A józan ész kudarca

A héten ítélet született a rasszista bűncselekményekkel vádolt sajóbábonyi cigányok ügyében.  Az eset még 2009-ben történt, a vádlottak botokkal, baltákkal, karókkal felfegyverkezve megrongáltak egy autót, amelyben a Magyar Gárda szimpatizánsai ültek. Közben azt kiabálták, hogy „meghaltok büdös magyarok!”. A kocsiban ülők 8 napon belül gyógyuló, könnyű sérüléseket szenvedtek. A bíróság a kilenc vádlott mindegyikét végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte közösség tagja elleni erőszak miatt.

Az ilyen típusú döntés nem példa nélküli. Csak az utóbbi két évben ez már a harmadik nagy ügy, amelyben cigányokat ítélnek el rasszista bűncselekmény miatt. Ezenközben a cigányok sérelmére elkövetett támadásokat szinte soha nem minősítik gyűlölet-bűncselekményként. Az embernek az a benyomása, mintha Magyarországon nem a cigányok, a zsidók, vagy a homoszexuálisok elleni gyűlölet okozna igazi problémát, hanem ezen kisebbségek rasszizmusa fenyegetné a társadalmi békét.

 

Grafika: TBG

Már a törvény megfogalmazásában is megbicsaklott a józan ész. A Btk. szerint közösség tagja elleni erőszak, ha valaki „mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása… miatt bántalmaz…” Ez a törvényi definíció egy módosítás révén „gumi jogszabállyá” vált. A lakosság egyes csoportjához tartozás akár azt is jelentheti, hogy a törvény különös védelmet biztosít, mondjuk mindazoknak, akik az ötödik kerületben laknak. Ez olyan tág teret enged a jogalkalmazói értelmezésnek, ami óhatatlanul a sajóbábonyi esethez hasonló döntéseket eredményezhet. No persze egy ilyen döntéshez az is kell, hogy a bíróság is elveszítse józan ítélőképességét.

 

nepszava.hu

A sajóbábonyi, valamint korábban egy hasonló miskolci esetben a bíróság nyilvánvalóan tévedett. A cigányok cselekedeteit mindkét esetben a félelem, és nem az előítélet motiválta. A támadás mind a két helyszínen olyan személyek ellen irányult, akik közismerten szélsőséges, cigányellenes csoportokhoz tartoztak és megjelenésük célja az erőfitogtatás, a félelemkeltés volt. Sajóbábonyban a szétvert autóban a Magyar Gárda szimpatizánsai ültek, Miskolcon a szintén rasszista nézeteiről ismert Betyársereg tagjai fenyegetőztek.  Ugye nem gondolhatja senki sem komolyan, hogy e valóban rasszista csoportok testesítik meg a „magyarságot”, hogy az ő sérelmükre elkövetett cselekményeket a magyarság elleni gyűlölet motiválta.

Az úgynevezett gyűlölet-bűncselekmények megfogalmazásának az a célja, hogy védje a hátrányos helyzetű, diszkriminációnak kitett csoportokat a rasszizmusban, az idegengyűlöletben, az antiszemitizmusban, a homofóbiában gyökerező támadásokkal szemben.

Nem lehet nem észrevenni, hogy miközben súlyos ítéletek születnek a cigányok által elkövetett és – tévesen - rasszistának értékelt cselekmények miatt, aközben alig születnek hasonló döntések olyankor, amikor az ilyen bűncselekményeknek éppen ők a sértettjei. Ez utóbbiakat többnyire testi sértésként, garázdaságként minősítik, mondván, a gyűlöletből fakadó motívum nem bizonyítható.

E szemlélettel szemben „üdítő” kivételnek tűnik az a napokban, gyorsított eljárásban hozott ítélet, amelyben három fiatalt sújtottak szabadságvesztéssel azért, mert hangosan mocskolták a Zsidó Világkongresszusról szállodájukba hazatérő vendégeket. A társaságukban lévő 10-20 fős csoportot civil ruhás nyomozók akadályozták meg abban, hogy fizikailag is bántalmazzák a kongresszus résztvevőit. 

 

hajdupress.hu

Óhatatlanul felmerül bennem: hogyan úszta meg a verekedni készülő10-20 fős csoport, hogy ellenük is vádat emeljenek? Hiszen a törvény a közösség elleni erőszakra irányuló előkészületet is bünteti. És vajon akkor is ilyen gyors és hatékony lett volna az eljárás, ha mindez nem a Zsidó Világkongresszus idején történik?