Elfogult-e a messziről jött ember?

Előre kell bocsássam: nem szeretem Fiala Jánost. Ez persze teljesen szubjektív, van, aki szereti, van, aki nem. Végül is ez magánügy. Akkor válik „közüggyé”, amikor az ember Fialáról ír. Én pedig most ezt teszem. Mégpedig azért, mert – bár, mint említettem, nem kedvelem őt – én elfogultság nélkül szeretném bemutatni, mi a technikája egy igazán elfogult, egyoldalú interjú készítésének. Hogyan tudja egy profi műsorvezető – mert azt senki sem vitathatja, hogy Fiala profi – kérdéseivel, no meg a fel nem tett kérdéseivel saját szándékai szerint befolyásolni interjúalanyát és rajta keresztül a nézőit.

Május 9-én, az ATV „Messziről jött ember” című, Fiala által vezetett műsorának Tili Károly, Kolontár polgármestere volt a vendége. Gondolom, Kolontárt ma már senkinek sem kell bemutatni. Ez az egyik olyan község, melyet 2010. október 4-én a MAL Zrt. tárolójából kiömlő vörösiszap elárasztott. Kilenc ember meghalt és számosan megsérültek a vörösiszap- katasztrófa következtében. Az áldozatok számára még visszatérünk, megjegyzéseimet azonban egyelőre az interjú menetéhez szeretném igazítani.

kereso-nava.hu

Mielőtt még elmerülnénk a részletekben, elöljáróban egy dolgot fontosnak tartok leszögezni. Tili Károly tanúként szerepel a vörösiszap katasztrófa kapcsán indult büntető eljárásban. Kétlem, hogy a jól felkészült riporter ezt ne tudta volna. Mégis úgy gondolta, hogy három héttel a tanú büntetőbírósági meghallgatása előtt a szinte szükségszerűen elfogult tanú véleményét a nyilvánosság tudomására hozza. Félreértés ne essék, egy áldozattá vált falu polgármesterétől nem veszem rossznéven, hogy nem tud kívülállóként, objektíven nyilatkozni. A műsor készítőjétől azonban elvárnám az objektivitást.

Fiala kritika nélkül tudomásul vette Tili Károlynak azt az állítását, hogy a X. számú vörösiszap-tározó a katasztrófa idején már megtelt, a MAL Zrt. ennek ellenére tovább akarta még tölteni. És nem csak tudomásul vette, de maga is megerősítette azt a közlést, hogy a cég nem épített újabb tározót. Lehet, hogy abban a 45 oldalnyi iratban, amelyre Fiala hivatkozott, erről nem olvasott, de ha valóban a helyszínen járt, mint mondta, láthatta volna az úgynevezett X/A tározót, amely már 2010-ben is állt. Arról nem is beszélve, hogy Kolontár polgármesterének bizonyosan tudnia kellett az új tározó létezéséről. Ehhez képest azt fejtegette, hogy a cég bizonyosan nem kapott volna engedélyt új tározó építéséhez. Az már szinte szót sem érdemel, hogy a bírósági eljárás eddigi adataiból bizonyítottnak látszik: a X. tározó még nem telt meg a katasztrófa idején.

fn.hir24.hu

Szó került a műsorban arról, hogy a környezetvédelmi hatóság 2010. szeptember 20-án kint járt a helyszínen és igazolta, hogy a tározó teljesen rendben van. Fiala egy fel nem tett kérdéssel jóindulatúan elsiklott afelett, hogy ha a hatóság két héttel a katasztrófa előtt mindent rendben lévőnek talált, vajon bárki tudhatta-e, sejthette-e, hogy október 4-én a tározó tönkremegy.

Időzített pokolgép volt a X. tározó, mondta annak idején Tili Károly. Azt állította, hogy senki nem tudta, hogy mennyi anyag van a tározóban, és azt sem, hogy mikor fog kiszakadni. A mondat első felének igazságát kétségbe vonom. Kolontárról jól kellett látni, hogy a gát falát időközben megmagasították, valamint azt is, mint már említettem, hogy újabb kazettát is építettek.

hatalyonkivul.hu

A beszélgetésnek ezen a pontján dr. Bánáti János, a büntetőügy elsőrendű vádlottjának védője betelefonált a műsorba. Tisztázni akarta, hogy lényeges különbség van a MAL Zrt. esetleges polgári jogi felelőssége, illetve a vádlottak személyi felelőssége között. Az nem lepett meg, hogy Fiala háromszor is félbeszakította az ügyvéd mondanivalóját, továbbá az sem, hogy meg sem próbálta tisztázni, vajon mi ez a lényeges különbség. És itt most – félbeszakítva az eddigi időrendi sorrendet – a műsor végére kell ugranunk. Bánátit – akinek Fiala megígérte, hogy még szót kap az interjú után – többet nem hallhattuk. Kétlem, hogy azért nem, mert az elhangzottakhoz ne lett volna még észrevétele. Persze, akár ez is lehetséges, de ezt már a műsor nézői soha nem tudják meg.

Térjünk most vissza az áldozatok számára. Fiala következetesen tíz olyan embert említ, akik a katasztrófa következtében vesztették életüket. Ehhez képest a büntető ügy vádiratában kilenc áldozat szerepel. A tízedik ember halálát még az ügyészség sem hozta összefüggésbe az iszapömléssel.

A műsorvezető egyetértően hümmög, miközben a polgármester elmondja, hogy a MAL Zrt. vezérigazgatója nem ment el az október 4-én tartott lakossági gyűlésre, hanem „valakit” küldött maga helyett. Ez a „valaki” a gyár műszaki igazgatója volt. Valaki, de nem akárki. A riporter lazán elsiklik afelett is, hogy a műszaki igazgató egy rendőrautóval érkezik a gyűlésre. Állítólag azt mondta, hogy a vezérigazgatónak „fontosabb dolga” van. Ez – ha így hangzott el – az akkori körülmények között valóban elég visszás kijelentés. Kivéve, ha tudjuk, márpedig tudjuk, hogy Bakonyi Zoltán vezérigazgató aznap egyetlen lépést sem tehetett rendőri kíséret nélkül. Mindemellett azon a napon a legfontosabb feladat a gyár leállítása volt. Még akkor is, ha ez a szenvedőknek bizarrul hangzott.

nepszava.hu

Fiala azt is megmutatta, miként kell egy témát úgy félbehagyni, hogy annak csak pozitív kicsengése maradjon a levegőben. Megkérdezte a polgármestert, mennyi pénz gyűlt össze a segélyalapba. Meg is kapta a választ: két milliárd forint. Szép summa. Azt vajon miért nem kérdezte meg: ebből mennyit osztottak szét a károsultak között? Ne hallotta volna azokat a szóbeszédeket, amelyek szerint ennek az összegnek egy jelentős részét a mai napig nem juttatták el az érintettekhez? Ha a pletyka igaz, akkor azért, ha nem igaz, akkor azért kellett volna ezt tisztáznia.

index.hu

A messziről jött műsorvezető Orbán Viktort idézve arra a következtetésre jut - és e következtetését riportalanyával meg is erősítteti - hogy valakinek észlelnie kellett volna azt, hogy a talaj „kimosódott” a gátfal alól. A gátszakadás konkrét okáról a szakértők még ma is vitatkoznak, de úgy tűnik, mintha abban nagyjából egyetértenének, hogy a katasztrófa bekövetkeztének semmiféle előzetes jele nem volt.

Mi több, van olyan szakértő is, aki robbantásra gyanakszik. A bíróság eddig még meg sem hallgatta a szakértőket. Akkor Fiala, aki tudtommal nem fizikus, nem geológus, nem vegyész, vajon miből tudja egyrészt azt, hogy „kimosódott” a talaj, de főként azt, hogy ezt – ha így is volt – bárkinek észlelnie kellett volna? Csak nem magától Orbán Viktortól?

Fiala szembesíti Tili Károlyt Bakonyi Zoltánnak azzal a korábbi nyilatkozatával, amely szerint a MAL Zrt. minden előírást betartott, talajtörés történt, amit nem lehetett előre kiszámítani. Majd ezek után tudomásul veszi a polgármesternek azt az azóta már a büntetőeljárásban is cáfolt állítását, amely szerint a tározóban lényegesen több folyadék volt, mint amennyire engedélyük volt. Tény ugyanis, hogy semmiféle szabvány, előírás, szabály nem volt arra nézve, mennyi folyadék és mennyi iszap lehet a tározóban, mindössze az összmennyiség volt meghatározva. Ezt pedig – mint már szó volt erről – a cég nem lépte túl.

origo.hu

Fiala felemlíti Bakonyi Zoltánnak azt az első, valóban szerencsétlen nyilatkozatát, amikor azt mondta, hogy a vörösiszap nem veszélyes anyag, mire Pintér Sándor egy ugyancsak megengedhetetlen mondattal válaszolt: akkor Bakonyi fürödjön meg benne. Azt azonban már meg sem próbálta tisztázni, vajon ez a rossz mondat miért hagyhatta el a vezérigazgató száját. Már pedig erre Bakonyi – aki nem túl járatos a kommunikáció terén – azóta számos alkalommal szolgált magyarázattal. Az akkori törvények alapján ugyanis nem sorolták a veszélyes anyagok közé a vörösiszapot. A fizikus végzettségű Bakonyi, aki a gyár működését szabályozó törvényeket jól ismerte, erre alapozta ezt a sajnálatos kijelentést. Persze, ma már tudjuk, nem kellett volna. De a szerencsétlen kijelentés indokát feltárni egy csaknem negyven perces interjúban viszont illett volna.

Mi volt a média jelenlétének üzenete, kérdezi Fiala. A polgármester válasza szerint az, hogy ha nem ellenőrzik a vörösiszap tározókat, ilyen katasztrófa bárhol bekövetkezhet. Fialának nem tűnt fel, vagy talán már nem emlékezett arra, ami percekkel korábban elhangzott: a környezetvédelmi hatóság 2010. szeptember 20-án a helyszínen járt, és igazolta, hogy a tározó tökéletesen rendben van. Vagyis az ellenőrzés megtörtént.

A beszélgetők újabb ellentmondásba keveredtek. Korábban arról beszéltek, hogy a MAL Zrt. egyáltalán nem kért bocsánatot a katasztrófával érintett lakosoktól, majd az interjú vége felé Fiala azt mondja: a MAL bocsánatot kért az emberektől, de csak egy hét elteltével. Rögtön riportalanya szájába is adja, hogyan kell erről vélekedni: „Ez ugye kicsit megkésett?” Mi mást felelne erre a polgármester: „Így van.” Vagyis ha nem kért bocsánatot (ami nem igaz), az is baj, ha mégis bocsánatot kért, az se jó, hiszen elkésett vele. Nem tudom, vajon Fiala hajlandó volt-e belegondolni abba a pánikhangulatba, ami nem csak a szenvedő feleket, de a gyár vezetőit is elfogta. Olyasmi történt, amire soha életükben nem gondolhattak, hiszen ezek a tározók – elvileg – az „örökkévalóságnak” készültek.

Fiala úgy gondolja, rossz kérdést tesz fel, amikor azt firtatja: éreztek-e megkönnyebbülést a település lakói, amikor Bakonyi Zoltánt őrizetbe vették, illetve csalódást, amikor szabadon engedték. Egyetértek vele, a kérdés valóban rossz. Rossz, mert tendenciózus. De mégis feltette, és elégedetten nyugtázta azt a választ, amit már a kérdése is sugallt. Ezek után, amikor a büntetőperben majd tanúként hallgatják meg Tili Károlyt, vajon miként válaszolhatja a bíró kérdésére, hogy elfogulatlan az ügyben?

Tili Károly elmondja, hogy a MAL Zrt.-re kiszabott 135 milliárdos környezetvédelmi bírság akkora összeg, melyet a cég soha nem fog tudni kifizetni. Fialának eszébe sem jut, hogy firtassa, vajon a hatóságok miért szabhattak ki ilyen irreális összegű bírságot. Nem jutott eszébe megkérdezni azt sem, vajon az ellenőrzésre kötelezett hatóságokat nem terheli-e némi mulasztás a katasztrófa bekövetkezésében.

hirextra.hu

A MAL Zrt. anyagi helyzetéről 2013 májusában Fiala úgy érdeklődött, mintha nem lenne tisztában azzal, hogy a cég már állami tulajdonba került. (Néhány perccel később persze kiderül, hogy nagyon is jól tudta, még az államosítás napját is.) Így azt is tudnia kellett, hogy ma már semmiféle jelentősége nincs annak, hogy a volt tulajdonosok „az ország leggazdagabb emberei közé tartoznak”. Jelzem, nem tartoznak. Az persze lehet, hogy azért nem olvashattunk róluk a „100 leggazdagabb magyar” között, mert esetleg csak a százegyedikek a listán. De, ha a hangulatkeltés a cél, az irigységre apellálás mindig bejön.

Szóba került még a MAL Zrt. kártérítési felelőssége. Ezt a polgári bíróság 2012-ben hozott ítéletében mondta ki először. No, itt kellett volna a megígért szót megadni Bánáti Jánosnak, hiszen már az elején sem sikerült kifejtenie, mi a lényeges különbség egy cég polgári jogi- és egy vádlott büntetőjogi felelőssége között.

tech.hu

diakoldal.hu

És végül egy újabb, egyáltalán nem hangulatkeltő kérdés Fialától: „Bár ez nem népmese, de a MAL Zrt. volt a gonosz, az állam meg a tündér?” Ezt azért már a polgármester is túlzásnak tartja és próbál a realitások talaján maradni. De még ő sem tud ellenállni a következő olyan kérdésnek, amelyet a műsorvezető maga meg is válaszol: „Az emberek mennyire tudták túltenni magukat a tragédián, én, ahogy helyben tapasztaltam, úgy érzékeltem, mérsékelten”.

Jól tudom, a műsor címe „A messziről jött ember”. Elfogadom, a messziről jött ember nem buta, csak tájékozatlan. De bármilyen messziről jött, bármilyen „tájékozatlan”, azért legalább megpróbálhatna objektív lenni.

Az "őzike"

 A cikket olvashatod itt

És megint West Balkán

langart.hu

Nem nyugszik a szakma a West Balkán ügyben. A szakma ez esetben nem csupán a médiát, hanem a szórakoztatóipar ismertebb figuráit is jelenti. Nem értik – és joggal nem értik -, vajon miért a helyiséget bérbeadó Szalontai Győző kapta másodfokon a legsúlyosabb büntetést. És az, aki a rendezvényt ténylegesen szervezte, miért kapott jóval kevesebbet? Miért nem esik szó az ítéletben a kábítószerről? És a pánikkeltésről? Erről szól az RTLKlub Fókusz című műsora, melyben én is megszólaltam.

 

Végrendelet

Alulírott dr. S. Zs. ezúton közlöm végakaratomat. Teszem ezt szellemi képességem teljes birtokában és humorérzékem tökéletes hiányában. A végrendeletemet saját kezűleg írom, bár nem tollal, papíron, hanem egy kölcsönkért számítógépen. Ha netán utólag valaki felvetné, hogy ez így nem hiteles, ne is törődjetek vele, jó lesz ez így is.

blikk.hu

Drága gyerekeim! Sajnálatos módon, az égadta világon semmit nem tudok rátok hagyni. Nincsen házam, telkem, a lakásomon több a jelzálogjog, mint benne a bútor. Volt néhány ékszerem, órám, de azokat rég eladtam, hogy kihúzzam idáig. Van egy öreg kutyám, neki még hasznát vehetitek, ha megfogadjátok a tanácsaimat. Mert az igazán értékes dolog, amit örökül hagyok nektek, az csupán néhány jogi tanács. De higgyétek el, az se semmi. Rengeteget spórolhattok vele.

Ezt a végrendeletet akkor kezdtem lekopogni, amikor a mi áldott és örökemlékezetű Fideszünk kitalálta a szociális temetést. Esküszöm nektek, ennél jobb, szeretetreméltóbb és humánusabb ötletük még nem volt. És állítom, nem is lesz, bármeddig is uralkodjanak.

 Jól figyeljetek, most minden szavamra! Teljesen ingyen eltemethettek, csak egy icipicit kell koncentrálnotok a részletekre.

napigeek.hu

Először is meg kell, hogy egyezzetek abban, hogy koporsóban akartok eltemetni, vagy elhamvasztotok.

Ez nagyon fontos, mert ha ezen civakodni kezdtek, ugrik a szociális temetés. Én azt javaslom, vegyetek elő papírt, ceruzát, baloldalra írjátok fel, hogy koporsó, a jobbra meg azt, hogy hamvasztás. Azután mindegyik cím alá húzzatok egy függőleges vonalat, annak baloldalára soroljátok fel az előnyöket, a jobbra meg a hátrányokat. Bár a jelenlegi vagyoni helyzetem nem ezt bizonyítja, ez a módszer nekem nagyon sokszor segített abban, hogy racionális döntést hozzak. Szerintem nektek is be fog válni.

emlektargy.hu

Hát akkor nézzük. Kezdjük, mondjuk a koporsós dologgal. Az, hogy nektek kell kiásni a sírhelyet, nem olyan borzasztó hátrány. Mint említettem (vagy még nem mondtam volna?), a jogi tanácsaimon felül rátok hagyom a kutyámat. Kicsit lustácska ugyan, de ásni, kaparni nagyon szeret. Simán kiássa a sírhelyemet, ezzel nem lesz gondotok. Arra viszont ügyeljetek, hogy ne adjatok neki csontot érte. Nyilatkoznotok kell ugyanis, hogy ti nem ajánlotok fel, ő meg nem fogadhat el ezért semmiféle ellenszolgáltatást.

kutyafuttaban.hu

Nem kétséges, hogy a hátrányokhoz írnám a halott mosdatását, öltöztetését, amit ez esetben szintén nektek kell elvégezni. A mosdatással ne nagyon foglalkozzatok, nekem tök mindegy, hogy tisztán, vagy kicsit piszkosan indulok utolsó utamra. Az öltöztetésre azonban kényes vagyok. Szeretném, ha a világoskék blúzomat és a sötétkék selyemnadrágomat adnátok rám. Nem tudom, eddig észrevettétek-e, de a kék a színem. Az nagyon megy a szememhez. Igaz, a szemem csukva lesz, de az most mindegy.

Kicsit strapás lesz, hogy a koporsót is nektek kell a kutya által már kiásott sírba leereszteni, viszont kötélről nem kell gondoskodnotok, mert azt is kaptok ingyen. A visszahantoláshoz pedig, ha ügyesek vagytok, öreg kutyámnak megint hasznát vehetitek. Adjatok neki jó sok vizet, mert akkor jó sokat pisil és utána a hátsó lábaival elkaparja a nyomokat. Csak arra figyeljetek, hogy eközben a sírnak háttal álljon.

kutya.hu

Sajnos a koporsómat csak gyalogosan szállíthatjátok a temetőn belül. Hogy miért, azt ne tőlem kérdezzétek. A lényeg az, hogy szociális temetéshez a temetőn belül nem használhattok gépjárművet. Hát ez tényleg nem jó hír, bár igyekszem addig is fogyókúrázni, hogy könnyebb legyek. Jelzem a papírotokon a hamvasztásos rovatba előnyként beírhatjátok, hogy egy urnával sétálni a hónotok alatt, az mégis csak sokkal könnyebb.

Az urnát persze csak egyikőtök vihetné haza, de ő is csak akkor, ha nyilatkozik arról: a többi hozzátartozóm számára is biztosítja a „kegyeleti jog gyakorlását”. Ha meg szét akarnátok szórni a hamvaimat, annak is egy nyilatkozat az ára: megegyeztetek minden közeli hozzátartozómmal a szétszórás helyéről, idejéről és módjáról. Szóval, ha rám hallgattok, nem visztek sehová, csak a nyűg van vele.

Arról a szabályról se feledkezzetek meg, hogy csak azokat a kellékeket használhatjátok a temetésemhez, amelyeket az államtól, vagy az önkormányzattól ingyen kaptatok. Csak azt a koporsót, csak azt az urnát és csak azt a sírjelet. Eszetekbe ne jusson, valami fotót, vagy táblát odatenni, mert ugrik az ingyen temetés. Ja, és virágot se hozzatok, mert a törvénynek nincs még végrehajtási rendelete, így most nem tudom megmondani, hogy egy csokorral megszegitek-e a szabályokat, vagy sem. Jobb óvatosnak lenni, mintsem utólag vitatkozni. Még azt is el tudom képzelni, hogy amiatt is ugrik a szociális temetés. Még észreveszik, hogy virágra telik nektek.

dorika.hu

Kérlek, nagyon figyelmesen hallgassátok meg a temetéssel összefüggő munkavédelmi, közegészségügyi és járványügyi szabályokat. Erről még a temetésem megkezdése előtt a temető vezetője kioktat benneteket. Ha valamit elszúrtok menet közben, megint csak annyi a szociális temetésnek. Tudjatok róla: egy hozzáértő szakember ellenőrizni fog titeket. Ti meg azért ebben a műfajban mégis csak kezdők vagytok. És ha Isten őrizz, netán megvágnátok magatokat az ásóval, esetleg ásás közben rátok omlana a sírgödör, senkitől sem kérhettek kártérítést.

Nem lenne viszont reménytelen a helyzetetek, ha igényeltétek a szociális temetést, de később mégis visszahőkölnétek. Egyszerűen visszamentek az önkormányzathoz és közköltségen történő temetést kértek. Ennek az eddigiekkel szemben egyetlen hátránya mindössze annyi, hogy a temetés költségeit az önkormányzat „hagyatéki teherként” érvényesítheti. Ez azt jelenti, édes gyerekeim, hogy a nem létező örökségetekből levonhatják az eltemettetésem valamennyi költségét. Remélem, érzitek, hogy ezzel nem vállaltok túl nagy kockázatot. Igaz, azt azért nem szeretném, hogy szegény kutyám, mint egyetlen örökségetek, egy önkormányzati irodában tengetné utolsó éveit.

Kérlek, ne sirassatok, amikor minderre sor kerül. Anélkül is annyi, de annyi dolgotok lesz, hogy sírásra sem időtök, sem energiátok nem marad. És ne feledkezzetek meg róla: mindezt a Fidesznek köszönhetitek, amelynek ennél jobb, szeretetreméltóbb és humánusabb ötletük még soha sem volt.

                                                                 

                                                                              Anyátok!

hir24.hu-langart.hu

Jogi káosz póráz ügyben

Eddig is káosz volt abban a kérdésben, hogy hol, mikor, miért, de főként miért nem szabad a közterületen kutyáinkat póráz nélkül vinni. A korábbi káoszt az okozta, hogy minden kerületi (városi) önkormányzat másként szabályozta ezt a témát. Ugyanígy kerületenként eltérő szabályok voltak a szájkosár használatát illetően, meg még abban is, hogy melyik kutyát, kutya-fajtát minősítette egy-egy önkormányzat veszélyes ebnek. Így, azután szegény gazdáknak fogalmuk sem volt arról, hogy mikor, hol, miért büntethetik meg őket a közterület-felügyelők.

kutyahirek.hu

 Az Alkotmánybíróság igyekezett rendet teremteni akkor, amikor kimondta – elsősorban a hajléktalanokra vonatkozó önkormányzati rendeletek kapcsán – hogy egy-egy helyi önkormányzat nem mondhatja ki egy magatartásról, hogy az szabálysértés, ha nincs olyan magasabb szintű jogszabály – pl. kormányrendelet, törvény – amely az adott magatartást szabálysértésnek nyilvánítaná, vagy amely felhatalmazná az önkormányzatot arra, hogy egy adott kérdést rendelettel szabályozhat.

Heuréka! Mondták a kutyások. A szabálysértési törvényben ugyanis csak az minősült szabálysértésnek, ha valaki a belterület közterületén (magyarul városokban az utcákon, parkokban, sétányokon, stb.) a kutyáját felügyelet nélkül hagyja, vagy kóborolni engedi.

De, miként a hajléktalanok esetében is, a mi kis kormányunk nem volt rest és azonnal nekilátott a jogszabály-gyártásnak. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM), vagy a Belügyminisztériumban, mindegy is, hogy melyikben, lázasan folyik a szabálysértési törvény módosításának előkészítése. Természetesen a kutyások számára a legkedvezőtlenebb fordulattal indítottak: mindig, mindenütt, minden kutyára pórázt!

kutyater.hu

Ekkor végre megmozdult a kutyás társadalom. Korom Gábor, a „tükörmódszer” ki- és feltalálója, számos kutyaiskola alapítója és vezetője nyílt levelet írt az illetékes minisztérium illetékes elvtársának. Levelében nagyon alaposan és részletesen elmagyarázta, hogy amin most az urak törik a fejüket, az a létező legrosszabb megoldás. Éppen a póráz az, ami a legtöbb kutyából agressziót vált ki, sokszor veszélyesebbek pórázon, mint anélkül. Emellett a kutyáknak szabad mozgásra is szükségük van, és ha ezt a lehetőséget csak a nem túl nagyszámú és főként nem túl nagy méretű kutyafuttatóban lehet biztosítani számukra, az bizony édes kevés.

Korom Gábor és vezetésével a Népszigeti Kutyaiskola már régen dolgozik azon, hogy kitaláljanak egy olyan kutya-gazda vizsgát, amelynek segítségével be lehet bizonyítani, hogy a felelős kutyatartók póráz nélkül is tudják kezelni a kutyájukat. Hogy a gazda mindig uralni tudja a helyzetet, hogy a kutyája se más kutyákra, se gyerekekre, se felnőttekre nem jelent semmiféle veszélyt. A cél az, hogy amelyik gazda-kutya páros letesz egy ilyen vizsgát – nevezzük közösségi kutya, avagy családi kutya-gazda vizsgának – és erről bizonyítványt kap, az póráz nélkül is sétáltathassa a kutyáját.

Korom Gáborék kidolgozták egy ilyen vizsga szabályait, de mert ez az első olyan alkalom volt, hogy ezt valódi kutyákkal és gazdáikkal tesztelték, még nem vizsgának, csak „kutya-gazda kapcsolati próbának” nevezték. Az Újlipótvárosi Kutyások Társaságából jó néhányan részt vettek a Szent István parki kutyafuttatóban megrendezett próbán. Hogy mik voltak a feladatok? Illedelmesen bejönni a futtatóba, nyugodtan sétálgatni idegen emberek között úgy, hogy a kutya a gazda közelében marad, nem ugat, nem szagolgat meg másokat. Nem eszi fel a földön talált ételt, nem rohan el egy labda után, ha a gazdája megtiltja, nem zavarja, ha egy gyerekbiciklivel elrobognak mellette és nyugodtan engedi, hogy a közterület-felügyelő leolvassa a fülében lévő chipet.

lipocia.hu

Amikor ezt írom, még úgy tűnt, hogy nem büntethetik meg a kutyáját póráz nélkül sétáltatókat, mert még nem készült el a szabálysértési törvény módosítása.

A mi, XIII. Kerületi Önkormányzatunk azonban két – egymásnak ellentmondó – ravasz lépésre szánta el magát. Egyfelől elindított „Gondos Gazdik” néven egy programot, amelyben leszögezi, hogy „a gazdának felelőssége, valamint kötelessége, hogy kutyájával, környezetével harmóniában éljen, és ezért mindent megtegyen. A kutyának azonban létszükséglete, hogy szabadon szaladgáljon és játsszon társaival.”

Angyalzold.hu

 Igazán örülhetnénk ennek a most induló programnak, ha annak valóban az (lenne) a célja, hogy összebékítse a kutyásokat és kutyátlanokat, hogy megfelelő keretek között lehetőséget biztosítson arra, hogy ne egyedül és kizárólag a kutyafuttató legyen az a hely, ahol a póráz lekerülhet szegény állatról. Mind e közben azonban ugyanez a XIII. Kerületi Önkormányzat szép csendben kiadott egy rendeletet, amely – mint utóbb kiderült – már április 1-je óta hatályban van. A rendelet hangzatos címe: „Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről”.

És ebbe a rendeletbe sikerült becsempészni azt a szabályt, amelyet az önkormányzat – a már említett Alkotmánybírósági döntést követően – kénytelen volt megsemmisíteni. Vagyis azt a szabályt, hogy rendeletileg nem minősíthetik büntetendőnek a kutyák póráz nélküli sétáltatását, mert az ellentétben áll a még hatályban lévő szabálysértési törvénnyel.

Azt már igazán csak a vájt fülűek kedvéért jegyzem meg, hogy van egy külön önkormányzati rendelet, amelyik „az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről” szól (6/2013. (III. 26. számú). Ehhez képest enyhén szólva is jogi nonszensz, hogy a „közösségi együttélés szabályairól” szóló rendeletükben az egyik fejezet „A közterület használatára vonatkozó magatartási szabályok” címet viseli. Akkor most mi van? Tessék már eldönteni, hogy a közterület használatát hol, melyik rendeletben tetszik szabályozni, mert így ember fia ki nem igazodik abban, hogy hol keresse, mit szabad és mit nem szabad tennie.

De ez még szinte semmi ahhoz képest, hogy a közösségi együttélés szabályairól szóló rendeletbe becsempészték az „Állattartásra vonatkozó magatartási szabályok” című fejezetet. Éppen az állattartásról szólt az a rendelet, melyet az önkormányzatnak a jogalkotási hierarchia megsértése miatt hatályon kívül kellett helyeznie – jelzem, ezt , mint említettem, meg is tette. Akkor hogy értsük azt, hogy most egy másik, másról szóló rendeletébe ugyanazt visszacsempészte? Méghozzá úgy, hogy leírta: „Közterületen ebet pórázzal lehet sétáltatni, futtatni, kivéve a kijelölt kutyafuttató területét.”

kfosz.hu

Ez a szabály kísértetiesen emlékeztet, mi több gyakorlatilag azonos azzal a szabállyal, amelyet az önkormányzat köteles volt hatályon kívül helyezni. Azzal a szabállyal, amelynek alapján bírságolták a póráz nélküli kutyasétáltatást. Azzal a szabállyal, amelyet hatályon kívül kellett helyezniük és erről a kutyatartó lakosságot tájékoztatták is. Vagyis ha a tájékoztatást, a hatályon kívül helyezést, az Alkotmánybíróság döntését, a szabálysértési törvényt ismered, megnyugodhatsz: nem fognak megbírságolni.

Hát nagyon tévedsz! Ha megszeged, vagy megsérted a közösségi együttélés szabályait: százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatnak, illetve a közterület-felügyelő a Ket. (közigazgatási eljárásról szóló törvény) alkalmazásával ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

Kedves Önkormányzat! Nem tetszik érezni, hogy ez a jogalkotási szabályok igazi kijátszása? Hogy ezt joggal való visszaélésnek nevezik? Hogy Önöket kitették az ajtón – Alkotmánybíróságilag – és vissza tetszettek mászni az ablakon? Ha Önök így tisztelik a jogalkotási törvényt, az Alkotmánybíróság döntését, akkor mégis mit várnak az egyszerű kutyás, vagy kutyátlan állampolgártól?

www.coversclub.cc

 

Miért nem térnek vissza a bírák?

168ora.hu

A Klubrádió “Lényeg” című déli krónikájában beszélgettünk arról, vajon mi lehet az oka annak, hogy a kényszernyugdíjazott bíráknak mindössze egy negyede kívánja folytatni bírói munkáját.

A beszélgetés itt hallható

A józan ész kudarca

A héten ítélet született a rasszista bűncselekményekkel vádolt sajóbábonyi cigányok ügyében.  Az eset még 2009-ben történt, a vádlottak botokkal, baltákkal, karókkal felfegyverkezve megrongáltak egy autót, amelyben a Magyar Gárda szimpatizánsai ültek. Közben azt kiabálták, hogy „meghaltok büdös magyarok!”. A kocsiban ülők 8 napon belül gyógyuló, könnyű sérüléseket szenvedtek. A bíróság a kilenc vádlott mindegyikét végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte közösség tagja elleni erőszak miatt.

Az ilyen típusú döntés nem példa nélküli. Csak az utóbbi két évben ez már a harmadik nagy ügy, amelyben cigányokat ítélnek el rasszista bűncselekmény miatt. Ezenközben a cigányok sérelmére elkövetett támadásokat szinte soha nem minősítik gyűlölet-bűncselekményként. Az embernek az a benyomása, mintha Magyarországon nem a cigányok, a zsidók, vagy a homoszexuálisok elleni gyűlölet okozna igazi problémát, hanem ezen kisebbségek rasszizmusa fenyegetné a társadalmi békét.

 

Grafika: TBG

Már a törvény megfogalmazásában is megbicsaklott a józan ész. A Btk. szerint közösség tagja elleni erőszak, ha valaki „mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása… miatt bántalmaz…” Ez a törvényi definíció egy módosítás révén „gumi jogszabállyá” vált. A lakosság egyes csoportjához tartozás akár azt is jelentheti, hogy a törvény különös védelmet biztosít, mondjuk mindazoknak, akik az ötödik kerületben laknak. Ez olyan tág teret enged a jogalkalmazói értelmezésnek, ami óhatatlanul a sajóbábonyi esethez hasonló döntéseket eredményezhet. No persze egy ilyen döntéshez az is kell, hogy a bíróság is elveszítse józan ítélőképességét.

 

nepszava.hu

A sajóbábonyi, valamint korábban egy hasonló miskolci esetben a bíróság nyilvánvalóan tévedett. A cigányok cselekedeteit mindkét esetben a félelem, és nem az előítélet motiválta. A támadás mind a két helyszínen olyan személyek ellen irányult, akik közismerten szélsőséges, cigányellenes csoportokhoz tartoztak és megjelenésük célja az erőfitogtatás, a félelemkeltés volt. Sajóbábonyban a szétvert autóban a Magyar Gárda szimpatizánsai ültek, Miskolcon a szintén rasszista nézeteiről ismert Betyársereg tagjai fenyegetőztek.  Ugye nem gondolhatja senki sem komolyan, hogy e valóban rasszista csoportok testesítik meg a „magyarságot”, hogy az ő sérelmükre elkövetett cselekményeket a magyarság elleni gyűlölet motiválta.

Az úgynevezett gyűlölet-bűncselekmények megfogalmazásának az a célja, hogy védje a hátrányos helyzetű, diszkriminációnak kitett csoportokat a rasszizmusban, az idegengyűlöletben, az antiszemitizmusban, a homofóbiában gyökerező támadásokkal szemben.

Nem lehet nem észrevenni, hogy miközben súlyos ítéletek születnek a cigányok által elkövetett és – tévesen - rasszistának értékelt cselekmények miatt, aközben alig születnek hasonló döntések olyankor, amikor az ilyen bűncselekményeknek éppen ők a sértettjei. Ez utóbbiakat többnyire testi sértésként, garázdaságként minősítik, mondván, a gyűlöletből fakadó motívum nem bizonyítható.

E szemlélettel szemben „üdítő” kivételnek tűnik az a napokban, gyorsított eljárásban hozott ítélet, amelyben három fiatalt sújtottak szabadságvesztéssel azért, mert hangosan mocskolták a Zsidó Világkongresszusról szállodájukba hazatérő vendégeket. A társaságukban lévő 10-20 fős csoportot civil ruhás nyomozók akadályozták meg abban, hogy fizikailag is bántalmazzák a kongresszus résztvevőit. 

 

hajdupress.hu

Óhatatlanul felmerül bennem: hogyan úszta meg a verekedni készülő10-20 fős csoport, hogy ellenük is vádat emeljenek? Hiszen a törvény a közösség elleni erőszakra irányuló előkészületet is bünteti. És vajon akkor is ilyen gyors és hatékony lett volna az eljárás, ha mindez nem a Zsidó Világkongresszus idején történik?