2013. január 20., vasárnap

Lezárul egy jogi korszak?



„Az Európai Uniónak sürgősen szerzői jogi reformot kell végrehajtania, hogy lépést tartson a technológiai változásokkal” - jelentette ki Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területekért felelős holland tagja.
Fotó: http://www.neurope.eu
A szerzői jog megsértése ma a leggyakoribb bűncselekmény az interneten Személyes meggyőződésem, hogy az internet használók túlnyomó többsége úgy követ el szerzői jogsértést, hogy fel sem merül benne, hogy bármi törvénytelent tenne. Azok pedig, akik legalább nagyjából tisztában vannak a szerzői jogi védelem szabályaival, úgy érzik, hogy amikor letöltenek egy-egy filmet, videót a saját számítógépükre, lehet, hogy tiltott gyümölcsöt élveznek, ám ennek ellenére nem éreznek semmiféle lelkiismeret furdalást. Valamikor, a régmúlt időkben, amikor még a „forint-kiajánlás” deviza bűntettnek minősült, azt mondta egy neves jogász: „nem lehet bűncselekmény az, amit egy becsületes ember tiszta lelkiismerettel követ el”.
Valahogy ezt érezzük most az internetes letöltéseknél is. Nem véletlenül emlékeztetett Neelie Kroes arra, hogy az uniós jogszabály akkor készült, amikor „Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója 14 éves volt, nem létezett sem közösségi portál, sem a YouTube, ahová ma másodpercenként egy órányi videót töltenek fel a felhasználók.” Ugyanez igaz a magyar szerzői jogi törvényre is, amely – bár többször módosították - mégis csak egy 1999-es jogszabály. 
A képen: Mark Zuckerberg
http://www.foodandwine.hu/wp-content/uploads/2011/11/mz_kid_pics_01.jpg
 
 
Tisztázzuk azért nagyjából, mi is az a szerzői jog. Ez a legújabb, mindössze 500 éves tulajdonforma a szellemi alkotásokat védi. E fogalom alá tartozik - függetlenül attól, hogy a törvény külön megnevezi-e - a szépirodalmi, tudományos, publicisztikai mű, a nyilvánosan tartott beszéd, a számítógépes szoftver, a színdarab, a zenemű, a rádió- és a televíziójáték, a filmalkotás és más audiovizuális mű, a fotóművészeti alkotás, a térkép – és itt most félbeszakítjuk a távolról sem teljes felsorolást. E művekkel kapcsolatosan a szerzőt egyrészt személyhez fűződő-, másrészt vagyoni jogok illetik meg. Magyarul, a szerző nevét fel kell tüntetni, emellett anyagi juttatás is megilleti, ha művét terjesztik, sokszorozzák, sugározzák, átdolgozzák – és ez utóbbi felsorolás sem teljes.
A szerzői jogok megsértését mind a polgári-, mind a büntetőjog meglehetősen súlyos szankciókkal sújtja. Amellett, hogy a szerző a polgári bíróságon – egyebek között – kártérítést követelhet, a Btk. – az okozott vagyoni hátrány mértékétől függően – 2 és 8 év közötti szabadságvesztés kiszabását helyezi kilátásba.
Ábra: http://www.szellemitulajdon.hu

Egész Európában vita folyik a szerzői jog és a mai technológiai, informatikai lehetőségek összhangjának megteremtéséről. E vitában a legszélsőségesebb nézetek is hangot kapnak. Joost Smiers holland politológus például azt javasolja, hogy „a szerzői jogot teljes mértékben el kell tüntetni, ezáltal ugyanis a kultúra sokkal változatosabbá válna és a társadalom is nyerne”. Ezzel szemben Gerald Grünberger, az Osztrák Újságok Szövetsége ügyvezetőjének álláspontja szerint a Google-t és más keresőszolgáltatások üzemeltetőit is kötelezni lehetne a jogdíjak fizetésére. Mások viszont ezt a megoldást a véleményszabadság korlátozásának fogják fel. Abban ugyanakkor számosan egyetértenek, hogy a jogszabályok mit sem érnek, ha nem lehet betartatni őket.
Ki ne tudná, hogy hány fájl-cserélő és torrent (letöltő) program működik a világhálón. És ki ne tudná, hogy hány millió felhasználó cserélget zeneszámokat, és tölt le filmeket. És vajon tudja-e bármelyikük, hogy egy irodalmi műnek 70, egy zeneműnek 50 év a szerzői jogi védelem alatt álló időszaka – mindez a szerző halála napjától kezdődően?

Kedves törvényalkotók, lassan ideje lenne elgondolkodni a megoldáson.
(Pázmány Péter: Propositio, a szerző arcképével)


A cikk megjelent a 2013. január 20-ai Vasárnapi Hírekben