„A Gyurcsány-Bajnai-kormány hagyta,
hogy szabadon fosztogassák a magyar földet, a közpénzeket, a nemzeti vagyont és
az emberek tulajdonát”. Répássy Róbert ezzel a teljesen politikamentes
gondolatmenettel kezdte a július 1-jén életbe lépő új Btk. bemutatását. A KIM
államtitkára büszkén jelentette: „a Fidesz Európa egyik legszigorúbb Büntető
Törvénykönyvét alkotta meg”.
A Fidesz a törvény szigorításával
kérkedik, szerintem azonban az új törvénynek éppen azok a rendelkezései adnának
okot a büszkélkedésre, amelyek az eddigiekhez képest több, alternatív
büntetési, illetve intézkedési lehetőséget hoztak létre. Újdonság például, hogy
egyéb büntetés kiszabása nélkül is el lehet tiltani valakit sportrendezvények
látogatásától. Bevezették a szabadságvesztés enyhébb formáját, az elzárást, illetve
a jóvátételi munkára kötelezést. Ez utóbbi lényege az, hogy egy kisebb súlyú
bűncselekmény elkövetője büntetés helyett egy nagyobb közösség - állami, vagy
önkormányzati intézmény, közhasznú civil szervezet, vagy egyház – részére, ellenszolgáltatás
nélkül végezzen hasznos tevékenységet.
Nehezen indokolható - különösen a
statisztikák tükrében - a büntethetőségi életkor 14-ről 12 évre történt
leszállítása. Igaz, ez csak a legsúlyosabb bűncselekmények - emberölés, erős
felindulásban elkövetett emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi
sértés, rablás, kifosztás - elkövetőire vonatkozik. Az idevágó adatok szerint
azonban, miközben a felnőtt elkövetők számának alakulása stagnál, addig
a fiataloké csökken. Ez a szám 1992-ben volt a legmagasabb (15 ezer fő),
jelenleg évek óta 10-11 ezer körül alakul. Bár a 12 éves „bűnelkövetők”
természetesen még nem szerepelhetnek a bűnügyi statisztikákban, de tapasztalatból
tudjuk: számuk elenyésző.
A piros vonal jelöli a fiatalkorúakat |
Ősrégi vita a jogászok között, hogy a büntetések
szigorítása-e a hatásos eszköz a bűncselekmények visszaszorítására. Számos jogtudós
kimutatta, hogy a bűnözőket nem az ítélkezés szigora tartja vissza, hanem az,
ha egyetlen bűncselekmény sem marad felderítetlen. A Fidesz eddigi szigorításainak
„eredménye”: miközben 1998 és 2002 között a bűnelkövetések száma évi 420 ezer
alá csökkent, és évekig ezen a szinten stabilizálódott, 2010-től ismét
növekedésnek indult.
Így aztán kriminológiai szempontból szinte mindegy is,
hogy a halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartama az
új Btk.-ban 20-ról 25 évre emelkedik, vagy, hogy az életfogytig tartó
szabadságvesztésnél 20 helyett legkorábban 25 év elteltével lehet az elítéltet
feltételes szabadságra bocsátani.
Némi koherencia zavar, vagyis a jogszabály
elemei közti egység hiánya látszik az idős, vagy fogyatékkal
élő személyek fokozott védelménél. Az új Btk. új minősített esetet hozott létre
azokra a cselekményekre, amelyeknél az emberölést, a testi sértést, a rablást,
a csalást és a sikkasztást ilyen személyek sérelmére követik el. De akkor miért
nem kapnak ugyanilyen védelmet azok az idősek, vagy fogyatékosok, akik
emberrablás, zsarolás, önbíráskodás, vagy lopás áldozatai? És mi lehet az oka
annak, hogy míg a sértett fokozott kiszolgáltatottsága a rablásnál minősítő
körülmény, vagyis magasabb a büntetési tétel, addig a kifosztásnál ugyanez csak
alapeset, tehát nem emeli meg a büntetési keretet?
Szigorítás az is, hogy az ittas
járművezetés megállapításához a korábbi 0,8 ezrelék helyett már a 0,5 ezrelékes
véralkohol szint is elegendő. De statisztikai adatok ennek indokoltságát sem
támasztják alá. Az alkoholos befolyásoltság miatt bekövetkezett közúti
balesetek száma ugyanis 2006 óta minden évben csökken.
A jogalkalmazónak némi fejtörést okozhat néhány új
bűncselekmény. Vajon miben fog különbözni a „gazdasági csalás” a csalástól,
vagy az adócsalástól? Önálló bűncselekmény lett a gépjármű
kilométer-számlálójának meghamisítása is, de csak akkor, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg. A „magyar föld védelme” érdekében kriminalizálták
a polgári jogilag amúgy is semmis szerződéseket – vagyis a zsebszerződéseket-
és nem csak az követ el bűncselekményt, aki a termőföldet jogellenesen szerzi
meg, hanem az ebben közreműködő ügyvéd, jogtanácsos, illetve közjegyző is.
Új tényállás a nemzeti
jelkép megsértése. Ez azt tartalmazza, hogy – ha súlyosabb bűncselekmény nem
valósul meg – már az is 1
évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a
Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más
módon meggyalázza.
A Btk. legriasztóbb része a jogos
védelem újraszabályozása.
Az új törvény szerint, ha valakit éjjel, fegyveresen,
vagy felfegyverkezve, illetve csoportosan megtámadnak, vagy ha valakinek a
lakásába ugyanilyen módon jogtalanul behatolnak, az ilyen támadást úgy kell
tekinteni mintha az illetőt meg akarnák ölni. Holott lehet, hogy három hülye
kamasz éjjel az utcán, pusztán balhéból, lökdösni kezd egy csinos lányt. A bíró
nem mérlegelhet, nem tisztázhatja, hogy valójában mi történt, vagyis a lány
következmények nélkül megölheti a támadóit, mert a törvény erre felhatalmazza.
Az effajta „törvényi vélelem” példa nélküli a büntetőjog történetében.
Csak nehogy ezt az unortodoxiát is
elirígyelje tőlünk Európa!