„Az Európai Uniónak sürgősen szerzői
jogi reformot kell végrehajtania, hogy lépést tartson a technológiai
változásokkal” - jelentette ki Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális
területekért felelős holland tagja.
 |
| Fotó: http://www.neurope.eu |
A szerzői jog megsértése ma a
leggyakoribb bűncselekmény az interneten Személyes meggyőződésem, hogy az
internet használók túlnyomó többsége úgy követ el szerzői jogsértést, hogy fel
sem merül benne, hogy bármi törvénytelent tenne. Azok pedig, akik legalább
nagyjából tisztában vannak a szerzői jogi védelem szabályaival, úgy érzik, hogy
amikor letöltenek egy-egy filmet, videót a saját számítógépükre, lehet, hogy
tiltott gyümölcsöt élveznek, ám ennek ellenére nem éreznek semmiféle
lelkiismeret furdalást. Valamikor, a régmúlt időkben, amikor még a
„forint-kiajánlás” deviza bűntettnek minősült, azt mondta egy neves jogász:
„nem lehet bűncselekmény az, amit egy becsületes ember tiszta lelkiismerettel
követ el”.
Valahogy ezt érezzük most az
internetes letöltéseknél is. Nem véletlenül emlékeztetett Neelie Kroes arra,
hogy az uniós jogszabály akkor készült, amikor „Mark Zuckerberg, a Facebook
alapítója 14 éves volt, nem létezett sem közösségi portál, sem a YouTube, ahová
ma másodpercenként egy órányi videót töltenek fel a felhasználók.” Ugyanez igaz
a magyar szerzői jogi törvényre is, amely – bár többször módosították - mégis
csak egy 1999-es jogszabály.
 |
| A képen: Mark Zuckerberg http://www.foodandwine.hu/wp-content/uploads/2011/11/mz_kid_pics_01.jpg |
Tisztázzuk azért nagyjából, mi is
az a szerzői jog. Ez a legújabb, mindössze 500 éves tulajdonforma a szellemi
alkotásokat védi. E fogalom alá tartozik - függetlenül attól, hogy a törvény külön
megnevezi-e - a szépirodalmi, tudományos, publicisztikai mű, a nyilvánosan
tartott beszéd, a számítógépes szoftver, a színdarab, a zenemű, a rádió- és a
televíziójáték, a filmalkotás és más audiovizuális mű, a fotóművészeti alkotás,
a térkép – és itt most félbeszakítjuk a távolról sem teljes felsorolást. E
művekkel kapcsolatosan a szerzőt egyrészt személyhez fűződő-, másrészt vagyoni
jogok illetik meg. Magyarul, a szerző nevét fel kell tüntetni, emellett anyagi
juttatás is megilleti, ha művét terjesztik, sokszorozzák, sugározzák,
átdolgozzák – és ez utóbbi felsorolás sem teljes.
A szerzői jogok megsértését mind
a polgári-, mind a büntetőjog meglehetősen súlyos szankciókkal sújtja.
Amellett, hogy a szerző a polgári bíróságon – egyebek között – kártérítést
követelhet, a Btk. – az okozott vagyoni hátrány mértékétől függően – 2 és 8 év
közötti szabadságvesztés kiszabását helyezi kilátásba.
 |
| Ábra: http://www.szellemitulajdon.hu |
Egész Európában vita folyik a
szerzői jog és a mai technológiai, informatikai lehetőségek összhangjának
megteremtéséről. E vitában a legszélsőségesebb nézetek is hangot kapnak. Joost
Smiers holland politológus például azt javasolja, hogy „a szerzői jogot teljes
mértékben el kell tüntetni, ezáltal ugyanis a kultúra sokkal változatosabbá
válna és a társadalom is nyerne”. Ezzel szemben Gerald Grünberger, az Osztrák Újságok
Szövetsége ügyvezetőjének álláspontja szerint a Google-t és más
keresőszolgáltatások üzemeltetőit is kötelezni lehetne a jogdíjak fizetésére.
Mások viszont ezt a megoldást a véleményszabadság korlátozásának fogják fel.
Abban ugyanakkor számosan egyetértenek, hogy a jogszabályok mit sem érnek, ha nem
lehet betartatni őket.
Ki ne tudná, hogy hány
fájl-cserélő és torrent (letöltő) program működik a világhálón. És ki ne tudná,
hogy hány millió felhasználó cserélget zeneszámokat, és tölt le filmeket. És
vajon tudja-e bármelyikük, hogy egy irodalmi műnek 70, egy zeneműnek 50 év a
szerzői jogi védelem alatt álló időszaka – mindez a szerző halála napjától kezdődően?
Kedves törvényalkotók, lassan
ideje lenne elgondolkodni a megoldáson.
 |
| (Pázmány Péter: Propositio, a szerző arcképével)
A cikk megjelent a 2013. január 20-ai Vasárnapi Hírekben
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése