljes cikket olvashatod a Hir24-Blog24-JogAsz oldalamon.

2012. szeptember 10., hétfő

Színjáték



Zenés, pávatáncos komédia


Láng András ötlete alapján írta: Sándor Zsuzsa
Abszurdizálta: Láng András

Játszódik az abszurdisztáni igazságügyi miniszter szobájában.





A Nagyember csönget személyi titkárának.

Nagyember: Mondd fiam, ki a törvényelőkészítők rossz szelleme? Aki párthűen törtető, és hozzá még okos és gonosz is.

Titkár: Gondolkodom. Vannak ott ilyenek szép számmal. Az persze sokat segítene, ha
megmondaná, mit kellene tennie.

Nagyember: Egyszerű, de tiszta nóta. Megint a bírákról van szó.

Titkár: De hát már elintéztük őket, nem?

Nagyember: Ezek még mindig pattognak, pedig hideg vízbe dobtuk őket és csak lassan
melegítjük, ahogy a Vezér mondta.

Titkár: Hogy ki ne ugorjanak?

Nagyember: Persze. Vezérünk azt is félreérthetetlenné tette, hogy a rendszer mindenképpen marad.

Titkár: Akkor meg az Alkotmánybíróság minek dumált bele?

Nagyember: Hát ez az! Jutja eszembe, ez a Péter, na hogy is hívják?

Titkár: A Paczolay?

Nagyember: Az, az! Hány éves is?

Titkár: De Főnök, az alkotmánybírákra más szabályokat találtunk ki.

Nagyember: A fenébe is! Most már mindegy, de erre még vissza kell térnünk. Ez is megér majd egy mesét. Akarom mondani, misét.

Titkár: Szóval kompromisszumot kellene ajánlani a bíráknak úgy, hogy közben a fejükre ütünk?

Nagyember: Okos fiú maga! Ehhez kell a zember.

Titkár: Tudom is, hogy ki lenne erre jó. Őt úgyis megszívatta már a bíróság. Tudja, Főnök, a válásánál…..


Függöny


Szerény kopogtatás. Beosztott belép a Nagyember szentélyébe. Alázatosan vár. A Nagyember mintha észre sem venné. Beosztott halkan köhint. 


Nagyember: Elkészült a nagy mű?

Beosztott: Igen.

Nagyember: Ugye nem is volt annyira bonyolult?

Beosztott: Azon igyekeztem, hogy teljesítsem a Vezér óhaját.

Nagyember: Szóval „a rendszer marad”.

Beosztott: Ez volt a cél.

Nagyember: De azért lökünk valamit ennek a Paczolay féle bandának is, ugye?

Beosztott: Természetesen. 65 évre emeltem a nyugdíjkorhatárt.

Nagyember: De így nem tűnnek el ezek a vén komcsi csatalovak!

Beosztott: Viszont a vezér szeme elől eltűnnek. Lesznek is, meg nem is.

Nagyember: Ügyes. 5 évet így is elloptunk tőlük – és ez nem is kevés. De ezek össze-vissza ugrálnak, pereskednek. Még a végén a munkaügyisek megint a nyakunkba sózzák őket!

Beosztott: Erre is találtam megoldást. A kirúgottaknak a nagy része vezető volt. Minimum tanácsvezető bíró, vagy kollégiumvezető, a többségük meg mindenféle bírósági, meg táblabírósági, vagy ilyen-olyan elnök. Belevettem, hogy ez után 62 év felett senki sem lehet vezető.

Nagyember: És Tünde? Meg Darák? Jó, jó, most még fiatalok, de hát egyszer majd megöregszenek ők is. Ja, és Kónya, az meg már nem is annyira ifjonc! Az mégsem járja, hogy a Bírói Hivatal vezetője, a Kúria elnöke, meg a helyettese csak úgy ukkmukfukk leváltható legyen pusztán azért, mert eljár felettük is az idő. Ezt az ötletet még tovább kell cizellálni.

Beosztott: Egyszerű. Kimondjuk, hogy rájuk ez nem vonatkozik. Kónya meg nem annyira fontos, hiszen az ő utódját úgyis a Kúria elnöke nevezi ki.

Nagyember: És mit kezdünk a túlkoros vezetőkkel?

Beosztott: Ez Handó asszony feladata lesz. Ha egy vezető nem hajlandó önként nyugdíjba menni, akkor még három évig engedjük bíróként dolgozni. Handó asszony meg oda helyezi a makacsabbját, ahová akarja. Legalábbis egy évre mindenképpen megteheti a bírói törvény alapján. Mondjuk, a Kúria elnökhelyettesét áthelyezi Bivalybürgözdre beosztott bírónak.

Nagyember: Ez jó. Lefogadom, hogy néhány hónap után könyörögni fog a nyugdíjazásáért.

Beosztott: Már csak egy nyitott kérdést látok. Mi van, ha az Alkotmánybíróság megint beleköp a levesbe?

Nagyember: Ez nem lesz gond. Ezeket a módosításokat beletesszük az Alaptörvénybe, ezzel kifogjuk a szelet az Alkotmánybíróság vitorlájából. Engem inkább az foglalkoztat, vajon Luxemburg és Strasbourg megemészti-e ezt az új törvényt?

Beosztott: Én ezen nem aggódnék. Ha mindenféle diszkrimináció, vagy egyéb hajánál fogva előcibált indok alapján elkaszálnak bennünket, akkor majd újonnan kivetett adókból fizetünk egy kis büntetést.

Nagyember: És ne feledkezzünk meg a Nagy Kaszásról sem. Végső soron ő is nekünk dolgozik. Mondja fiam, maga hány éves is?


Függöny

2012. szeptember 5., szerda

Jog vagy diplomácia?


Foto: http://www.mon.hu/



A „jereváni rádió” jelentette, hogy Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. Az ok: Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Sahib Safarovot, aki ott elnöki kegyelemben részesült és azonnal szabadlábra helyezték. Felbolydult a diplomáciai élet, Obamától kezdve az azeri és az örmény elnökökön át Navracsics Tiborig valamennyi érintett, és közvetlenül nem is érintett állam politikusai megszólaltak. Az előzmények közismertek: Safarov 2004-ben a Zrínyi Katonai Akadémia kollégiumában baltával agyonverte örmény katonatársát, amiért is a Fővárosi Ítélőtábla 2007-ben jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.

A magyar kormány közölte, hogy a kiadatásnál mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint járt el. Melyek ezek a nemzetközi jogi szabályok és milyen előírásokat tartalmaznak?

A cikk folytatása a Hir24-Blog24-JogÁsz blogomon

2012. augusztus 26., vasárnap

Miért várnak még?


Miért várnak még?
Kaposvári kolléganőm megnyerte munkaügyi perét, a bíróság visszahelyezte állásába a 62 éves kora miatt kényszernyugdíjazott bírónőt. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jogi képviselője, bár elismerte, hogy a bírónő szolgálati jogviszonyának megszüntetése valóban jogellenes volt, mégsem vette tudomásul az ítéletet. Kihasználja azt a 15 napot, ami rendelkezésére áll ahhoz, hogy eldöntse, megfellebbezi-e az ítéletet. Miért?

Navracsics Tibor az InfoRádióban úgy nyilatkozott, hogy még gondolkodnak a jogi megoldáson. Úgy fogalmazott, hogy talán felülvizsgálják az eredeti álláspontjukat és kompromisszumos megoldást keresnek. De az is lehet, hogy majd csak formailag teljesítik az Alkotmánybíróság határozatát és sarkalatos törvénybe foglalják ugyanazt, amit eddig is mondtak. Ez utóbbi lehetőség természetesen azt jelenti, hogy marad a 62 éves korhatár, de olyan szintű jogszabályt hoznak, amelyhez az Alkotmánybíróság már nem tud hozzányúlni. Hiszen júliusban Orbán Viktor megmondta: a rendszer marad. Igaz, azt is mondta, hogy egy héten belül megoldják a „nyugdíj-kérdést”. Azóta sem történt semmi. Miért?

A teljes cikk a Hir24-Blogg24-JogÁsz-on olvasható 

2012. augusztus 22., szerda

Amelyik kutya ugat, az harap is?


Ha valaki az interneten rákeres az „Országgyűlési Biztos Hivatalára”, elsőként a következő tájékoztatást találja: „Az Országgyűlési Biztos Hivatala megszűnt, feladatait 2012. január 1-jétől jogutódként az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vette át. Ugyancsak január 1-jei hatállyal megszűnt az Adatvédelmi Biztos Irodája is, amelynek feladatait a Nemzeti Adatvédelmi és Információ szabadság Hatóság vette át.”
Mi is történt 2012. január 1-jén? Hatályba lépett az a törvény, amely megváltoztatta az eleddig jól bevált ombudsmani rendszert. Az addigi három ombudsmanból egy maradt, két kollégáját pedig ombudsmanhelyettessé fokozták le. A Hivatal létszámát 49 fővel csökkentették. Ezzel egyidejűleg felszámolták az adatvédelmi biztos tisztét is, az ő feladatait vette át a Nemzeti Adatvédelmiés Információszabadság Hatóság (NAIH). Már a nevéből is kitűnik, hogy e szervezet jóval szélesebb jogkörökkel rendelkezik, mint a korábbi adatvédelmi biztos.
A teljes cikk a Hir24-Blog24-JogÁsz-on olvasható.

2012. augusztus 14., kedd

A Csatáry ügy jogi bonyodalmai


Csatáry László július 18-a óta van házi őrizetben Budapesten. Háborús bűntettek, illetve a legújabb szlovák beadvány szerint emberiesség elleni bűntett elkövetésével is gyanúsítják.

A háborús bűnösök ellen indított büntető eljárások jogi bonyodalmai nem mai keletűek. Az alapvető jogi kérdést, nevezetesen azt, hogy a háborús bűnösök tettei nem ütköztek az elkövetéskor hatályos törvényekbe, egy német jogtudós oldotta meg, kimondván, hogy ha egy törvény az erkölcsöt alapvetően sérti, akkor azt a törvényt nem lehet alkalmazni. A nürnbergi per óta világszerte ezen az elvi alapon folytatják le a háborús bűnösök elleni eljárásokat.

A háborús bűntettek soha nem évülnek el. Ezekben az ügyekben azonban a nyomozás, a bizonyítékok feltárása általában igen nagy nehézségekbe ütközik.

A teljes cikk megjelent a Vasárnapi Hírek augusztus 5. és 12-ei számában.

2012. augusztus 9., csütörtök

Nem mindig a bíróság a hunyó!

A Fővárosi Törvényszék a mai napon kiadott közleményében „visszautasítja a Sukoró-ügy kapcsán megjelent valótlan nyilatkozatokat és írásokat, melyek azt a látszatot keltik, hogy a Fővárosi Törvényszék jogszabálysértő módon járt el és ezzel sérültek a vádlottak jogai.”
Nem tisztem megvédeni a Fővárosi Törvényszéket, sem a bíróságokat, de mint nem olyan rég még aktív bíró, tudom, hogy sokszor akkor is a bíróságon csattan az – egyébként gyakran jogos – kritika, amikor nem a bíróság a hunyó.

A teljes cikk a Hir24-en olvasható.