2013. június 30., vasárnap

Janus arcú Btk




„A Gyurcsány-Bajnai-kormány hagyta, hogy szabadon fosztogassák a magyar földet, a közpénzeket, a nemzeti vagyont és az emberek tulajdonát”. Répássy Róbert ezzel a teljesen politikamentes gondolatmenettel kezdte a július 1-jén életbe lépő új Btk. bemutatását. A KIM államtitkára büszkén jelentette: „a Fidesz Európa egyik legszigorúbb Büntető Törvénykönyvét alkotta meg”.
 
hirstart.hu
A Fidesz a törvény szigorításával kérkedik, szerintem azonban az új törvénynek éppen azok a rendelkezései adnának okot a büszkélkedésre, amelyek az eddigiekhez képest több, alternatív büntetési, illetve intézkedési lehetőséget hoztak létre. Újdonság például, hogy egyéb büntetés kiszabása nélkül is el lehet tiltani valakit sportrendezvények látogatásától. Bevezették a szabadságvesztés enyhébb formáját, az elzárást, illetve a jóvátételi munkára kötelezést. Ez utóbbi lényege az, hogy egy kisebb súlyú bűncselekmény elkövetője büntetés helyett egy nagyobb közösség - állami, vagy önkormányzati intézmény, közhasznú civil szervezet, vagy egyház – részére, ellenszolgáltatás nélkül végezzen hasznos tevékenységet.

Nehezen indokolható - különösen a statisztikák tükrében - a büntethetőségi életkor 14-ről 12 évre történt leszállítása. Igaz, ez csak a legsúlyosabb bűncselekmények - emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, rablás, kifosztás - elkövetőire vonatkozik. Az idevágó adatok szerint azonban, miközben a felnőtt elkövetők számának alakulása stagnál, addig a fiataloké csökken. Ez a szám 1992-ben volt a legmagasabb (15 ezer fő), jelenleg évek óta 10-11 ezer körül alakul. Bár a 12 éves „bűnelkövetők” természetesen még nem szerepelhetnek a bűnügyi statisztikákban, de tapasztalatból tudjuk: számuk elenyésző.
A piros vonal jelöli a fiatalkorúakat
 
Ősrégi vita a jogászok között, hogy a büntetések szigorítása-e a hatásos eszköz a bűncselekmények visszaszorítására. Számos jogtudós kimutatta, hogy a bűnözőket nem az ítélkezés szigora tartja vissza, hanem az, ha egyetlen bűncselekmény sem marad felderítetlen. A Fidesz eddigi szigorításainak „eredménye”: miközben 1998 és 2002 között a bűnelkövetések száma évi 420 ezer alá csökkent, és évekig ezen a szinten stabilizálódott, 2010-től ismét növekedésnek indult. 

 Így aztán kriminológiai szempontból szinte mindegy is, hogy a halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartama az új Btk.-ban 20-ról 25 évre emelkedik, vagy, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésnél 20 helyett legkorábban 25 év elteltével lehet az elítéltet feltételes szabadságra bocsátani.

Némi koherencia zavar, vagyis a jogszabály elemei közti egység hiánya látszik az idős, vagy fogyatékkal élő személyek fokozott védelménél. Az új Btk. új minősített esetet hozott létre azokra a cselekményekre, amelyeknél az emberölést, a testi sértést, a rablást, a csalást és a sikkasztást ilyen személyek sérelmére követik el. De akkor miért nem kapnak ugyanilyen védelmet azok az idősek, vagy fogyatékosok, akik emberrablás, zsarolás, önbíráskodás, vagy lopás áldozatai? És mi lehet az oka annak, hogy míg a sértett fokozott kiszolgáltatottsága a rablásnál minősítő körülmény, vagyis magasabb a büntetési tétel, addig a kifosztásnál ugyanez csak alapeset, tehát nem emeli meg a büntetési keretet?
Szigorítás az is, hogy az ittas járművezetés megállapításához a korábbi 0,8 ezrelék helyett már a 0,5 ezrelékes véralkohol szint is elegendő. De statisztikai adatok ennek indokoltságát sem támasztják alá. Az alkoholos befolyásoltság miatt bekövetkezett közúti balesetek száma ugyanis 2006 óta minden évben csökken.


A jogalkalmazónak némi fejtörést okozhat néhány új bűncselekmény. Vajon miben fog különbözni a „gazdasági csalás” a csalástól, vagy az adócsalástól? Önálló bűncselekmény lett a gépjármű kilométer-számlálójának meghamisítása is, de csak akkor, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A „magyar föld védelme” érdekében kriminalizálták a polgári jogilag amúgy is semmis szerződéseket – vagyis a zsebszerződéseket- és nem csak az követ el bűncselekményt, aki a termőföldet jogellenesen szerzi meg, hanem az ebben közreműködő ügyvéd, jogtanácsos, illetve közjegyző is.

Új tényállás a nemzeti jelkép megsértése. Ez azt tartalmazza, hogy – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – már az is 1 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza.


A Btk. legriasztóbb része a jogos védelem újraszabályozása. 
 
kisalfold.hu
Az új törvény szerint, ha valakit éjjel, fegyveresen, vagy felfegyverkezve, illetve csoportosan megtámadnak, vagy ha valakinek a lakásába ugyanilyen módon jogtalanul behatolnak, az ilyen támadást úgy kell tekinteni mintha az illetőt meg akarnák ölni. Holott lehet, hogy három hülye kamasz éjjel az utcán, pusztán balhéból, lökdösni kezd egy csinos lányt. A bíró nem mérlegelhet, nem tisztázhatja, hogy valójában mi történt, vagyis a lány következmények nélkül megölheti a támadóit, mert a törvény erre felhatalmazza. Az effajta „törvényi vélelem” példa nélküli a büntetőjog történetében.

Csak nehogy ezt az unortodoxiát is elirígyelje tőlünk Európa!





2013. június 28., péntek

Levél Hoffmann Rózsának



szolnokinaplo.hu
Kedves Rózsika Néni!

Engedje meg, hogy ezúton válaszoljak szívhez szóló levelére, melyet az érettségi alkalmából írt hozzám és minden társamhoz.
Mélységesen meghatottak az Ön őszinte szavai. Csaknem annyira, mint az a fantasztikus ajándék, amelyek nekünk küldött. Nem is reméltem, hogy Magyarország Alaptörvényének díszkiadását egyszer a magaménak tudhatom!

Különösen jól esett, hogy azt tetszett írni: Magyarország kormánya most jelképesen a nemzet felnőtt tagjaivá avat bennünket, ezért kapja meg mindegyikünk Magyarország Alaptörvényének erre az alkalomra szánt díszkiadását. Tulajdonképpen csak egy egészen ici-picit zavart, hogy az Alaptörvény díszkiadása időközben egy hangyányit elavult. Lehet, hogy mégsem erre a felemelő alkalomra szánták? Én, a nemzet immár felnőtt tagja úgy tudom, hogy ezt a gránitba vésett alaptörvényt már vagy négyszer újra vésték (vagy ötször?). Meg is találtam a kötet végén az első hatálybalépés óta elfogadott módosításokat A legkevésbé sem díszkiadásban. Csak úgy egyszerűen kinyomtatva. Se kép, se magyarázat, se ábra. Simán becsúsztatták a hátsó borítóhoz.
book.hu
Jelzem, már a díszkiadás első oldala is furcsának tűnt nekem, hiszen azt olvastam, hogy a kötet Schmitt Pál államfő védnöksége alatt készült. Hogy az Önök egyik klasszikusát idézzem: Who the fuck is Schmitt Pál? Nagyon tetszett viszont, hogy a szerkesztőbizottságnak tagja volt az ízléséről és párthűségéről elhíresült Kerényi Imre. Azonnal végig is néztem azokat a fantasztikus gyönyörű festményeket, amelyek Kerényi úr megrendelésére készültek. Nehezen tudtam közülük kiválasztani, melyik tetszik a legjobban. Végül azt választottam, amelyiken Horthy Miklós ül fehér lován. És azt is megmondom, miért: nem csak maga a festmény ragad magával, de a mellé tett idézet talán még a képnél is meggyőzőbb: „Talpon maradni, amikor megmozdul alattunk a föld, s összekeverednek az irányok. Megtalálni, hogy merre van a tovább, mikor minden irányból hátba támadnak. Egyenes gerinccel állni, mikor elszámolásra kerül a sor.”
origo.hu
Lehet, hogy én rossz iskolába jártam? Vagy rossz történelemkönyvből tanítottak? Talán az is hiba volt, hogy jelesre érettségiztem történelemből. De Rózsika nénit ismerve, a jövőben ez már nem fordulhat elő.

Azt is tetszett kívánni nekünk, hogy ez a gyönyörű kötet – mármint az Alaptörvény – kísérjen bennünketkristálytiszta gondolataival, szavaival és szellemiségével!”
Kedves Rózsika néni! Rosszul tudom, hogy ezekkel a „kristálytiszta” gondolatokkal itt Európában elég sokaknak problémáik vannak? Én már azt sem értem „kristálytisztán”, hogy ha „a Szent Korona testesíti meg Magyarország alkotmányos folytonosságát”, akkor hogy van az, hogy „1990. május másodikát tekintjük hazánk alkotmányos rendje kezdetének”. Nekem ez egy kicsit zavaros, de a hiba biztosan az én logikámban van. Megjegyzem, logikából nem kellett érettségizni. Talán éppen ezért.

Ebben a nagyon felemelő levélben azt is tetszett írni, hogy akkor is legyünk hűek a hazánkhoz, „ha nem könnyű itt élni”. Na de Rózsika néni! Hogy tetszett ezt gondolni, pláne még le is írni! Hogy ne lenne könnyű itt élni? Hisz ez maga a földi paradicsom! Nem is értem, miért ment el innen olyan sok ember külföldre, amikor itthon nagyon kevés pénzért nagyon sokat dolgozhatnak. A diákok olcsón tanulhatnak, és nem is kell 30-40 évre vállalni a röghöz kötést az ingyen egyetemért. A kórházak gyönyörűek és kényelmesek. Direkt sajnálom, hogy momentán nem vagyok beteg. A nyugdíjasok dorbézolnak. Alig három millióan élnek a megélhetési küszöb alatt. És még rengeteg előnyt tudnék felsorolni, de nem akarom Rózsika nénit untatni. Remélem így is meggyőztem.
ejpress.org
Tetszik tudni, én speciel Bécsbe megyek továbbtanulni, de egyáltalán nem azért, mert ott ingyen van az egyetem és még a kollégiumi költségeimbe is beszállnak. Az akadálymentes külföldi karrier sem érdekel, amire utalni tetszett. Hiszen sokkal jobb állás nélküli diplomásnak lenni itthon, mint valami jól fizető, könnyen szerzett állásban sok pénzt keresni valahol Európában.

Azt tetszett javasolni, hogy akkor lapozzuk örömmel ezt a kristálytiszta dolgot, amikor „büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk”. Tényleg? És amikor éppen nem vagyunk büszkék?
Meg azt is tetszett írni, hogy „találjanak szívünkben és értelmünkben visszhangra a tiszta állampolgári erkölcsöt hordozó mondatok”. Rózsika néni, ez igazán fennkölt mondat! Majd elröhögtem magam, amikor elolvastam. Kétszer is. Mert előszörre nem is értettem. Miféle tiszta erkölcsről tetszik itt zagyválni? A nagymamámat kirúgták az állásából, a rokonaim elvesztették a száz éve működtetett trafikjukat, a másik nagyapám meg az istennek sem tud egy kis földet szerezni magának. Az a Varga Misi bácsi meg össze-vissza beszél. Hétfőn azt mondja, nem lesz több Varga-csomag, kedden meg már mindennek felemeli az árát. És akkor még Rózsika néni nagyfőnökét nem is említettem. Ő azt se tudja, hogy mit mondott öt perccel korábban. Vagy tudja. De akkor még rosszabb. Mást beszél itthon, mást külföldön. Ja, és örökké harcban áll. Én meg pacifista vagyok. Ráadásul nekem nincs bajom a zsidókkal, cigányokkal, homoszexuálisokkal, külföldiekkel és a Pirézekkel sem. Maguk meg csak szavalnak, de egy lépést se tesznek az itthoni rasszizmus ellen.

Hát így állunk, kedves Rózsika néni. Ön igazán sok szépet és jót kívánt nekünk a levelében: „békés, gyarapodó Magyarországon boldog családi életet, eredményes tanulást és hasznos, örömmel végzett munkát”.
Most hagy kívánjak én is valamit. Tessenek eltűnni 2014-ben! Hogy hadd legyen itt békés, gyarapodó Magyarország, boldog családi élet és hasznos, örömmel végzett munka.

Ennek reményében küldöm legszívélyesebb üdvözletemet
K. M. 
frissen érettségizett diák

vagy.hu

2013. június 24., hétfő

Sokba vagytok!



Most éppen egy milliónkba kerül a Fidesz kormány egyik, már meghozatalakor is nyilvánvalóan abszurd törvénye. Euróban. Nekünk, magyar adófizetőknek kell kiperkálnunk azokat az összegeket, amelyeket a magyar államnak egy-egy strasbourgi ítélet következtében fizetnie kell.
privatbankar.hu
A tavalyi évben az állam 252 millió forintot húzott ki közös zsebünkből. Ennyibe kerültek azok az ügyek, amelyekben az emberi alapjogok megsértése miatt az állam veszített Strasbourgban. Egy-egy vesztett per átlagosan tíz millió forintunkba került.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került esetek szinte mindegyikében lehetett volna, sőt, kellett volna előre tudni, hogy nem védhetőek. Kétséges lehetett-e bárki előtt, hogy a nagy végkielégítésekre megállapított 98 %-os különadó sérti a tulajdonhoz való jogot? Éppen a főként jogászokból és közgazdászokból álló kormány nem sejtette volna, hogy egy ilyen jogszabály nem felel meg az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltaknak? Igaz, az egyezményt még csak alig több mint tíz éve kell Magyarországon is alkalmazni. És nem valamiféle ránk eröltetett kényszerből, hanem azért, mert Magyarország önként aláírta és törvényben kihirdette a Római Egyezményhez történő csatlakozását.
hir24.hu
De ennyi idő alatt sem sikerült megtanulni, hogy az egyezmény tiltja a büntetőeljárások indokolatlan elhúzódását, a jogtalan fogva tartást, az embertelen, vagy megalázó bánásmódot, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását, vagy a családi élet tiszteletben tartásának megsértését. Magyarországgal szemben tavaly huszonhat, ebben az évben tizenkét marasztaló ítélet született Strasbourgban. És még csak június van.

Bizonyára sokan emlékeznek még a nagy vihart kavart „vörös csillag” ügyre. A hazai bíróság azért marasztalta el Fratanolo Jánost, mert egy szakszervezeti rendezvényen egy két centi átmérőjű vörös csillagot viselt a zakóján, és ezt a televízió nézői is láthatták. Strasbourgban Fratanolo pert nyert.

nol.hu
De nem ez az igazi probléma. Más országokban is hoznak téves ítéleteket. Azt azonban nem hiszem, hogy lenne a mienkén kívül olyan ország, ahol egy parlamenti elnök megengedné magának Kövér László szavait: „Azért, mert Strasbourgban néhány idióta… úgy gondolja, hogy… a szabadságjoghoz tartozik, hogy valaki a vörös csillaggal demonstráljon, mi ne hátráljunk meg!” És akkor még maga a parlament tette fel az i-re a pontot azzal, hogy határozatba foglalta: „nem ért egyet a döntéssel”. A kormány pedig nem akarta kifizetni a kártérítést. Idézem a Római Egyezmény 46. cikkét:A Magas Szerződő Felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik a Bíróság végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek.” Úgy tűnik, nálunk mindenki szereptévesztésben van. 
Fideszes jogászaink önbizalmát a 98 %-os különadóról szóló, most meghozott ítélet sem rendítette meg. „ A strasbourgi bíróság nyilvánvalóan nem tudott tájékozódni arról, hogy a végkielégítés egy kiválóan bevált szocialista módszer volt a közpénzek lenyúlására” – mondta a Fidesz szóvivője, majd folytatta: „voltak itt 2010 előtt nokiás dobozok, offshore-ügyletek, színlelt szerződések, ingatlanpanamák és a jó öreg végkielégítés”. Szóval megint a strasbourgi bírák a tájékozatlanok, azért hoznak ilyen ítéleteket. Értjük, ugye?
nol.hu
A fegyveres és rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíjának eltörlése miatt jelenleg 8500, a közalkalmazottak indoklás nélküli elbocsátása miatt nyolc, a bírák kényszernyugdíjazása miatt mintegy 150 panasz fekszik az emberi jogi bíróság előtt, nem számítva a törvénymódosítással menesztett Baka András volt főbíró beadványát.





Mi meg majd a rezsicsökkentésből megspórolt pénzünkből fizetjük ki a vesztes pereket.
fn.hir24.hu


2013. június 18., kedd

Klubrádió: Reggeli személy - Szénási Sándorral



Én voltam tegnap a reggeli „személy”. Sok mindenről esett szó a mintegy egyórás beszélgetés alatt. Kezdtük a Velencei Bizottsággal és befejeztük Kádár Jánossal. Nem mondom, szép ívet rajzoltunk fel.
Fotó: Láng András
Röviden szó esett a bírák kirúgásáról és „visszavételéről”, a bíróság lefejezéséről, kezdve Baka András volt főbíróval, akinek eltávolításához az egész Legfelsőbb Bíróságot át kellett keresztelni. És mégis, a bírák bírák maradtak, a szakmai tisztesség ma is munkálkodik bennük.
liganet.hu

Beszéltünk a gyermekelhelyezési perekről, ennek kapcsán az apák sérelmeiről. A gyilkos indulatokról, melyek egy-egy családjogi perben erősebbek lehetnek, mint egy emberöléses büntető ügyben.
Politizáltunk is. Nem árultam el, ki lenne a „favoritom” miniszterelnökként. Azért nem, mert a baloldali összefogást tartanám a legfontosabbnak.
erdely.ma

Értetlenkedtem azon, hogy nincs az a botrány, ami megrendítené a Fidesz-hívőket. Szomorkodtam azon, hogy egyetlen olyan hivatásrendet sem tudnék megnevezni, amelyik összefogott volna a hatalom durva beavatkozásával szemben. Ennek kapcsán eset szó Martin Niemöllerről, a papról, akit már idéztem máshol is és most is – tévesen. Nem Auschwitzba, mint mondtam, hanem a Sachsenhauseni koncentrációs táborba hurcoltak el. A tőle származó ídézet azonban pontos, és sajnos ma is nagyon aktuális:

marthacolmenares.com
„Mikor a nácik elvitték a kommunistákat.
nem szóltam,
hisz nem voltam kommunista.

Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el,
nem szóltam,
hisz nem voltam szakszervezeti tag.

Amikor a szocialistákat bezárták,
nem szóltam,
hisz nem voltam szocialista.

Amikor a zsidókat vitték el,
nem szóltam,
hisz nem voltam zsidó.

Amikor engem vittek el,
nem maradt senki,
aki szólhatott volna.

Megvitattuk még Magyar Bálint definícióját, a „posztkommunista maffiaállam” meghatározás pontosságát, és nem utolsó sorban az értelmiség háttérbe szorításá. Így jutottunk el a Velencei Bizottságtól a Kádár korszakig.